Összesen 10 találat : Konrád Miklós.
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Avagy zsidó öngyűlölet Tiszaeszlár idején
Talán nem a legjobb gondolat azzal kezdeni egy cikket, hogy tárgya marginális jelenség. A zsidó öngyűlölet kapcsán társadalomtörténeti szempontból elsősorban mégis ezt hangsúlyoznám. Ha valóban az ebbe a kategóriába sorolható … Tovább »
Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században.
Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának … Tovább »
“…noha a magyar zsidóság Európában unikális intézményes szakadásáról számos kitűnő írás született, érdekes módon egy sem tett kísérletet arra, hogy választ adjon a kérdésre, vajon a neológok miért akarták visszaállítani a honi zsidóság szervezeti egységét, miért törekedtek … Tovább »
Válasz Bodnár Dánielnek
A Népszava honlapján 2019. július 18-án megjelent cikk szerint Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke „mind tudományos, mind közéleti szempontból elkeserítőnek és abszurdnak” tartja, hogy az Egyetem keretén belül működő Magyar Zsidó … Tovább »
A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »
Az egyenlő jogokért küzdő zsidók az 1840-es évek során aggódva követték ügyük csökkenő népszerűségét. 1840-ben az alsótábla nagy többséggel megszavazta a zsidók emancipációját, vagyis az ország nem nemes lakosaival való egyenjogúsítását. A törvényjavaslat a főrendiház … Tovább »
Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,
A múlt években sorozatosan ért meglepetések után már blazírtan fogadjuk el: a szélsőjobboldal betörése a nyugat-európai életbe a kilencvenes évek egyik főbb jellegzetességgel. A választásokon kitörnek megszokott marginalitásukból, tartósan beilleszkednek az európai politikai mezőnybe. … Tovább »