Összesen 1,261 találat (1141 - 1160) : OS.
MI ADJA A TANACH egységét, szentségét? Erre a kérdésre irányítja figyelő tekintetünket Purim és az ünnep mítosza, az Eszter könyve. E kérdés sokkal nagyobb erővel merül fel Purim kapcsán mint bármely más olyan ünnepen, melynek gyökere a megtörtént, a múlt és az „…és … Tovább »
Beszélgetés Joel Alon nagykövettel
1949 augusztusában Újpesten a Brichta család elhagyta otthonát, hogy a határon átszökve 4 hónap után megérkezzen Izraelbe. Az akkor tizennégy éves Brichta Károly 1994 nyarán visszatért Budapestre – mint Joel Alon, Izrael állam nagykövete. Hivatalában … Tovább »
II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT követően, a holocaust kitudódását Izraelben először döbbent hallgatás követte: a megilletődés és a szégyen valamiféle keveréke. Az idősebbek lelkiismeret-furdalást és vétkességet éreztek, hogy semmit sem tettek azért, hogy a tragédiát megelőzzék, … Tovább »
1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.
Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »
A Hit Gyülekezetének kebelében megalakult Teljes Evangéliumi Diák- és Ifjúsági Szövetség (TEDISZ) az 1994-es holocaust emlékévben országszerte számos megemlékezést szervezett. Azzal, hogy e megemlékezéseken nem csupán részt vett, hanem ezeket kezdeményezte is, teljesen egyedül … Tovább »
Az 1994-es esztendőben, a magyar holocaust ötvenedik évfordulóján, a mi zsidó közösségünk maradéka is megkapta Magyarország különböző szintű hivatalos fórumaitól azt az együttérzést, amelyet hitünk szerint megérdemel. Az emlékév eseményei késztettek az alábbi sorok megírására, … Tovább »
A Zsidó Közösségek Európai Tanácsa kétnapos tanácskozást tartott Budapesten. Először néhány előadótól idézünk egy-egy érdekesnek tartott gondolatot, majd egy hosszabb interjút közlünk a tanácskozáson szintén résztvevő Alexander Frenkellel, a szentpétervári zsidó közösség … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”
EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »
Az oroszországi zsidó közösségeket összefogó csúcsszerv, a Vaad ez év őszén nehéz helyzetbe került: a tizenkét tagú vezetőségben súlyos viták robbantak ki, aminek következtében öten lemondtak tisztségükről. A Vaad öt éve alakult azzal az ambícióval, hogy az oroszországi … Tovább »
ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen éppen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, … Tovább »
avagy: az Úr a hetedik napon moziban ment
Mellékesen, mint egy frissen műtött tüdőbeteg,
imbolyogva, mint akit belülről kerget a fergeteg,
csipeszekkel a szájpadlásán, ahol nyelve száradt,
a köldökéből kilógó telefonzsinórral,
amelyen át még a kompjuter vére áradt, … Tovább »
Kálmán anyja lelkes, apja kevésbé lelkes tagja volt az élcsapatnak – mindketten negyvenötben léptek be a pártba, sorstársaik ezreivel együtt. Az ifjú Kálmán és a párt, vagy inkább a Párt viszonyában volt valami sajátos pikantéria, szomorú, különleges íz. Anyja a Kassel környéki … Tovább »
„Áldassál Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszentelt parancsaival és megparancsolta nekünk, hogy meggyújtsuk a Chanukka gyertyát.”
Így hangzik az áldás, melyet, a nyolcnapos ünnep minden egyes napján a gyertyagyújtás előtt mondunk. Az áldás első része … Tovább »
A Bukaresti Jiddis Színház, a határontúli magyar színházak fesztiváljára (!) érkezett Magyarországra. Az alkalmat felhasználva a Goldmark teremben Georg Kreisler: Ma este: Lola Blau című darabját adták elő. Gadó János a színház rendezőjével, Jean Waldmannal és irodalmi titkárával, … Tovább »
A külföldi zsidó szervezetek tájékozódási célból megrendelt gyorsfelmérései után először 1992-ben készült Magyarországon átfogó és alapos elemzés az antiszemitizmusról. Kovács András és Fischer György az egyetemi és főiskolai diákság zsidósággal kapcsolatos érzelmeit … Tovább »
Second generation
Nekem nincsenek történeteim.
A legenda halála után születtem.
Semmit se fejezek be és
semmit se kezdek újra,
elmúlok, mint a szerelem,
s meghalok, mielőtt megérteném
jelképtelenségem jelképét,
önmagam.
Én csak én vagyok – apálykor … Tovább »
A Gallup intézet közreműködésével nemrég készült egy felmérés a magyar lakosság felekezeti megoszlásáról, vallásosságáról. A napilapok közre is adták a százalékos eredményeket: 70% római katolikusnak, 20% reformátusnak, 5% evangélikusnak, 0,5 százalék izraelitának vallja … Tovább »
Egy szukkoti szokás
Berger István z.1. emlékének
Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…”
A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember … Tovább »
Ros háSáná traktátus 1. fejezetének 2. misnája:
„Négy alkalommal ítéltetik meg a világ: Peszáchkor a terményben; A Hetek Ünnepén a fa gyümölcsében; Ros háSánákor az összes világra jött1 elhalad színe előtt, egyenként, amint írva van: ,,Ő alkotta mindnyájok szívét, … Tovább »