„Vannak zsidó gyerekek, akik anyaotthonban laknak”

2007. november / Szegő Péter

A szegénység a mai magyarországi zsidóságon belül főleg az idősebbeket érinti, de a zsidó gyerekek mintegy tíz-tizenöt százaléka, két-háromezer gyerek is szegénynek tekinthető – állítja Háberman Zoltán, a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány szakmai igazgatója.

	Háberman Zoltán

– Kérem, hogy mindenekelőtt tisztázza a szegénység fogalmát.
– A szegénység meghatározása nehéz feladat. Létezik az objektív mellett szubjektív szegénység is: ha valakinek némileg csökken az életszínvonala, az szegénynek érezheti magát, holott egyéb szakmai mutatók szerint nem az. Általában a szegénység két legfontosabb objektív fokmérője az iskolázottsági szint és a lakhely. Persze Kazincbarcikán is lehet négy elemivel jómódban élni és a Pozsonyi úton is van szegény értelmiségi.

– Van-e Magyarországon zsidó szegénység? Ha van, mennyiben más, mint a szegénység általában?
– Az átlagos magyarországi zsidó életszínvonal magasabb, mint az átlagos magyarországi életszínvonal. Ennek ellenére zsidó szegénység mindig is volt a világon és Magyarországon, és most is van. Nincs az a feneketlen nyomor, mint ami a cigányság jelentős részét érinti, de van szegénység. Egyébként az, hogy az átlagos magyarországi zsidó életszínvonal magasabb a magyarországinál, annak is köszönhető, hogy a legnagyobb nyomorban élő zsidók szociális problémáját a magyar kormány 1944 tavaszán hatékonyan és gyorsan „megoldotta”. A kérdésére válaszolva: míg Magyarországon a szegények közt – a szegény cigányok közt meg főleg – fölülreprezentáltak a gyerekek, addig a szegény zsidók között fölülreprezentáltak az idősek. A Mazsöknél kárpótlásért jelentkezett Soá-túlélők számából következtetve legalább 12 ezer 1945. május 9-e előtt született zsidó él ma Magyarországon. Közülük mintegy ötezer kifejezetten rossz körülmények között él. Ennek az ötezer embernek nagyobb része nő. Rengeteg szomorú, a szegénységet megmagyarázó élettörténetről tudok. Például több olyan esetet ismerek, amikor az egyébként jó anyagi körülmények közt élő fiatal vagy akár már középkorú ember rossz viszonyban van idős, többnyire egyedülálló szülőjével és – bár anyagi lehetőségei megvannak rá – nem támogatja őt. Emellett a zsidó szegénység gyakran együtt jár az – ebben az esetben a Soá okozta – traumával (angol szakkifejezéssel post-traumatic stress disordere, PTSD), ami rárakódik az amúgy nem zsidóság-specifikus időskori problémákra. A Soá traumája nemcsak a túlélőknél, hanem azok leszármazottjainál, főleg a Soá utáni évtizedben születetteknél is jelentkezik. A problémát mindkét csoport tagjai közül sokaknál a múlt emlékeinek elfojtása is nehezíti.

– Említette, hogy a zsidó szegénységet inkább az időskori, mint a gyerekszegénység jellemzi. Létezik-e gyerekszegénység?
– Létezik. Három és fél évvel ezelőttig a zsidó gyerekszegénységről semmit nem lehetett tudni. Ekkor a Joint elkezdett e témában kutatni. Kiderült, hogy vannak zsidó gyerekek, akik anyaotthonban laknak, vagy szüleikkel teljes létbizonytalanságban élnek és nincs biztos fedél a fejük felett. Ha ilyen eset a tudomásunkra jut, persze segítünk, de nyilván vannak olyanok is, akikről nem szerzünk tudomást. Becsléseink szerint két-háromezer tizennyolc éven aluli szegény zsidó élhet Magyarországon, ha a magyarországi zsidóság összlétszámát százezernek vesszük, a tizennyolc éven aluli zsidókét meg húszezernek. Ennek a két-háromezer gyereknek a nagy része nem éhezik, nem hajléktalan, de például anyagi okokból nem tud részt venni egy osztálykiránduláson, vagy egy-egy iskolai szakkörön. Nem kapcsolják ki náluk a villanyt, de külön angolórára már nincs pénz.

– Miből tevődik össze  a magyarországi zsidó szociális háló?
– A Szeretetkórház, az idősek otthonai (Újpest, Szeged), az újpesti Sela-fogyatékos-otthon, a Bálint Házban található kollégium, a Hitközség szociális osztálya és az idősklubok, valamint a MAZS Alapítvány szociális programjai. A Mazsihisz és a Magyarországi Zsidó Szociális Segélyalap (MAZS) – ez utóbbit a Joint alapította és támogatja – között régebben volt egy hallgatólagos megállapodás, mely szerint mi támogattuk az első generációt, tehát a Soá túlélőit, a Mazsihisz pedig a fiatalabbakat. Ez ma már nem teljesen működik így.  

– Hogy kerül be valaki a támogatottak közé?
– A szegény gyerekek fölkutatását főleg a zsidó iskolákon keresztül kezdtük el. Van egy, szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok – gyakran fogyatékos – gyerekei számára kidolgozott programunk, melynek keretében körülbelül háromszáz – jelentős részben egyszülős – családot támogatunk.