Az Amerikai alapítványi Iskola sok szeretettel meghív minden kedves barátját és az érdeklődőket a 2010.május 12-én (szerda) 16 órakor kezdődő Jeruzsálem napi rendezvényére.
 

Kedves Barátaink kitartó óhajának eleget téve, a Dohány utcai Zsinagóga körzete úgy határozott, hogy csaknem háromévnyi szünet után ismét megnyitja a Páholy rendezvény-sorozatát.
 

A washingtoni nukleáris leszerelési konferencia nyomán az amerikaiak Izraelt is be akarják vonni egy közel-keleti atommentes övezetbe és az amerikai diplomácia a utóbbi napokban fokozta ez irányú nyomását a zsidó államra.
 

A brit Reklámetikai Ügynökség megtiltotta, hogy a Siratófal képe izraeli turisztikai hirdetésekben szerepeljen.
 

Kísértet járja be Magyarországot, a Fidesz kétharmados többségének kísértete. A tavaszi országgyűlési választás egyik lehetséges (ha szerintem nem is túl valószínű) eredménye lassan olyan közéleti origóvá növi ki magát, amelyhez mindenkinek viszonyulnia kell.
 

Tőkéczki László Rasszizmus és érdek című írásának bizonyos kitételeivel vitatkoznék. Ha jól értem a szerző mondandóját – s ebben félig-meddig igaza van –, a különféle csoportok közti problémákat nem a „rassz” különbségei (melyek nincsenek), hanem a „viselkedés” eltérései adják.

A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon áll(t) a polgárosult, nagyvárosias, zsidós és kávéházas Pest, a másikon a múltba tapadt, kivárosias, keresztény, vendéglős és kocsmás Buda. Érdekes és fontos kávéházak – húzódik máig az ítélet –, csak a pesti oldalon voltak…

Az elmúlt húsz év során valaha kormányzati pozícióba került politikai erőkben rengetegen csalódtak: e csalódottak közül kerül ki a Jobbik számos támogatója. De vajon mit ígér a magát nemzeti radikálisnak nevező párt programja, retorikája és gondolatvilága?
 

Egy elegáns, fiatalos, hatvanas olasz orvosnő meséli ezt a történetet, mely közben úgy érezzük, mintha egy Ozpetek film kezdene forogni. Anna Maria Hábermann az elhunyt apa fiókjából előkerült sárga iratcsomóról mesél, ami gyökeresen megváltoztatta az életét.
 

Amikor egy izraeli felébred egy sötét reggelen, első dolga, hogy megnyomja a Schaltert (villanykapcsoló), majd reggeli gyanánt egy Biss (falat) pirítóst leöblítsen egy Schluck (korty) kávéval. A héber nyelven beszélők több száz német jövevényszót használnak nap mint nap.
 

A tér azért itt, a Fő téren határolt, mert innentől kezdve már valami kültelki táj jön a város után, a közigazgatási egység. Az Óbudai Szigeten a magányos késő kamaszkor, amikor – két-három évig – kijártam a Szigetre, aztán a régen eltüntetett kukoricatáblák világa, kívül az időn, a gyerekkorban. Elviselhetetlenül messzinek találtam 18 évesen, alig jár ki busz éjszaka, nem lehetett a megtalált életből hazamenni.
 

A legutóbbi Könyvfesztivál egyik szenzációjának számított Csaplár Vilmos új regénye, mely egy alföldi parasztfiú és egy zsidó származású felvidéki lány szerelmén és hányattatásain keresztül mutatja be az abszurd huszadik századot. (Csaplár Vilmos: Hitler lánya, 288 old., 2.990 Ft, Kalligram, 2009.)

Ha késő délután végigbaktatunk a Böszörményi úton, postára, bankba, önkormányzathoz menet, már a friss ottlakó is összeakadhat a táncőrült és vadászgépkedvelő órással, a fegyelmezett mosolyú fideszes tömbmegbízottal, Á-val, akit utcánk kiskereskedői néha elszalajtanak boltba, ügyeket intézni vagy cigiért (váltótársa B. délre már megbízhatatlanra issza magát), a templomkertben a segédlelkészével cigarettázó püspökkel…
 

Georges Freche, Languedoc-Roussillon régió elnöke a L,Express című hetilapban megjelent interjúban azt mondta, hogy a márciusi regionális választásokon azért nem szavaz Laurent Fabiusra, mert “nem katolikus feje van”, így utalva a korábbi szocialista miniszterelnök zsidó származására.
 

Ladislaus Löb magyar származású angliai professzor 2008-ban megírta hogyan került el Magyarországról Bergen-Belsenen át Svájcba, 1944-ben a híres Kasztner-féle mentőakció keretében. A szerzővel Erdélyről, Zsolt Béláról, a családtörténeti múlt eltűnéséről és a Kasztner Rezső személyével kapcsolatos máig tartó vitáról beszélgettünk.
 

A CBS értesülései szerint a New York-ból indult gép utasai bombának hitték egy zsidó férfi imaszíját, amelyet a felszállás után csavart magára, hogy imádkozzon.

A bukaresti, Giurgiului úti zsidó temetőben emlékeztek tegnap a fővárosi zsidóknak az 1941. január 21–23. közötti vasgárdista lázadás idején történt lemészárlására. Az áldozatok emlékére állított emlékmű előtt tartott gyászszertartáson Oren David, Izrael bukaresti nagykövete is részt vet.

Ma reggel, az újság szerint katyusa találat érte a Kirját Smoná-i temetőt, de a jelentés szerint senki nem sérült meg.* Miután átnéztem az ezzel kapcsolatos többi újságcikket és beszámolót, barátommal, Slomo Svá-val találkoztam, aki az én véleményem szerint a zsidó bölcselet valamint Izrael és Tel-Aviv történelmének legjobb ismerője.
 

 
Lugosi Viktória: Dafke. Ulpius-ház, 2009, 270 oldal, 2999 Ft
 

Sokféle módon, sokféle hangnemben lehet az élet nehézségeiről, betegségekről, terhességről, szülésről írni, vagy, ahogy ebben a könyvben, arról, hogyan lesz egy meddő házaspárnak lombikbébije a nyolcvanas … Tovább »

Kenyerem javát megettem. Azt hittem: meglepetések nem érhetnek. Tévedtem. Mindig is tudtam, hogy egy félig megtöltött poharat egyesek félig telinek, mások viszont félig üresnek látják. Aszerint, miként nézzük, s főként miként értékeljük, amit láttunk.