Összesen 19 találat : Peremiczky Szilvia.
A spanyol közéletben és kulturális életben a 19-20. század fordulóján
A filosefardísmo történeti háttere és következményei
Egy 2015-ben meghozott törvény értelmében 2019 szeptember végéig nyújthatták be kérvényüket azok a szefárdok, akik az úgynevezett … Tovább »
Kortárs definíciós kísérletek
2021-ben jelent meg Ilan Stavans Jewish Literature: A Very Short Introduction című könyve az Oxford University Press „A Very Short Introduction” sorozatában.[1] Az átfogónak tűnő cím – „Zsidó irodalom” – ellenére Stavans a modern zsidó … Tovább »
A Héber Stúdió 1917-ben alakul meg Moszkvában, Sztanyiszlavszkij szellemi védnöksége alatt, hasonlóan az Örmény és az Orosz Stúdióhoz. Ez a héber nemzeti színtársulat, a Habima (Színpad) születésének pillanata, azé a társulaté, amely 1958-tól a nemzeti színház státuszát is … Tovább »
2016. január 27-én a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont
a Schweitzer József-emlékkonferenciának.
A konferencia egyszerre volt megemlékezés és tudományos esemény, egyúttal újabb lehetõség a vallásközi párbeszédre. Ugyanakkor az eseménynek – részben talán sans savoir, … Tovább »
A középkori hispániai zsidó költészet egyik legjelentősebb figurája, Mose ibn Ezra (1055k-1138 után) Izrael költészete című, arabul írt, de héber címén ismertté vált munkájában többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a spanyol zsidóság hozott létre … Tovább »
A zsidó történelmi regény
A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »
Gustav Mahlert a legnagyobb zsidó zeneszerzők között szokták emlegetni, de felmerül a kérdés, hogy valóban zsidó zeneszerző-e? Mennyiben kötődött a zsidó kultúrához, mennyire figyelhetünk meg zenéjében zsidó motívumokat? Míg a keszthelyi kántor fia, Goldmark Károly zenei munkásságában … Tovább »
Nostra culpa maxima?
2005 augusztusában két, egymástól első pillantásra nagyon különböző ember találkozott Rómában: a katolikus egyház feje és egy harcos ateista, liberális író-újságíró. Ami közös volt bennük, hogy XVI. Benedek és Oriana Fallaci – aki utolsó éveiben … Tovább »
Zsidó meditáció – zsidó miszticizmus
Jól ismert jelenség az izraeli társadalomban, hogy a katonaság után fiatalok ezrei rajzanak ki a nagyvilágba, kíváncsiságtól, tapasztalatszerzéstől, a világ megismerésének vágyától vezérelve. Az egyik fő úti cél India, és általában … Tovább »
A megbotránkozás kötelessége
Tatár György: A nagyon távoli város – vallásfilozófiai írások és viták, Atlantisz, 2003,
1995 Ft
A zsinagóga és a zsidóság egyik gyakori sztereotip ábrázolása a középkori keresztény képzőművészetben a lehajtott fejű nőalak, kezében … Tovább »
A Newsweek szelet vetett és vihart aratott
16 halálos áldozat, több tucat sebesült, Amerika-ellenes dzsihád meghirdetése, és tömegtüntetések Afganisztántól Egyiptomon és Szaúd-Arábián keresztül Malajziáig és Gázáig. Ez az ára egy „tévedésnek”, jobban mondva az újságírói … Tovább »
II. János Pál – „a zsidók pápája”
„Mivel tehát ily nagy a keresztények és a zsidók közös lelki öröksége, e Szent Zsinat ajánlja és támogatja a kölcsönös megismerést és megbecsülést. (…) Ezenkívül az Egyház (…) megemlékezvén a zsidókkal közös örökségről, … Tovább »
„Néped az én népem”
Érthető módon többet tudunk a különféle okokból hitüket elhagyó zsidókról, mint azokról, akik betértek a judaizmusba. Holott az utóbbiak között legalább annyi neves személyiséget találhatunk, mint az előzőek között. A legismertebb példák – … Tovább »
Az dzsihadista áfium ellen való orvosság
Október elején az al-Kaida vigyázó szemét Magyarországra is rávetette. Az-Zavahirinak, az al-Kaida alvezírének kitüntető figyelmét ebben a körben kiérdemelte még Dél-Korea (amely az üzenetben nem emlegetett Norvégiával együtt újabb … Tovább »
PEREMICZKY SZILVIA
A jó zsidó és a rossz izraeli
„Szégyellem, és mindebben egy új fasizmus, egy új nácizmus születését látom. Egy még gonoszabb és visszataszítóbb fasizmusét és nácizmusét, mert képmutató módon a jók, a haladók, a kommunisták, a pacifisták, a katolikusok, … Tovább »
„A boldogság: botrány”
Kertész Bloomingtonban
A fenti mondatot Kertész Imre mondta április 2-án, egy Bloomingtonban rendezett konferencia keretében, videofonbeszélgetés során, és a kertészi életművet, különösen a Sorstalanság sokat idézett mondatát ismerve – „erről … Tovább »
Holokausztkonferencia a 60. évfordulón
Antiszemitizmus és mentőakciók, zsidótörvények és azok átültetése a bírói gyakorlatba, az Olaszországban tartózkodó magyar zsidók deportálása és a romániai-erdélyi zsidók sorsa, felelősségre vonás és recepció – néhány kiragadott … Tovább »
Megtörik a csend
A botrány és a hallgatás
„AMIKOR JÖTTEK A ZSIDÓKÉRT, ÉN NEM VOLTAM ZSIDÓ, ÍGY HÁT NEM TEHETTEM SEMMIT, AMIKOR JÖTTEK A HOMOSZEXUÁLISOKÉRT, ÉN NEM VOLTAM HOMOSZEXUÁLIS, ÍGY HÁT NEM TEHETTEM SEMMIT, MIKOR JÖTTEK A CIGÁNYOKÉRT, ÉN NEM VOLTAM CIGÁNY, … Tovább »
A pernye beleég a bőrünkbe
Négy évvel ezelőtt ezzel az alcímmel jelent meg Komoróczy Géza professzor könyve (Holocaust – A pernye beleég a bőrünkbe, Osiris, 2000). Az ELTE tanszékvezető tanára előszavában azzal indokolta a kilencvenes években írt cikkeinek összegyűjtését, … Tovább »