Összesen 2,088 találat (1561 - 1580) : y.
„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…”
Vajon igaz-e az a (rosszmájú? megkeseredett?) állítás, miszerint minden kritikus, függetlenül a művészeti ágról, éppen az alkotói tehetség híján válik szigorú ítésszé, morfondíroztam, miközben az Alexandra könyvesbolt Károly körúti kávézója felé tartottam Bán Zoltán András Hölgyszonáta című könyvének bemutatójára. És mi van a kritikusból lett írókkal?
Egy jeruzsálemi vallási konferencián a rabbik élesen elítélték azt a gyakorlatot, hogy egyedülálló nők spermabankból származó hímivarsejt segítségével fogannak, majd egyedül nevelik a gyermeket.
Regionális zsidó múzeumot szeretne létrehozni Pécsett az Izraelita Hitközség 2010-re, tudtuk meg Schönberger András főrabbitól. A létesítményt a Fürdő utcai épület alagsorában alakítanák ki, ahol az egykori iskola konyhája és étkezője volt. Mindehhez pénzre volna szükségük.
“Képzeljük el: elől a felhőoszlop, nyomában a fölfegyverzett zsidó nép,
amint megérkezik a Sás-tenger partjára. Az emberek fáradtak,
legszívesebben lepihennének, ám távolról vad csatakiáltás hallik, a
közeledő egyiptomiak serege, élükön a fáraóval, az Ámon-Rével
egylényegű istenfiúval. Még egy kis idő, s a két sereg farkasszemet néz
egymással.”
Július elején a belzi haszidok bejelentették, hogy híveik ezentúl használhatják az Internetet. (Belz – Gur után – a második legnagyobb haszid közösség Izraelben.) Ez komoly fordulat, hiszen a többi ultra-ortodox csoport még nem oldotta fel a tilalmat, náluk az Internet még mindig tiltott gyümölcs.
“A mattbarna kosztümös hölgy gyönyörű: rózsaszín őszibarackkal kevert bronz fakéreg a bőre és csodásan barna a szeme. Általa jut szóhoz – a szentimentális Karmelicka utca részvételével – a minduntalan „felejteni” vágyó lélek megannyi olcsó kívánsága és szükséglete. Ekkor már mézes az alkony, és úgy, mintha nem lehetne tovább élni.”
A mediterrán hangulatú Pécsett nyáron pezseg az élet. Baranya 200 ezres lélekszámú megyeszékhelyének főterén, a Széchenyi téren egyre-másra váltják egymást a turistacsoportok. A város egyik legismertebb jelképe, a Dzsámi előtt a Pécsi Tudományegyetem megfáradt hallgatói pihenik ki a vizsgázás fáradalmait, a Király utca kerthelységeiben üldögélve a város színe-java kortyolgatja a Dunántúli Naplót olvasván a pécsi sörfőzde habos, párától csillámló nedűit.
Feljelentést nem teszek. Sérülésem – büntetőjogilag – nyolc napon belül gyógyul. Hosszú hetekbe kerülne, mire végigjárnám az összes rendőrt feljelentésemmel, a támadókról nem tudok semmit – sok bepörgött, valószínűleg bespeedezett, 18-20 év körüli fiatalember van az országban, aki csak útitársain tudja levezetni a feszültségét.
Izrael 1973 óta vesz részt, a több mint ötven tagországot tömörítő Európai Műsorszolgáltatók Egyesülete (EBU) által 1956-ban életre hívott Eurovíziós Dalfesztiválon. A zsidó államot képviselő előadók két második és egy harmadik hely megszerzése mellett eddig háromszor győzedelmeskedtek a vetélkedőn, azt a nem kis teljesítményt is maguk mögött tudva, hogy két egymást követő évben első helyezést értek el.
A Szombat nemrégen közölte Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írását, mellyel érdemi indíttatást kívánunk nyújtani épp e párbeszédnek. Mostantól egy-egy zsidó, illetve keresztény gondolkodó kommentárja jelenik majd meg, s járja körbe Leibowitz kritikai állításait a zsidó-keresztény kultúra fogalmának használhatóságáról és a párbeszéd lehetőségéről.
A Szombat Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írásával szeretne teret adni épp e párbeszédnek. A Leibowitzét kísérő szöveg Vári György irodalomtörténész (a szöveg egyik fordítója) megjegyzéseit tartalmazza.
A magyar közéletet egy-két évente ismétlődő rendszerességgel rázza meg valamilyen antiszemita megnyilvánulás, s az azt követő felzúdulás. Az efféle megnyilvánulások értelmi szerzője ezzel rendszerint ki is iratkozik a mainstream nyilvánosságból. Ezúttal Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlap március 19-i számában megjelent, útszéli hangú írása vágta ki a biztosítékot.
DOLCEVATTA
egyszerű ez mint egy vattacukor, ide teszek még egy kis piroscukrot, vörös
mint a vörös rák, rákot kelt a ciklamát a szacharinát, édes hazafiak, ti nekem csak hízzatok, a szeretet édes íz, aldehid, ezt megfogod angyalom. receptor
az agyban, ha mármost az nincs, … Tovább »
Hajnali fél öt. A tejszállítók teherautója áll meg a sarkon. Letesznek öt mázsa tejet az élelmiszerbolt elé. Az ő zajuk az első igazi zaj az éjszakai autók után, amik még inkább kísértetek mint tények. A tények fél ötkor kezdődnek. A szomszéd utcából idehallatszik az első … Tovább »
A zsidó történelmi regény
A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »
Olyan volt ez, mint egy puzzle. Eleinte csak sejtette, mi lesz majd. Később, az idő előre haladtával már tudta, hogyan kell belevetnie magát a jeruzsálemi éjszakába. Tudta, hol és mit kell tennie ahhoz, hogy a bódultság elnyomjon minden érzést, mely fájdalomhoz vezet.
A negyedet, ahol … Tovább »
Elhagyott ház
Kövekkel falazott az ablak,
Mint holtak vonják
Az ajtók, ajtókat
A házból.
Deszkázott a nyílás.
Dróttal, szöggel, szilánkkal,Faltól s kutyától szabad a lánc.
Ami elmúlt,
Más jövője lesz,
Akár egy szoba a szállodában.
Jelek és bizonyságok az élet … Tovább »
Gustav Mahlert a legnagyobb zsidó zeneszerzők között szokták emlegetni, de felmerül a kérdés, hogy valóban zsidó zeneszerző-e? Mennyiben kötődött a zsidó kultúrához, mennyire figyelhetünk meg zenéjében zsidó motívumokat? Míg a keszthelyi kántor fia, Goldmark Károly zenei munkásságában … Tovább »
Rövid betegség után elhunyt Székely Magda költő.Székely Magda, ez a nálam negyvenhárom évvel idősebb asszony– furcsa módon, távolról, de valami sajátos, bizalmas távolságban – a barátom volt, azt hiszem. Mindenesetre volt valami felszabadítóan bizalmas, pontosabban kitüntetően bizalmas távoli kapcsolatunkban. Ez nem nekem szólt, mindenkivel így volt, akit szeretett. A nagyság minden jele nélkül volt nagy költő és nagy ember. Számára hatvanhárom évvel ezelőtt valóban felfüggesztődött az idő, akkor, amikor az édesanyját elvitték mellőle meggyilkolni.