Cionista ellenállók, akik fütyültek a nácikra és a nyilasokra

Nemcsak Amerikában, de Izraelben is nagy port kavart Michael B. Oren Szövetséges – Az amerikai–izraeli vízválasztón keresztül vezető utam címmel a közelmúltban megjelent könyve. Izrael volt washingtoni nagykövete visszaemlékezésében szókimondóan bírálja Barack Obama közel-keleti politikáját, és őt teszi felelőssé az amerikai–izraeli kapcsolatok állapotáért. Az Obama-adminisztráció azonnal cáfolta a könyv állításait, és felszólította Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, határolódjon el tőle. Noha saját pártja is megosztott a politikus állításait illetően, Netanjahu nem ítélte el a könyv tartalmát. A Hetek cikke.

A titkok megváltoztatják a valóságot

Budapest és a tragédia előszele

Ayaan Hirsi Ali, a szomáliai születésű, Hollandiában élő aktivista a Foreign Affairs aktuális számában írt cikkében bemutatta, milyen következményekkel járt az, hogy az Obama-kormányzat tisztviselői – az elnök példáját követve – nem használhatják egymás után a „radikális” és az „iszlám” szavakat. A washingtoni polkorrekt szótár csak az „erőszakos szélsőségesek” vagy „szélsőséges fanatikusok” kifejezést engedélyezi. Michael Oren volt izraeli nagykövet egy másik írásban azt is megmutatja, miként vált a muszlim világ felé való nyitás csapdává Barack Obama számára. A Hetek cikke.

A propagandaháború villámgyors malmai

Továbbra sem találják a terror ellenszerét Európában. A múlt hétvégi koppenhágai támadások is azt bizonyítják, hogy a fenyegetést egyáltalán nem sikerült visszaszorítani. Még Dániának is megvannak a sebezhető pontjai, pedig a skandináv ország büszke egyedülálló radikalizálódásellenes programjára, amelynek során a hazatérő dzsihádistákat rehabilitációval akarják „lefegyverezni”. Sokan azonban úgy vélik, hogy a dán kezdeményezés rendkívül naiv hozzáállást tükröz. A Hetek cikke.

Visszatért a terror világszerte a köztudatba – ezt hozta a 2014-es év az Iszlám Állam nevű dzsihádista csoport térhódításával. Bár az iszlamista szervezet ellen nemzetközi hadművelet indult, a következő év sem kecsegtet túl sok jóval. A dzsihádisták továbbra is nagy területet tartanak ellenőrzésük alatt Irakban és Szíriában, és rendkívül sikeresen toboroznak nyugati országokból is harcosokat. Jürgen Todenhöfer német újságíró szerint, aki tíz napot töltött közöttük, a terrorszervezet olyan nagyszabású vallási tisztogatásra készül, amilyet a világ még nem látott. Pedig a 2014-es év is a Közel-Keleten található keresztény közösségek felszámolásáról szólt. A Hetek cikke.

Prohászka Ottokár és Dienes Valéria kapcsolata a spiritualitás jegyében

Parlagon hagyni jó!

A Tóra-hű zsidóság online hangja, a Matzav.com videóján látható, hogy Rabbi David Lau főrabbi a legfelső rabbinikus bíróság jelenlétében szimbolikusan eladja Izrael földjét egy nem zsidó fiatalembernek. Megoldódott az arab-izraeli területvita? Nem, csak … Tovább »

A Romantikus Erőszak, neonáci zenekar Rózsafüzér és revolver című számával állított emléket a hírhedt, kiugrott nyilas szerzetesnek, Kun Andrásnak, aki Kun páter néven vonult be a gyilkos hatalom történetébe, és a hazafias rockzenekar szerint „vértanú lett a keresztfán”.

Annak a fényében, ami az elmúlt hetekben a gázai hadművelet ideje alatt Európában történt, úgy tűnhet, hogy Izraelnek mégiscsak van gyenge pontja: a diaszpórája. Az Európa-szerte, de főleg Franciaországban lezajlott, sokszor fegyveres, antiszemita tömegdemonstrációk képei azonban nem érték el a kontinens lakóinak ingerküszöbét. A Hetek cikke.

Terrorista kiskáté

A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis

Mi a probléma Magyarországon? Miért csúszott félre már januárban a Holokauszt Emlékév? Van-e kapcsolat az antijudaizmus, antiszemitizmus és az anticionizmus között? Milyen lesz a jövő Európája? Miért létezik Izrael állama? Mit jelent az, hogy a héber nyelv újjáéledése „apokaliptikus tövis”? – a jelenleg Svájcban élő vallásfilozófussal, Tatár Györggyel, az ELTE BTK nyugalmazott egyetemi docensével többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.

Riasztó a helyzet Magyarországon.

Problémásnak tartja a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű ötletét Romsics Ignác.

Az akadémikus történész erről a Hetek című lapnak nyilatkozott: „A szobortervet problematikusnak tartjuk, mert alábecsülni látszik a Horthy-rendszer holokauszttal kapcsolatos … Tovább »

„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területeknek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távozniuk kell otthonaikból, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön a bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettek a Hetek munkatársai, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.

A Szovjetunióból a kilencvenes évek elejéig kivándorolt mintegy másfél millió zsidó közül 421 ezer magyar közvetítéssel jutott el ősei földjére. 1991. december 23-án nagy riadalmat okozó hír járta be a hazai és a világsajtót: robbantásos támadás ért egy Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállító autóbuszt a Ferihegyi repülőtérre vezető 4-es úton.

Haider náci szülők gyermekeként született Észak-Ausztriában 1950-ben. Apja 1929-ben a Hitlerjugendhez, majd a náci SA-hoz csatlakozott, anyja a náci párt hivatalnoka volt. A mindig kitűnő Haider egy szélsőjobb diákszervezet tagjaként jogot tanult az egyetemen, majd politikai karriert csinált a volt nácik pártjában, a Szabadságpártban (FPÖ). Közben szintén náci beállítottságú nagybátyjától örökölt egy kétes eredetű, 16 millió dollárt érő ingatlant Karintiában, ahol családjával élt.