Összesen 9,968 találat (1061 - 1080) : .
Vajda Júlia interdiszciplináris eszközökkel – a szociológia, a pszichológia és az antropológia eszköztárával – mesélteti alanyait a holokauszt tapasztalatairól és beépüléséről a személyiségbe. Több dimenzióban is bővíti és tágítja ismereteinket a 20. századi apokalipszisről, … Tovább »
A Tóra második mondatában a Teremtés könyve a Földet akként jellemzi, hogy „kietlen” és „sivár” volt, „sötétség” terült el a „mélység” színén: ez a négy szó (kietlen, sivár, sötétség, mélység) arra a négy birodalomra utal, amelyek a történelem során elnyomásba … Tovább »
A bírák hétszer is kivizsgálják tanúkat… Áldásos dolog, ha a bíró sokat kérdez. Egyszer történt Rabbi Johánán ben Zákájjal, hogy még a füge szárára is rákérdezett.
Szanhedrin traktátus, Nezikin rend
A Nezikin (károk) rendhez tartozó Szanhedrin traktátus 11 fejezetből … Tovább »
“Trianont, valamint a holokausztnak és a második világháborúnak a végét az erdélyi zsidók román impérium alatt élték meg. E három esemény mégis Magyarországhoz köti őket, hiszen az első világháború végéig – a maguk regionális jellegzetességeivel – a magyarországi zsidóságnak … Tovább »
Hanukka ünnepe kapcsán évről-évre beszélünk a hasmoneusok hősiességéről, a görögök elleni katonai győzelemről, melynek köszönhetően újra elindulhatott a szentélybeli szolgálat.
Nincs túlhangsúlyozva viszont a tény, hogy ez polgárháború is volt a javából, mert a zsidó … Tovább »
Számos középkori német templomon éktelenkednek úgynevezett „zsidó disznó” szobrok. A zsidóellenes alkotások estleges eltávolításáról évek óta folynak viták. Bajorországban most döntés született sorsukról.
A németül „Judensau” néven ismert szobrokból egyedül … Tovább »
„Minden megoldás érdekel – A XX. század Magyarországa apróhirdetések tükrében” – ezzel a címmel jelent meg a Kossuth kiadónál Vince Mátyásnak, a HVG alapító főszerkesztőjének, az MTI volt elnökének a könyve. A Szombat arra kérte a több mint 4000 apróhirdetést felvonultató … Tovább »
Yisachar Shlomo Teichtal naplójáról (1942–1943) – II.
A naplóírás kezdetének és a pöstyéni zsidó közösség deportálásának ideje egybeesik. R. Teichtal naplóját egy elképzelt történésznek írja, aki számára pontosan kívánja rögzíteni az eseményeket. Máshol így … Tovább »
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as Párizs Környéki Békeszerződések következtében Magyarország elvesztette korabeli területeinek több mint kétharmadát, lakosságának több mint … Tovább »
„Az ember egyedi teremtése arra tanít, hogy aki egy ember életét kioltja Izraelből, az olyan, mintha teljes világot oltott volna ki, vagy aki egy ember életét megmenti Izraelből, az olyan, mintha teljes világot mentett volna meg.”
Szanhedrin traktátus, Nezikin rend
A Nezikin … Tovább »
Yisachar Shlomo Teichtal naplójáról (1942–1943) – I.
Teichtal pöstyéni (a mai Piešt́any, Szlovákia) rabbi (1885–1945) héber nyelvű naplóját rejtekhelyén, a pöstyéni bet midrás (’tanház’) padlásán kezdte írni 1942 nyarán.
Teichtal innen nézte végig, hogy a város … Tovább »
Trump elnök valóban mindent megtett, hogy meghódítsa Amerika zsidó szavazóit, és minden jel arra mutat, hogy erőfeszítései kudarcot vallottak. A zsidó szavazók túlnyomó többsége a Demokrata Párt jelöltjét, Joe Bident támogatta.
A szavazás után zavargásokat vártak Amerikában, … Tovább »
2004-ben megrázta a magyar színházi világot a hír: az első számú színikritikus, a rettegett tollú, briliáns műveltségű Molnár Gál Péter, ismert nevén MGP, beszervezett ügynökként tizenöt éven át jelentett a belügynek.
MGP a szokott tömör és pontos stílusában ennyit … Tovább »
Minden eddiginél visszataszítóbb, a jó ízlés határait felrúgó, Holokauszt-relativizáló, a nácizmus áldozatait mélységesen sértő iromány jelent meg az Origo című kormánymédium felületén.
A „Sor(o)s” c. opus szerzője Demeter Szilárd, miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi … Tovább »
Polgári perek három (bíróval). Az egyik (peres fél) választ (egy bírót) a másik is választ egyet, majd mindketten közösen választanak egy harmadikat. Rabbi Meir megállapítása. A Bölcsek véleménye szerint a két bíró együtt választ egy harmadikat.
Szanhedrin traktátus, Nezikin … Tovább »
“Hogy a magyar társadalomnak, a magyar kormánynak vannak kötelezettségei a határon túli magyarokkal kapcsolatban, azt józan ember nem vitatja.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as … Tovább »
Részlet Harag Ilona visszaemlékezéséből férjére, Harag György színházrendezőre.
Az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok (EAE) által aláírt Ábrahám-egyezmény szenzációként járta be a világot: politikai és gazdasági kapcsolatokat tesz lehetővé a zsidó állam és egy iszlám arab ország között. Az EAE-ban élő zsidók pedig kiléphettek az árnyékból.
„Az anyai nagyanyám házából csak a jó vaníliaillatra, a süteményekre meg egy falépcsőre emlékszem.” (13.) Ez Harag György egyik legfontosabb, pontosabban legjellemzőbb vallomása. Az immár klasszikus romániai magyar rendező előadásai ugyanis többek között az erős, érzékletes … Tovább »
“Ha a király hadba kíván menni, ehhez hetvenegy bíróból álló tanács szükséges. A király utat nyithat magánterületen keresztül, ebben nem akadályozhatják őt meg. Az út szélességét ő választja meg. Minden hadizsákmányt a király elé tesznek, és ő választ elsőnek. Ne legyen … Tovább »