Vajon mi késztet arra egy hetvenharmadik évét taposó magyar zsidó férfit, hogy idejének tetemes részét levéltárakban, hivatalokban töltse, adatbázisokat bújjon, iratokat nyálazzon, szemét különféle képernyőkre szegezve mikrofilmeket böngésszen, rabbival, jogásszal, csinovnyikkal tárgyaljon, kérdezzen, könyörögjön, követeljen és sohase adja fel a reményt?

„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.