Összesen 8 találat : Szalai Anna.
„Azt hiszem – írta apám –, végig azon igyekeztem, hogy valamennyire össze tudjam szedni a saját dolgaimat, a fejemet, hogy egyáltalában mi is van, mert teljesen fantasztikus, teljesen képtelen dolog, ami az emberrel történt, teljesen feje tetejére állított világ. Sokkolt és kétségbeejtő … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.
1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »
Sulem énekhangja azon a szombaton hangzik fel először teljes gazdagságában, amikor Manasse papa menyasszonyként üdvözli Malkelét. Két éven keresztül Sulem csak zümmögi a zemirószt, amikor először énekli szólóban az asztali énekeket, mindenkit meglep a hangja, a nők elragadtatással … Tovább »
Már temetni is nemzeti temetőbe kell. A kormány “nemzeti emlékezet-központtá” alakítaná a Fiumei úti temetőt, a Zsidó temetővel és a Kegyeleti Múzeummal együtt. Első lépésként kártalanítás nélkül állami tulajdonba vennék az ott lévő ingatlanokat.
A kormány … Tovább »
A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »
A jövő hét elején aláírhatják…
Szenes Hanna és két társa, az angol hadsereg ejtőernyős csoportja, 1944 nyarán azért lépte át a magyar határt, hogy a zsidók kimentését segítse. Joel Palgi, aki hármuk közül túlélte a borzalmakat, 1945. március 21-én levelet írt Szenes Hanna édesanyjának – Pestről Budára. Többek … Tovább »