„Önöknek mi a bajuk a magyarokkal egyébként?”

Szegő Péter / 2007. augusztus Szombat délután a budavári Szent György téren került sor a parlamenten kívüli radikálisan nacionalista ellenzéki párthoz, a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz közelálló Magyar Gárda első ötvenhat tagjának ünnepélyes fölavatására. A ceremónián egy katolikus pap, egy református lelkész és egy evangélikus lelkésznő is részt vett.

De haladjunk sorjában. A mintegy kétezer ember előtt lezajlott gárdaavatáson Pörzse Sándor, az Echo TV műsorvezetője köszönetet mondott „egyes kormánypolitikusoknak” és „fizetett heccembereknek” a nagyszabású reklámkampány miatt. Hozzátette: „még meg sem alakult a Magyar Gárda és máris közel kétezren jelezték, hogy be szeretnének lépni”. Pörzse elhatárolódott attól, „aki olyan bekiabálást vagy mozdulatot tesz, mely másokat sért vagy másokban rossz emlékeket ébreszt”. Rámutatott: „a Magyar Gárda első hivatalos akcióján vér fog folyni”: a Gárda ugyanis véradást szervez. A szónok szerint a Magyar Gárda létrehozója Gyurcsány Ferenc. Pörzsének ezt a vélelmét egyébként hosszantartó gyurcsánytakarodjozás fogadta az úri közönség részéről. A konferanszié szerint „hazánk gazdaságilag, szellemileg és erkölcsileg mélyponton van […], nemzetünknek már nincs hova hátrálnia […], csak magunkra számíthatunk.” Hozzátette: „a Magyar Gárda pártok és határok felett áll”. Ennek azonban némileg ellentmond a Gárda radikálisan nacionalista ideológiája, az a tény, hogy a tömegben egyetlen párt, a Jobbik zászlaja volt csak látható, az, hogy az esemény rendezőgárdáját a Jobbik adta és az, hogy mindkét szervezetnek ugyanaz a személy – Vona Gábor – az elnöke. Szintén nem a pártokfölöttiség képzetét erősítette az egyik résztvevő pólóján lévő fölirat: „magyar vagyok, nem SZDSZ-es.” Pörzse leszögezte: a Gárda föladata „a besorozott és felesketett gárdisták fizikai, lelki és szellemi képzése és önképzése […]; ápolja a magyar kultúrát és történelmünk emlékeit […]; aktívan vegyen részt katasztrófaelhárításban, rend- és polgárvédelmi feladatokban; karitatív és szociális missziók támogatása és szervezése; rendkívüli helyzetben a nemzeti önvédelem erősítése; része vagy gerince kíván lenni a majdan felállítandó Nemzetőrségnek
(Kiemelések tőlem – Sz. P.).

	Pörzse Sándor (“ifjú gárdista) és Usztics Mátyás (“gárda parancsnok”)

Bár a konferanszié ezt követően „a történelmi egyházak itt jelenlévő képviselőit” kérte föl zászlószentelésre, a kijelentés több sebből vérzett. Dr. Dévényi Ferenc katolikus pap – Pörzse szerint vitéz lovag dr. Dévényi Ferenc, ami azért csacskaság, mert a vitézi címeket 1945-ben eltörölték, ráadásul, ellentétben a grófi és a bárói ranggal, a vitézség nem volt örökölhető –, Csuka Tamás református lelkész, nyugállományú dandártábornok, egykori tábori lelkész és Bálintné Varsányi Vilma evangélikus lelkésznő volt a három zászlószentelő. Csuka azt kérte az Örökkévalótól, hogy „ezek a zászlók jelentsenek félelmet mindazok számára, akik akár anyagilag, szellemileg vagy fizikailag a kisujjukat is megmozdítják a magyarság ellen”. A Szombat utóbb megkérdezte Pörzse Sándort, hogy valamelyik mózeshitű felekezet miért nem képviseltette magát. „Ha jól tudom, kerestük őket, de ezzel a feladattal nem én voltam megbízva” – reagált Pörzse. Az ünnepi gárdaavatót követő sajtótájékoztatón a Szombat ugyanezen kérdésére Vona Gábor úgy válaszolt: senkit sem hívtak meg, de mindenkit vártak, aki jelentkezett. Ennek teljesen ellentmond Csuka Tamásnak a nol-on olvasható nyilatkozata:
„Für Lajos miniszterként segédkezett a szolgálat 1994-es újraindításában. Hozzá közeli kapcsolat fűz, mert egy ideig a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka volt. E kapcsolat lehetett az, amelynek alapján meghívtak, én pedig az ilyen felkéréseket nem szoktam visszautasítani.”

