Összesen 30 találat (1 - 20) : Jólesz László.
(Elena Romeró Castelló-Uriel Macías Kapón: A zsidók és Európa. 2000 év története. Corvina, 1994, 240 oldal, 3200 Ft)
Kockázatosnak tetszhet egy olyan jelző használata, mint „csodálatos”, de ha valaki meglátja, átforgatja – és persze végigolvassa is – azt az albumot, amit a … Tovább »
(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)
HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »
(Nagyünnepi mahzor. Fordította és magyarázta: Dr. Krausz Fülöp. III. rész: Kol-Nidre estjére. [Az 1942. évi debreceni kiadás hasonmás kiadása] Masvoret Avot Alapítványi Iskola és az M & G. Memóriái Foundation 1993. 144 oldal, ár nélkül.)
Családunkban, egy falusi zsidó családban … Tovább »
A szó jelentése: „elbeszélés”, voltaképpen az „aggada” szó teljesebb formája. Az ortodox családokban így emlegették: góde. Mit tartalmaz? Áldott emlékű bölcseinktől származó midrásokat, tórabeli részeket, áldásokat, zsoltárokat – csupa olyan szöveget, aminek felolvasása … Tovább »
A Szombat tavaly közölt cikkeket a kínai zsidókról. A beszámolót a kuriózum iránti érdeklődéssel fogadták olvasóink. Most egy újabb frissebb adalékkal igyekszünk hírt adni a távol-keleti zsidó közösségről.
A jó hír: van egy olyan hely, ahol zsidók és muzulmánok együttélése … Tovább »
S ’vát a ״Fák újévének” a hava. A hó ״tu”, azaz 15. napján ünnepelnek, mégpedig az 5644., illetve a polgári időszámítás szerinti 1884. évtől kezdve. Ez az új fák kiültetése kezdetének időpontja, amit J’szud HáMáálában, a hulei mocsár melletti faluban határoztak el: … Tovább »
A holland határ közelében fekvő német kisvárosban, Straelenben működik az Európai Műfordító Kollégium. Ott fölöttébb nyugalmas körülmények között, óriási szótár- és lexikonkészleteket felhalmozó könyvtár és a fordítók rendelkezésére álló komputerek segítségével … Tovább »
Jóllehet hánukká igazából nem a vidám lakomák ünnepe, mégis sokan némi vidámsággal szokták régóta vegyíteni az étkezések lefolyását, s ezen belül magasztosan emlékeznek meg azokról a csodákról, amik Izrael népét bajaiban megsegítették.
Ilyenképpen hánukkákor a jeruzsálemi … Tovább »
(A drágakő. Példázatok, elbeszélések, mesék az ősi zsidó hagyományok alapján. Logos kiadó, 1993, 206 oldal, 398 forint.)
A B’nai B’rith könyvsorozatának első kötetét adta most közre A drágakő cím alatt. A kötet kiállítása rangos, sokat ígérő: Magén István, a fedél … Tovább »
Érdekességek a Tóráról
(Sávúótot hívják „Z’mán máttán Toráténúnak” is, azaz „A Tóra ideajándékozása időpontjának”. Az ünnep elmúlt ugyan, mire ezek a sorok megjelennek, a Tóra viszont megmaradt ezért aligha vesztik aktualitásukat a következő sorok, sőt alkalmasnak … Tovább »
Ignaz Bernstein (1836-1909) – írja róla a „The Book Peddler” című, az USA-ban működő The National Yiddish Book Center magazin legfrissebb száma – egyike volt a varsói írók és irodalmárok ama kis csoportjának, amely a kelet-európai zsidók 19. sz. végi és 20. sz. eleji néprajzának … Tovább »
A német nyelv a címben szereplő szóval nevezi meg az olyan gyilkosságot, amely az istenség iránti tiszteletét, hódolatát, a tőle való félelmet kimódolt szertartás rítus keretében, emberáldozattal, ember vérének vételével, sőt elfogyasztásával iparkodik kifejezni.
Vajon ki … Tovább »
(Roland Goetschel: A kabala. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. Fordította: R. Szilágyi Éva. 140 oldal, 180 Ft.)
1.
Roland Goetschel: A kabala című könyvecskéjéről van szó: a „könyvecske” elnevezés mindenképpen illő erre a kiadványra, hiszen méretei 120×165 mm, 140 oldal, igencsak … Tovább »
(Komoróczy Géza: Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Az értelmiség felelőssége az ókori Keleten. Tanulmányok az ókori keleti szövegek értelmezése köréből. Századvég Kiadó, Buda- pest, 1992. 404 oldal, 360 Ft.)
Tizenöt tanulmányt tartalmaz a kötet. Az egyes tanulmányok – hosszabbak-rövidebbek … Tovább »
(Apor Éva szerk.: A Scheiber-körtyvtár katalógusa. Akadémiai Könyvtár, 1992. 450. oldal, 500 Ft.)
Hét éve – már hét éve! -, hogy Scheiber Sándor elhunyt. Hogy távozta nagy vesztesége a tudománynak, sőt tudományoknak, már akkor is tudta mindenki, az is, aki szerteágazó munkásságából … Tovább »
Nem tudom, más faluban, más vidéken is „dióztak”-e szukkot ünnepén – nálunk, az én szülőfalumban, Poroszlón, abban a faluban, amelyről Mezei András írt verset a Szombat szeptemberi számában, a zsidó családoknak nem csak a kiskorú gyermekei, de már érettebb tagjai is szenvedélyesen … Tovább »
Hispániában igen régóta éltek zsidók. Már a rómaiak idején eljutottak ide. Az arab hódítók uralma alatt általában békében élhettek. 756-tól létezett a cordobai önálló kalifátus, ami az akkori Európa egyik vezető hatalmává vált, s ebben nem kevés részük volt a zsidóknak … Tovább »
Peszáh első napjától hét héten át számoljuk az „ómert” – ez a hét hét a „sávúót” („svüesz”), „hetek” -, és az 50. napon egy újabb zarándokünnep kezdődik. (Az „ötvenedik” görögül: „pentekoszté” – íme a magyar „pünkösd” szó eredete.) Ez a kétnapos … Tovább »
Az „ómer”, azaz kéve számlálását a Tóra írja elő (3 Móz. 23, 15) a következőképpen: „Számoljatok a szombatra [értsd: peszáh első napjára] következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet, ötven napot számoljatok … Tovább »
(Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, „Hungaria Judaica” sorozat I. kötet, 1992. 244 old., 400 Ft.)
Egy olyan könyvet kísérlek meg méltatni, amely, felületes szemmel nézve, csupa száraz adat, tervrajz meg térkép. Adatok arról, … Tovább »