Összesen 107 találat (81 - 100) : Várnai Pál.
„Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar”
Spiró Györggyel beszélget Várnai Pál
Író, költő, irodalomtörténész, műfordító. Szerbhorvát-magyar-orosz szakokat végzett. Dolgozott a rádiónál, volt idegen nyelvű szerkesztő a Corvinánál, dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színháznál, … Tovább »
Kertész Ákossal beszélget Várnai Pál
Kertész Ákos legfontosabb munkái: Sikátor (regény, 1965); Makra (regény, 1971); Családi ház manzárddal (regény, 1982); A világ rendje (válogatott kisregények és novellák, 1984); Zakariás (regény, 1990); A gyűlölet ára (regény, … Tovább »
„Apámat elhurcolták azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…”
Domonkos Istvánnal beszélget Várnai Pál
1952 őszén megkezdődött Leningrádban az ún. „cionista orvosper”. A szovjet vezetőkről gondoskodó zsidó orvosokat azzal vádolták, hogy az amerikai hírszolgálat … Tovább »
„Odaszagolok szellemi mozgalmakhoz…”
Popper Péterrel beszélget Várnai Pál
Popper Péter pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa, közíró, egyetemi tanár, polihisztor, népszerű előadó. Két évig vendég- professzor volt egy izraeli egyetemen, több évet töltött … Tovább »
„Az asszimiláció a holokauszt után is folytatódott”
Erős Ferenccel beszélget Várnai Pál
1946-ban született Zalaegerszegen. Pszichológus. Az egyetem elvégzése után rövid ideig a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Központjában dolgozott. Több mint … Tovább »
„Hol szamárpad van, ott rendes ember abban ül”
Bächer Ivánnal beszélget Várnai Pál
Történelem szakos tanár, újságíró, író. 1991-től a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa. Számos irodalmi díj kitüntetettje. Könyvei az utóbbi tíz évben folyamatosan jelennek … Tovább »
„Történelem nélküli utód”
Vámos Miklóssal beszélget Várnai Pál
Vámos Miklós jogi egyetemet végzett. Tevékenykedett mint dramaturg, alapítója és egy ideig igazgatója az Ab Ovo könyvkiadónak. A Buda Stage művészeti vezetője 2003-ig. Fulbright-ösztöndíjas volt az … Tovább »
Vívódó vallomás
Gyertyán Ervin: Értékek csapdája, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2004, 200 oldal, 1800 Ft
„Életem jó részét a huszadik században éltem le – a tizenkilencedik század eszméivel”
– hangzik a tanulmány és esszékötet előszavának bevezető mondata. Bár … Tovább »
VÁRNAI PÁL
Találkozásaim zsidóságommal
Én meg ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely elől soha nem titkolták el származását, nem is lehetett volna. Már gyerekkoromban tudtam, hogy zsidó vagyok. Megkülönböztetett mindjárt szokatlan családnevem (Schwarcz). Izraelita elemi … Tovább »
„A zsidóságot egyszerre éltem meg belülről és kívülről”
Dalos György íróval beszélget Várnai Pál
1962-től 1967-ig a moszkvai egyetemen történelmet hallgatott. 1968-ban Budapesten államellenes összeesküvés vádjával felfüggesztett börtönre ítélték. Az 1970-es években … Tovább »
Jó szándékú értelmiségi
A szerző nevét eddig csak a Népszabadságban időnként megjelenő izraeli tudósításaiból ismerhette az olvasó.
A nemrég megjelent önéletrajzból az is kiderül, hogy – mint oly gyakran – a külföldi név valójában magyar származást takar. Yehuda … Tovább »
Szegeden tanított középiskolában és egyetemen, majd több mint harminc évig a rádiónál dolgozott, írt regényeket és elbeszéléseket. 1975-ben jelent meg Az első évtized c. regénye, amely része a hetvenes évek „holokausztregény-vonulatának “.
Beszéljünk a gyermekkorodról, … Tovább »
Ambiciózus regények
(Salamon Pál: A Sorel ház, Ulpius-ház, 2002, 496 oldal, 1980 Ft. Sorsolvasó, Ulpius-ház, 2002, 529 oldal, 1980 Ft)
Életműsorozata részeként jelentette meg az év kiadója, az Ulpius-ház, Salamon Pál két regényét. A hetvenes években Magyarországról kényszertávozó … Tovább »
A beilleszkedés nehézségei
(Irit Amiel: Megperzseltek. Poligraf, Budapest 2000, 106 oldal, 1900 Ft)
Scheiber Sándor említette egyszer keserűen, hogy a háború után nem sikerült találni egyetlen zsidó gyereket sem, akit bújtattak a magyar vidéken. Vidéken nehezebb is lehetett. Akárhogyan … Tovább »
Sohasem járhatunk egészen jólKonrád Györggyel beszélget Várnai Pál
A most 70 éves regényes esszéíró az egyetemen – ahonnan kizárták – irodalmat hallgatott. Gondozott orosz és francia irodalmi szövegeket, volt gyámügyi előadó, városszociológus, a Nemzetközi Pen Club, jelenleg … Tovább »
„Sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok”
Mezei Andrással beszélget Várnai Pál
Mezei András költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, egyesületek és társaságok megteremtője, közéleti személyiség.
– 1966-ban jelent meg regényed, a Csodatévő. Beszédes cím, hiszen a holocaust … Tovább »
A száműzött nyelve
Olvasónapló Kertész naplóiról és esszéiről
(Kertész Imre: Valaki más. Magvető, 139 oldal, 890 forint.
A száműzött nyelv. Magvető 297 oldal. 890 forint)
A Kertész Imre életműsorozatban megjelent két könyv a rendszerváltást követő, kilencvenes évek … Tovább »
Az életmű személyes hangú záradéka Ember Mária (1931-2001)
Egyszer találkoztunk személyesen. A Gerlóczy utcai lakásában látogattam meg a Hajtűkanyar megjelenésekor. Amikor elárultam neki, hogy kisgyermekként én is megjártam az ausztriai Strasshofot, egy pillanatnyi megilletődött … Tovább »
„Óvakodjon azoktól, akik sokat írnak” Várnai Pál beszélget Székely Magdával
Székely Magda költő. Füst Milán- és József Attila-díjas. Összegyűjtött verseinek mintegy százhúsz oldalát lapozgatom. Vannak sorai, amelyeket önkéntelenül kívülről mondogatunk.
Hadd … Tovább »
„Ami Hitlernél a faj, Sztálinnál a társadalmi státus volt”
Várnai Pál beszélgetése Simon Markish-sal
Simon Markish irodalomtörténészt, műfordítót, polihisztort, akinek apját, Perec Markisht, a nagy jiddis költőt, 1952-ben koholt vádak alapján kivégezték, szoros szálak … Tovább »