Wittner Mária halálraítéltként, magyar szabadságharcosként és zászlóanyaként lett a pulpitusra szólítva. Az, hogy ő a Fidesz országgyűlési képviselője, ezúttal zárójelben maradt. Wittner, aki a tömegben egy ötvenhatos lyukas zászlót fedezett föl, a lyukat Krisztus sebének vélve azt mondta: „méltó helyen van ötvenhat zászlaja”. Leszögezte: „ebben az országban a szeretet, az összetartás kelti a legnagyobb félelmet az ördögben, a Sátánban”. Hogy a világ többi országában mi kelti az ördögben, a Sátánban a legnagyobb félelmet, ez nem derült ki a beszédből.

Usztics Mátyás színész, a Magyar Gárda országos főkapitánya előolvasta a Gárda esküjének a szövegét. Für Lajos – Pörzse Sándor szerint „honvédelmi miniszter úr” – átadta a Gárda-tagok okleveleit, majd zöldségeket beszélt, ráadásul unalmasan. A körkörös védelem atyja beszédének részletes ismertetésétől eltekintünk.

Vona Gábor, a Magyar Gárda és a Jobbik elnöke ünnepi beszédében az elmúlt hetekben a médiában a Magyar Gárda ellen lezajlott támadások kapcsán úgy vélte: „aki köpködött, az nem a Magyar Gárdát köpködte, hanem a magyarságot. Aki betiltani akart, az a magyarságot akarta betiltani; aki ügyészséghez fordult, az a magyarságot jelentette föl. (Gyengébbek kedvéért: a Magyar Gárda egyenlő a magyarsággal, aki tehát nem Magyar Gárda-rajongó, az nem magyar – Sz. P.) Aki pedig semmit nem látott az egészből, az saját maga ürességével nézett szembe. (Ezt a mondatot már mi sem értjük – Sz. P.) […] Az elmúlt napokban sokan kérdezték mindenfelé, hogy mi szükség van a Magyar Gárdára? A kérdés abban az értelemben költői, hogy akinek negyven év […] nagyon sötét kommunizmus és tizenhét év homályos dagonyázás után, valamint a jelen szétesettsége láttán ez kérdés, annak a szíve helyén jég, az agya helyén pedig vákuum van. (Tehát: aki nincs velük, az nemcsak nem magyar, hanem még hülye is – Sz. P.)” Vona szerint a Magyar Gárda föladata a rendszerváltás befejezése és a magyarság megmentése. Az elnök hozzátette: Magyarországon a véradók állnak szemben a vérszívókkal, s a Gárda az előbbiekhez tartozik. A szónok a Magyar Gárda három szellemi elődjét nevesítette: a mozgalmi, lakiteleki MDF-et 1987-ből, a Magyar Út Köröket 1993-ból és a polgári köröket 2002-ből. Hozzátette: ezeket a nagyszerű kezdeményeket mind elnyelte egy-egy párt: az MDF, a MIÉP, illetve a Fidesz. A Magyar Gárdának tovább kell haladnia az általuk kijelölt úton és az ország minden pontján meg kell jelennie. Mint hangsúlyozta, „előbb-utóbb szükség lesz egy magyar bankra, a magyar családok bankjára, amely nem a profitért van, hanem a magyar családokért, a magyar vállalkozókért, a magyar gazdálkodókért, a magyar emberekért.” Az ő dolguk, hogy a Kárpát-medence ismét magyar gőgicséléstől legyen hangos. (Vagyis: az elcsatolt területeken meg lehet változtatni a magyarság javára az etnikai arányokat, s így esély nyílik Trianon fölülvizsgálatára. A már említett sajtótájékoztatón a pártelnök a Szombatnak azt mondta: nem mondanak le Trianon revíziójáról – Sz. P.)

Ezt követően a Magyar Gárda és az egyelőre 28 fős, úgynevezett Nemzeti Őrsereg közötti bajtársi szövetség köttetett meg. A Nemzeti Őrsereg tagjainak karján Árpád-sávos karszalag van. Az Árpád-sávokat megtöri egy, a sávokhoz képest negyvenöt fokban elforgatott fehér négyzet, melyben két, egymásba fonódó zöld V betű látható. A fönt leírt karszalagról erős kihívás nem a nyilasokra asszociálni.

