Összesen 2,200 találat (1561 - 1580) : y.
Egy elegáns, fiatalos, hatvanas olasz orvosnő meséli ezt a történetet, mely közben úgy érezzük, mintha egy Ozpetek film kezdene forogni. Anna Maria Hábermann az elhunyt apa fiókjából előkerült sárga iratcsomóról mesél, ami gyökeresen megváltoztatta az életét.
Amikor egy izraeli felébred egy sötét reggelen, első dolga, hogy megnyomja a Schaltert (villanykapcsoló), majd reggeli gyanánt egy Biss (falat) pirítóst leöblítsen egy Schluck (korty) kávéval. A héber nyelven beszélők több száz német jövevényszót használnak nap mint nap.
A tér azért itt, a Fő téren határolt, mert innentől kezdve már valami kültelki táj jön a város után, a közigazgatási egység. Az Óbudai Szigeten a magányos késő kamaszkor, amikor – két-három évig – kijártam a Szigetre, aztán a régen eltüntetett kukoricatáblák világa, kívül az időn, a gyerekkorban. Elviselhetetlenül messzinek találtam 18 évesen, alig jár ki busz éjszaka, nem lehetett a megtalált életből hazamenni.
A legutóbbi Könyvfesztivál egyik szenzációjának számított Csaplár Vilmos új regénye, mely egy alföldi parasztfiú és egy zsidó származású felvidéki lány szerelmén és hányattatásain keresztül mutatja be az abszurd huszadik századot. (Csaplár Vilmos: Hitler lánya, 288 old., 2.990 Ft, Kalligram, 2009.)
Ha késő délután végigbaktatunk a Böszörményi úton, postára, bankba, önkormányzathoz menet, már a friss ottlakó is összeakadhat a táncőrült és vadászgépkedvelő órással, a fegyelmezett mosolyú fideszes tömbmegbízottal, Á-val, akit utcánk kiskereskedői néha elszalajtanak boltba, ügyeket intézni vagy cigiért (váltótársa B. délre már megbízhatatlanra issza magát), a templomkertben a segédlelkészével cigarettázó püspökkel…
Georges Freche, Languedoc-Roussillon régió elnöke a L,Express című hetilapban megjelent interjúban azt mondta, hogy a márciusi regionális választásokon azért nem szavaz Laurent Fabiusra, mert “nem katolikus feje van”, így utalva a korábbi szocialista miniszterelnök zsidó származására.
Ladislaus Löb magyar származású angliai professzor 2008-ban megírta hogyan került el Magyarországról Bergen-Belsenen át Svájcba, 1944-ben a híres Kasztner-féle mentőakció keretében. A szerzővel Erdélyről, Zsolt Béláról, a családtörténeti múlt eltűnéséről és a Kasztner Rezső személyével kapcsolatos máig tartó vitáról beszélgettünk.
A CBS értesülései szerint a New York-ból indult gép utasai bombának hitték egy zsidó férfi imaszíját, amelyet a felszállás után csavart magára, hogy imádkozzon.
A bukaresti, Giurgiului úti zsidó temetőben emlékeztek tegnap a fővárosi zsidóknak az 1941. január 21–23. közötti vasgárdista lázadás idején történt lemészárlására. Az áldozatok emlékére állított emlékmű előtt tartott gyászszertartáson Oren David, Izrael bukaresti nagykövete is részt vet.
Ma reggel, az újság szerint katyusa találat érte a Kirját Smoná-i temetőt, de a jelentés szerint senki nem sérült meg.* Miután átnéztem az ezzel kapcsolatos többi újságcikket és beszámolót, barátommal, Slomo Svá-val találkoztam, aki az én véleményem szerint a zsidó bölcselet valamint Izrael és Tel-Aviv történelmének legjobb ismerője.
Lugosi Viktória: Dafke. Ulpius-ház, 2009, 270 oldal, 2999 Ft
Sokféle módon, sokféle hangnemben lehet az élet nehézségeiről, betegségekről, terhességről, szülésről írni, vagy, ahogy ebben a könyvben, arról, hogyan lesz egy meddő házaspárnak lombikbébije a nyolcvanas … Tovább »
Kenyerem javát megettem. Azt hittem: meglepetések nem érhetnek. Tévedtem. Mindig is tudtam, hogy egy félig megtöltött poharat egyesek félig telinek, mások viszont félig üresnek látják. Aszerint, miként nézzük, s főként miként értékeljük, amit láttunk.
Sándor Pál filmjeinek, szállóigévé vált mondatai közül a Szabadíts meg a gonosztól című filmből Major Tamás által alakított Kemczik úr megállapítása áll hozzám a legközelebb: „kell lennie egy belső ruhatárnak…”, ahol a titkos és fontos dolgok vannak, ahol valószínűleg nemcsak a bársonygalléros kabát található, de mindaz, ami túl értékes ahhoz, hogy kint legyen.
„Jönnek ide a zsidauk, Izraelbül meg mindenhunnan, oszt megbíznak embereket a falubúl, hogy azok tartsanak rendet. Itt lesz mingyán a határba, a Szamos fele vivő úton. Szép a temető, gonduzva van. Nincs ott meggy ültetve… Sok vót itt a zsidau. Két temető is van. Minden zsidóul van a sírokra írva…”
A híres zsidó vallásfilozófus Mojszesz Maimonidész (azaz rabbi Móse ben Maimon, röviden Rambam) végezte el a zsidó jog összefoglalását.
Az 1880-as évek alapító nemzedékének neológ (konzervatív, mérsékelt reform) beállítódásából mára – kiforrott teológiai koncepció hiányában – csak annyi maradt, hogy a Frankel sem nem ortodox, sem nem reform hely, ugyanakkor mindkettőből ötvöz magába valamit.
A Frankel … Tovább »
Az Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetház alapítása az 1870-es években lehetett. A Városmajor utca megnövekedett forgalma és zaja miatt nem a legideálisabb ez a korábban világvégi hely. De aki a kertet egyszer is látta, az nem felejti el: egy kis Édenkert a zúgó város közepén, sokan … Tovább »
2006 májusában az izraeli Naharija városában előadás-sorozatot tartottak a zsidó kórházakban végzett orvosi kutatásokról a náci korszakban. A konferenciára meghívást kapott Varda Weiszkopf, a Yad Vashem intézet hallgatója is, aki meglepetéssel tapasztalta, hogy a konferencián egy szó sem esett a náci megszállás alatt Budapesten működő zsidó kórházakról…
“Ma a metrón az jutott eszembe, hogy vajon az emberek felfogják-e, mit jelent húsz évesen helyt állni ebben a rettenetes viharban, amikor ebben az életkorban éppen, hogy a világ szépségét kellene befogadnunk, és ki kellene tárnunk a szívünket az embereknek?”
“Ma a metrón az jutott eszembe, hogy vajon az emberek felfogják-e, mit jelent húsz évesen helyt állni ebben a rettenetes viharban, amikor ebben az életkorban éppen, hogy a világ szépségét kellene befogadnunk, és ki kellene tárnunk a szívünket az embereknek?”