“Mohamed prófétasága kötelez”: Muszlim hittételeket tanultak a Radnóti Gimnázium tanulói

Három miniszter és egy államtitkár ellenzése után vajon mit tesznek a „civilek”?

„Minden önéletrajz önigazolásnak számít” – írja életrajzi könyvében Csontváry kapcsán a hét elején elhunyt világhírű magyar orvos-genetikus, Czeizel Endre. A Két életem, egy halálom című kötet funkciója is az önigazolás. Czeizel azért mondott igent M. Kiss Csaba megkeresésére, mert úgy érezte, hazájában teljesen félreismerték. „Teljes mértékben azonos vagyok magammal, de meglehet, nem az vagyok, akinek látszom, illetve nem csak az.” (5.o.) Ha kizárólag a médiából ismertük, akkor a hetvenes évek elején tévédoktornak láthattuk, aki megismertette a magyarokkal a genetika csodáit, a kétezres évek elején pedig leginkább egy gyermekcsempészettel megvádolt bulvárhősnek, aki egy 40 évvel fiatalabb szeretőt tartott a felesége mellett. Czeizel azt szerette volna, ha inkább szakmai sikerei miatt emlékeznének rá az emberek, azok is, akik sosem fordultak meg a rendelőjében. A könyvben „szükséges rosszként” a magánéletről és a perről is mesél, és vall betegségéről is, ami a családi hajlam ellenére végül nem prosztatarák, hanem mieloid leukémia lett. M. Kiss járt Czeizel mindkét családjánál, végigkísérte a második kemoterápia utáni időszakot, és bőven hagyott helyet a könyvben a professzor tudományos értekezéseinek is. Kiderül, hogyan halt meg igazából Semmelweis Ignác, melyik három kifejezést tudta magyarul Milton Friedman, miért nem lett gyereke egy idegen nőnek Gábor Miklóstól, mi a helyes válasz arra, hogy apád faszát, és hogy békélt meg élete utolsó hónapjaira Czeizel Endre Istennel. Kigyűjtöttük a 10 legérdekesebb, legtanulságosabb történetet a könyvből.
Czeizel, az antiszemita

Czeizel gyerekkora az „enyhe antiszemitizmus jegyében telt”. A festő-mázoló-tapétázó céget üzemeltető édesapja a konkurenciát látta a zsidó kisiparosokban, és ezt otthon is gyakran hangoztatta. Czeizel családi antiszemitizmusát, ami akkoriban inkább vegyes érzelmeket jelentett a zsidók irányába, a gimnáziumi féltékenység erősítette fel: ráébredt, hogy a zsidó gyerekek sokkal okosabbak nála. Az egyetemen a zsidó orvosdinasztiák leszármazottjaival kellett versenyeznie, ami tovább táplálta az ellenérzéseit, ám amikor neves zsidó orvosok és újságírók kezdték mentorálni, átértékelte addigi nézeteit. A zsidó genetikát londoni ösztöndíja során kezdte vizsgálni a hetvenes évek legelején. A témáról A zsidóság genetikája címmel dolgozatot is írt, és publikálni is szerette volna: a Valóság című lap szerkesztője nem engedte, hogy megjelenjen, a főszerkesztő viszont Aczél elvtársra bízta a döntést. Aczél bekérette magához a fiatal kutatót, és kérdőre vonta a cikk miatt. Rasszizmussal vádolta, nézeteit pedig a náci Németországban elterjedt eszmékkel állította párhuzamba. Czeizel megvédte a szöveget, és közölte, hogy szerinte a különbségeket nem a zsidó művészek, tudósok génjeiben, hanem a zsidó kultúrában kell keresni, amiből a magyaroknak bőven lenne mit tanulniuk.
„(…) a végén annyira bizalmas viszonyban voltunk, hogy én már pofátlanságra is vetemedtem a búcsúnál: Aczél elvtárs, maga kérdezte, hogy „miért foglalkozik velünk”. Ezek szerint Aczél elvtárs zsidó? És akkor hosszabb csend után azt mondta: „Nem, én kommunista vagyok!” (17. o.)

A teljes cikk itt olvasható.

Több mint fél évszázaddal a második világháború vége és az európai integráció kezdete után a nemzeti határok továbbra is fontos szerepet játszanak a kontinensen. George Friedman a Stratfor honlapján megjelent írásában három válságot elemez napjaink Európájából. Igaz, … Tovább »

New York, Boston, Miami, a bejegyzés címét követően nincs meglepetés a felsorolásban.

Titokzatos, kódolt ókori üzeneteket találtak az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei egy nemrég feltárt kétezer éves rituális fürdő falain Jeruzsálemben.

Egy civil szervezet azonosította a Kurucinfón álnév mögé rejtőzködő, holokauszttagadó cikkeinek szerzőjét.

Egy a magyar médiában a közelmúltig ismeretlennek számító vállalkozás könnyen befutó lehet az Origóért zajló küzdelemben. A Brit Media Befektetési Kft. a közelmúltban a Klubrádió befektetőjeként jelent meg a színen, s információink szerint hónapokkal ezelőtt jelezte vételi szándékát a Magyar Telekomnak.

A mérvadó portál kritikusai összeszedték a jövő évi Oscar-gála esélyeseit, és a listára felkerült Nemes Jeles László alkotása is, amely szerintük akár több kategóriában is jelölt lehet.

Fotó: Németh Dániel / Libri Kiadó

Ha Örkény még élne, valószínűleg Salman Rushdie-hoz hasonlóan ő is Etgar Keretet, a kortárs izraeli irodalom állócsillagát tartaná az egyik kedvenc írójának. Keret több mint húsz éve bűvészkedik a rövid próza műfajával, sajátos … Tovább »

Balatonfüreden a háború után újjáalakult a közösség, de a zsinagógát többé nem nyitották ki. A 60-as években a hajógyár vette meg, és garázsnak használták

Amikor a brit hatóságok a menekült zsidókat és a német hadifoglyokat együtt internálták.

1940. július 10-én indul útjára Liverpoolból a HMT Dunera csapatszállító hajó, fedélzetén 2.542 “ellenséges idegennek” nyilvánított személlyel, 309 brit katona őrizete alatt. A Sydneybe … Tovább »

Vidéki művház, hangos zsidózás. De nem olyan. Magyarország egyetlen zsidó színházával, a Gólemmel Zalaszentgróton jártunk. Hogyan dolgozik az idegengyűlölet ellen egy színház, és miért megy turnéra ingyen 12 vidéki településre? Miért utasította vissza őket Gyöngyöspata polgármestere? Mire elég a norvégok pénze? A végén minden út a zsidókhoz vezet.

Budapesten nincs szükség újabb holokausztközpontra, de az együttélés derűsebb emlékeinek felidézésére igen.

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak…

Twitterezők segítenek a tanácstalan szakértőknek

A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.

Miközben a zsidó államnak morális kötelessége megvédeni a szíriai drúz kisebbséget, a szír polgárháború hatalmi viszonyai radikálisan megváltoznának Izrael hadba lépése következtében.

Az iraki kurd és jazidi kisebbség után egy újabb nem szunnita muszlim kisebbség került … Tovább »

Mit keres Budapesten az “Elektronikus Intifáda” vezéralakja? 

Az elmúlt hetekben 24 kiadó vette meg Gárdos Péter Hajnali láz című kötetének fordítási jogát. Az idei Londoni Könyvvásáron a Publishers Weekly és a Booktrade a dokumetum-regényt a legfontosabb könyvnek választotta. Nemsokára elkészül a filmváltozat is és szeptemberben jelenik meg a könyv új kiadása.