Domán István rabbi (minden ellenkező híreszteléssel ellentétben nem főrabbi) március elsejei kijelentése arról, hogy Sólyom László nem méltó államfőnek, ha nem írja alá a holokauszttagadás büntethetőségéről szóló törvényt, felidézi bennem a réges-régi, még az amerikai gyarmati időkben született legendát, melyet Washington Irving dolgozott fel. Rip Van Winkle átaludt az erdőben húsz évet, s mikor felébredt és hazatért, nem ismert rá a falujára: a felesége fiatal nőből öregasszonnyá vált, a gyermekei felnőttek, a szomszédai meghaltak.
 

Három nemzedék

Schein Gábor: Mordecháj könyve. Kisregény, „Élő irodalom sorozat”, Jelenkor Kiadó, Pécs, 2002, 87 oldal, 1000 Ft

Schein Gábor: Lázár! Kisregény, „Élő irodalom sorozat”, Jelenkor Kiadó, Pécs, 2004, 135 oldal, 1900 Ft

Nem Szekfű Gyula neve­zetes művét … Tovább »

Zsidó világ, magyar világ
(Haraszti György; Két világ határán. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 1999. 334 oldal, 1450 Ft)

Haraszti György tanulmánykötete jelentős tudományos munka. Azt bizonyítja, hogy nemcsak kell, de lehet is újat és eredetit mondani a magyarországi zsidóság … Tovább »

Történelmi mea culpa

A katolikus egyháznak a zsidókkal fenn­tartott kapcsolataiért felelős bizottsága ti­zenegy éves előkészület után viszonylag rövid dokumentumot adott közre, me­lyet – ahogy ez várható is volt – egyszer­re üdvözöltek és bíráltak. Mindenképpen történelmi … Tovább »

Kelet-Európa népei a kommu­nizmus összeomlása után súlyosbodó identitásválság­gal küszködnek, miközben a polgári demokrácia és a piacgazdaság értékeit immár nemcsak nyugati filozó­fusok és esztéták, de tőzsdespecialisták is kétségbe vonják. „A szellem iránytűje” … Tovább »

(Kende Tamás: Vérvád. Osiris Kiadó, 1995, 183 oldal, 620 forint. Zsidók Oroszországban 1900-1929, Magyar Russzisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995, 199 oldal, 295 forint)

Azt, hogy 1939 és 1945 között mi tör­tént a kelet-európai zsidókkal, többé-kevésbé tudjuk. … Tovább »

A „német szellemiség” kihívása

Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton Lász­ló között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lénye­ges … Tovább »

(Második, befejező rész)

„Felszabadult” pogromok

Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »

Az első alapítványtevő alighanem az Úr volt. Utólag, 5751 évvel a Teremtés alapítvány létrehozása után kétségtelen, hogy bár a szándék nemes, s az így keletkező világegyetem működőképes volt, a jogi formaságok terén elkövetett mulasztások később komoly bonyodalmakhoz vezettek.

Kezdjük … Tovább »

Voltak-e a felmenőik között ügynökök? Természetesen nem titkos ügynökökre gondolok, a CIA vagy a KGB ágenseire, hanem utazó kereskedőkre, akik kis kofferrel, s a benne lévő mintakollekcióval járták az országot, s ruhaneműt, üvegárut vagy könyvet árultak részletre, kedvezménnyel. … Tovább »

Tűnődések Stomm Marcel emlékiratai fölött

Még a rendszerváltást követő kiadói dömpingben is feltűnést keltett ez a karcsú kötet, melyet Gallyas Ferenc rendezett sajtó alá. A Don-kanyarban megsem­misült második magyar hadsereg hadtestparancsnoká­nak a visszaemlékezései annyi … Tovább »

Külföldiekkel eszmét cserélve sokakhoz hasonlóan úgy érzem, a lehető legjobb színben kell fetüntetnem szülőhonomat, el kell oszlatnom a magyarokkal szemben táplált elmarasztaló előítéleteket. Ha például megemlítik, hogy honfi­társaim nem beszélnek idegen nyel­veket és részegesek, … Tovább »

avagy mit ér, ha történész a hadügyér?

Nyomban el kell oszlatnom egy félreértést: súlyosan téved, aki azt hiszi, hogy bármi bajom van a nagy királlyal. Ellenkezőleg: régi tisztelője vagyok Hunyadi Mátyásnak, a törökverő Hunyadi János fiának, aki a középkor végén néhány … Tovább »

Válasz évkönyv I-II.

Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »

A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »

Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció? A Budapesti Zsidó Tanács
Azt, hogy hatmillió európai – s közte több mint hatszázezer magyar – zsidó sátáni racionalitással meg­szervezett elpusztítása az európai szellem legsúlyosabb elfajulása volt, s a társadalmi-politikai fejlődés … Tovább »

TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és me­moárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyaror­szági antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezaj­lott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »

A hírek szerint az idén ősszel ná­lunk is bemutatják Costa Gavras új művét, a Zenedobozt (Music box). A film egy, az Egyesült Államokban letelepedett magyar háborús bűnös­ről szól, s a felelősség kérdésével szembesíti mai nézőit, kereszténye­ket és zsidókat egyaránt. A … Tovább »

Előszó egy készülő könyvhöz
AZ ÚJTESTAMENTUM SZERINT az Apokalipszis első lovasa íjat tart a kezében, a második kardot, a har­madik mérleget. A negyedik lovas „neve halál, és a pokol követi vala azt”.
Egy apokrif őskeresztény legenda szól az ötödik, a legrettenetesebb lo­vasról, … Tovább »

HA VAN VALAKI, akiről csak rosszat lehetett olvasni az elmúlt negy­ven évben, az Ignotus Pál volt. Antikommunizmusát még valahogy el­nézték volna a kritikusok és az iro­dalomtörténészek, hanem a népi írókkal szembeni engesztelhetetlen­ségét nem bocsátották meg. Ő volt a nagy Kozmopolita, … Tovább »