A Szombat tudósítója a rendezvény néhány részvevőjével beszélgetve azt próbálta kideríteni, hogy mi fogja meg a Magyar Gárdában azokat, akik szimpatizálnak vele, de nem lett sokkal okosabb. Többen határozott igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy rosszabbul élnek-e, mint akár öt, akár húsz éve és – úgy látják – ezért a politika a felelős. „A Magyar Gárda annak a jele, hogy elég volt abból, ami ebben az országban folyik” – fogalmazott egyikük. „Ezek világbajnokok a lopásban és olyan kell, aki nem világbajnok a lopásban” – érvelt egy úr. Egy hölgy panaszáradata szerint „az SZDSZ népirtást folytat azzal, hogy tizennyolc évesen be lehet vezetni a művi meddővé tételt, a melegeknek több joguk van, mint nekünk, a multiknak ki vagyunk szolgáltatva, száz forintból hetvenet elvesz a kormány, a szemembe röhög és azt mondja, hogy a maradék harmincból gondoskodjam magamról, a gyerekeink jövője meg bizonytalan”. Viszont arra a kérdésre, hogy a Jobbik – ha hatalomra kerülne – meg tudná-e oldani ezeket a problémákat, a következő volt a válasz: „a gazdasági kérdések másodlagosak, viszont a gerincünket már eltörték. Leszarom, hogy van-e pénzem, a magyarságunkról van szó, azt tiporják sárba és alázzák meg.” Ugyanő úgy látja: „A Jobbik eléri az öt százalékot és be fog jutni a parlamentbe. Ez a kormánypárti hisztériakampány pont erre volt jó: bumerángként fog visszaütni.” Egy nagy ívű kanyarral a történelemre áttérve valaki Trianon okát „Kohn Béláék” tevékenységében vélte megtalálni. A Szombat kérdésére, hogy ez zsidózás volt-e, az illető határozott nemmel felelt, sőt: „egyik nagyapám kikeresztelkedett zsidó volt” – állította. Úgy látja: a Trianon okozta sebeket az Európai Unió tudja valamennyire begyógyítani a határok jelképessé válásával. A seb tovább gyógyult Románia csatlakozásával. Az uniós népszavazáson azonban nemmel szavazott, mert „a magyarságnak nem kimondottan jó egyelőre az Európai Unió”. Ugyanő „Kohn Béláról” Izraelre áttérve úgy látja: „Izrael saját testvérét gyilkolja. A palesztinok ugyanúgy zsidó származásúak, mint az, aki zsidónak vallja magát.” Az antiszemitizmust egyébként többen is határozottan elutasították, sőt: kikérték maguknak. Azt is vitatták, hogy az Árpád-sávos zászló nyilas jelkép lenne, a Kuruc.infót pedig – akik ismerték – határozottan nem látták antiszemitának, sőt: egy úr szerint nincs Magyarországon antiszemitizmus. Hogy a közvélemény mennyire egybemossa a Mazsihiszt a zsidósággal, azt jól mutatta a következő kérdés: „Önöknek mi bajuk a magyarokkal egyébként? Miért kelt ki a Mazsihisz a Magyar Gárda ellen?”

*

Jobbik: „A Kuruc.info nem félelemkeltő”
Jónás Levente, a Jobbik kommunikációs igazgatója a Jobbik és a Kuruc.info viszonyáról nyilatkozott a Szombatnak. Hangsúlyozta: a Jobbiknak semmi köze a Kuruc.infóhoz. Ez egy alternatív hírportál, amely a Jobbikot is szokta támadni. Jónás hozzátette: nem mindig ért egyet a Kuruc.info stílusával, de a „politikai bulvár” kategóriába sorolja és mint ilyen nem hiszi, „hogy bármilyen félelmet keltene vagy veszélyt jelentene”. Arra a kérdésre, hogy – ha a stílusával nem is, de – a tartalmával egyetért-e, Jónás így reagált: „Erre azért nem tudok nyilatkozni, mert nem töltök minden nap órákat a Kuruc.info olvasásával. A politikai bulvár kategóriájában pedig a tartalom is egy olyan műfajt jelenít meg, ami inkább humoros, cinikus, gúnyos, ironikus, tehát érdekes művészi produkció.”