Összesen 10 találat : Szalai MIklós.
Több mint negyven évvel ezelőtt történt, egy budapesti zsinagógában. Egy idős hívő elhozta unokáját a templomba. A zsinagóga öreg rabbija elbeszélgetett az ismerős kisfiúval, úgy, ahogy egy tizenkét éves gyerekkel beszélgetni kell: a pingpongról, a játékról, a kislányokról… … Tovább »
Az első világháború végén, 1918 decemberére Erdély (a Partiummal együtt) román megszállás alá került. Az Erdélyben már korábban számszerű többségbe került és kollektív jogokkal addig nem rendelkező románság – elutasítva a Károlyi-kormány minden kompromisszum-kísérletét … Tovább »
“…nem csak a zsidóság kapott esélyt az újjáéledésre – hanem az antiszemitizmus is. Antirasszista ideológiájánál fogva a kommunizmus üldözte, elnyomta az antiszemitizmust (még ha egyes országokban a hivatalos ideológia meg is próbálta a saját szekerébe fogni az antiszemita érveket, … Tovább »
Száz évvel ezelőtt, 1918-ban nem csak az első világháború ért véget. Az első világháború után az emberiség gondolkodásában sem maradt semmi sem változatlan: a haladás, a szabadság, a kultúra, a nemzet, a vallás, a társadalmi kérdés mind-mind új megvilágításba kerültek a … Tovább »
Jahrzeitje alkalmából, megkésve emlékezünk rá.
Aviézer Ravitzky: A kinyilatkoztatott vég és a zsidó állam. Kalligram kiadó, 2011. 384 oldal, 2700 Ft.
Aviézer Ravitzky izraeli történészprofesszor nagyszabású eszmetörténeti feladatra vállalkozott művében: a hagyományos zsidó messiáseszme és a cionizmus viszonyát, konfliktusos … Tovább »
…Szememben alapvetően hibás Tábor Béla megközelítése, aki valamiféle „szellemi esszenciának” tekinti a zsidóságot, s a zsidóság (benne a magyar zsidóság) problémái megoldásaként a zsidóság „lényegéhez”, „küldetéséhez” való visszatérést javasolja.Válasz Tábor Béla: A zsidóság két útja című könyvével kapcsolatos körkérdésünkre
Világosan kidomborodik Köves könyvéből a modern ortodox zsidó identitás
egy alapvető vonása. Az tudniillik, hogy az ortodox zsidóság nem a
Felvilágosodás és az emancipáció előtti zsidó vallás egyszerű
változatlan folytatása (akkor sem, ha maguk az ortodox ideológusok ezt
sokszor így látják és láttatják), hanem a zsidó hagyomány
újradefiniálása a modernitással szemben.
Közismert tény hogy az antiglobalizációs mozgalom korunk egyik rendkívül összetett, sokszínű jelensége. Politikai pártok, mozgalmak, civil szervezetek (ún. „non-governmental organizations”, NGO-k), egy-egy meghatározott probléma megoldása céljából kampányoló civil kezdeményezések tarka egyvelege…
Tatár Györgynek a „Szombat” legutóbbi számában megjelent írása késztet arra, hogy megszólaljak, mindazonáltal alapvetően nem az ő – jó szándékú – írását kívánom kritizálni, hanem a „posztmodern” értelmiség attitűdjét a fundamentalista vallásossággal szemben.
Tatár … Tovább »