Összesen 34 találat (1 - 20) : Schüttler Tamás.
Másnap unalmasan telt a délelőtt, a vadszőlővel befuttatott lugasba cipeltem a rozoga nyugágyat. A magammal hozott könyveim közül kihoztam egy mulatságosnak ígérkező Jókait, A nagyenyedi két fűzfát.
Jókat nevettem a történeten, különösen azon, amikor a nagyenyedi kollégisták … Tovább »
Ezeket a mondatokat hallva nem tudtam nem gondolni Jitzékére, Lejbman bácsi unokájára. Elképzeltem, hogy hányszor gondolhat ez az öregember olvasás közben a megölt unokájára, s ki tudja még ki mindenkire a családjából. Közben belépett Teichner Fáni néni, mögötte Smilu és Karádi … Tovább »
Rózsi hangja zökkentett ki ebből ki tudja mennyi ideje zajló, szorongással teli tűnődésemből.
– Megyek Bikur Holimba Grósz Bözsivel, meg Ella nénivel. Tudod mi az? Már magyaráztam a múltkor.
Valami rémlett, de inkább értetlen arcot vágtam, mert tudtam, hogy újra elmondja … Tovább »
Elköszöntem a fiúktól, éreztem, hogy haza kell mennem, mert már korgott a gyomrom, jóval elmúlt dél. Elihu bácsi épp a műhely előtt állt, s bádoglemezeket hozott ki a raktárból. Vastag munkáskesztyűben dolgozott, hogy a lemezek éle ne sértse fel a kezét. A munkásruhája elé egy … Tovább »
Rózsi és Ella néni még sokáig beszélgettek, amikor egyszer csak kopogtak az ablakon. Karádi Laci, Teichner Smilu jöttek hozzám. Kimentem a kertkapuhoz. -Holnap gyösz-e moziba? Matiné van, jó harcos szovjet film lesz.
Úgy viselkedtek, mintha ma délelőtt nem történt volna semmi … Tovább »
– Csak Pesten divat ez a titkolózás, a gyerekek előtti hallgatás. Hédi a múltkor kijelentette, hogy ő semmit nem mesél el Péterkének. Az unokám már nem fog tudni semmit negyvennégyről, a zsidógyilkosságokról, a családunk elpusztításáról – mondta Ella könnyes szemmel.
Viszonylag sokáig aludhattam, mert szombat lévén, a hétköznapoktól eltérően, semmi mozgás nem volt reggel a konyhában. Amint kitámolyogtam a fénylő reggelben, Rózsi a verandán ült, tegnap lefőzött hideg kávéját kavargatta, ebben is tartotta a tűzzel való foglalatoskodás tilalmát, … Tovább »
Rózsiék egyetlen szobájában égtek a gyertyák, amint Elihu bácsival beléptünk elénk jött Rózsi, egy szép vékony selyemkendővel a fején, a fejemre tette a kezét, s néhány szóval imádkozott, talán megáldott, majd megcsókolt. A konyhában Elihu bácsi a fehér zománcos kislavor felett … Tovább »
A nyári konyhában volt egy vastag horganyzott lemezből készült jókora fürdőkád, amelyben minden pénteken Rózsi és Elihu bácsi egymást követően, ugyanabban a vízben megfürödtek. A kert végében egy üstben forralták a vizet. Elihu bácsi szinte minden pénteken elmondta, hogy tisztán … Tovább »
Rózsi csirkegulyásából jól belaktam, s utána még egy púpozott tányér diós metéltet is megettem. – Ezt a tésztát szabad enni a húsos leves után? – kérdeztem Rózsit, aki jót kacagott a félelmemen.
– Na úgy látom érik a vetés…De palacsintát például nem csinálhattam … Tovább »
Unatkoztam, a zsidó fiúk mellett én minden gond nélkül játszhattam, beszélgethettem a környező udvarok nemzsidó gyerekeivel. Ott is idegen voltam, Weinberg rokon voltom, pestiségem, de legfőképp zsidóságom okán.
-Akkor ebédig játszom a Nyulak fiúkkal…Hányra kell jönni … Tovább »
A konyhába visszatérve sokáig hallgattunk. Rózsi gyorsan befejezte a zöldségtisztítást, az előző este előkészített libaaprólékot egy nagy fazékba rakta. Láttam rajta, hogy szomorú.
Szerettem volna kiszabadulni ebből a csöndből, ebből a bizonytalanságot, fájdalmat árasztó … Tovább »
Nem tudtam volna senkinek elmondani az Teichner Smiluval való majdnem verekedést se, de még inkább azt nem, ami ott gomolygott bennem.
Talán egyszer, majd otthon Jolán nagyanyámnak elmondom – gondoltam, de talán még neki sem. Hisz vele sok mindenről lehetett beszélni, de épp a halálról … Tovább »
Az alábbiakban folytatásokban kezdjük el közölni Schüttler Tamás visszaemlékezéseit Kisvárdán, a háború után megmaradt zsidó közösségben szerzett gyerekkori élményeiről.
Valamiért nem szerettem Teichner Smilut, ezt a velem egykorú vörös, szeplős, pajeszos fiút, akinek … Tovább »
Náci-kollaborációval vádolt zsidók elleni perek Izraelben
„Meggyőződésem, hogy a németek önmagukban nem lettek volna képesek végrehajtani a megsemmisítést…” – mondta Barenblat egykori beḑzini milícia parancsnok perében egy tanú annak kapcsán, hogy a zsidó tisztségviselők … Tovább »
Sivákné makacs asszony volt, nem nagyon lehetett kiverni a fejéből, ha elhatározott valamit.
Ha egy hajnali órán eldöntötte, hogy hét sor kukoricát kapál végig egy délelőtt, lehetett akármilyen rekkenő hőség az ajaki határban, ő akkor is végigment a kemény, agyagos szabolcsi … Tovább »
Rendszeres szerzőnk, Schüttler Tamás a múlt héten elhunyt, e héten eltemetett legendás balett táncos, Markó Iván osztálytársa volt. Facebook posztban megosztott emlékezése a táncos pályakezdésének idejét idézi.
1953 szeptemberében lettem iskolás. Szódásüveg vastagságú … Tovább »
Rotthman Andorról patakokban folyt az izzadság. 1942 júliusa szokatlanul forró volt, az útépítés földmunkáit végző munkásszázad tagjai nem igazán szoktak a csákányozáshoz, sorra dőltek ki, feküdtek le az árnyat nem igazán adó kukoricaföld szélére.
A drávaszabolcsiak … Tovább »
Ezerkilencszázötvenegy márciusában egy este rendőr csöngetett a Bauer lakás ajtaján, egy kilakoltatási és kényszerlakhely kijelölési határozatot kézbesített. Az irat mint a volt kizsákmányoló tőkés osztály tagját, lakása negyvennyolc órán belüli elhagyására kötelezte Bauer … Tovább »
Kezemben tartok egy naplót, amelyet tulajdonosa kizárólag magáncélra, leginkább önmaga gondolatai, világról alkotott véleménye, életeseményeinek rögzítése céljából vetett papírra, ráadásul töredékesen, időben meg-meg szakítva bejegyzéseinek sorát.
1933 karácsonya … Tovább »