A Heti Válasz sandán célozgat Falus Ferenc, a baloldal főpolgármester-jelöltjének zsidóságára, zsidó szervezeti kötődésére, merthogy a Magyarországi Zsidó Szociális Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A jobboldal ökle így fogalmaz: „a szervezet osztja szét az amerikai kézen … Tovább »

Az alaptörvény és a megszállási emlékmű otrombaságán ez a szépségtapasz.

Kertész Imre magas állami kitüntetést kap. Alig néhány héttel azután, hogy a tiltakozások ellenére felépített, részben hamis üzenetű Szabadság téri szobrot – a botránytól tartva, ünnepélyes kormányjelenlét … Tovább »

Az Index állítólag szellemesnek, ironikusnak szánt írást tett közzé (A zsidóknak büdösek a majmok), melynek éle a zsidókat, izraelieket éri. A 444 – fiatal izraeli író holland interjúját felhasználva – éles Izrael-bírálatot eresztett meg: (Nir Baram: Amíg a zsidók felsőbbrendűnek … Tovább »

Moran Haynal festő-grafikus

Már csak egy nem világos Borókai Gábor cikkét követően.

Hans-Henning Paetzke író-műfordító 

Lázár János államtitkár némileg fenyegető fogalmazása – miszerint a Mazsihisz, általa „ultimátum”-nak nevezett állásfoglalása „nem befolyásolja jó irányba a zsidók és magyarok együttélését” –, s a két közösség árnyalatlan szembeállítása nem segíti a kedélyek … Tovább »

A vészkorszak vesztesége és emlékezete nem alku tárgya, és nem lehet eszköz senki kezében.
A vészkorszak magyarországi eseményeinek 70. évfordulóján, zsidó szervezetek aggályaikat fejezték ki egy történelemhamisító közszolgálati rádióműsor, a Veritas Intézet vezetőjének … Tovább »

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

Ha valami, hát a hetvenkedés nem jellemző rá, aki most töltötte be a 70-et. Nem jellemző rá kelet-európai kislétünk gyakori kisszerűsége.

Úgy gondolom, ha itt élte volna le az elmúlt évtizedeket, s nem az Egyesült Államokban, akkor is a polgári jó modor, a polgárság kultúrája, … Tovább »

Érzékeny döntések előtt áll az elkövetkező héten a magyar zsidóság két legláthatóbb szervezete.

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

Embertársaink egy része gyermekkorában átesik a szorongás egy sajátos fázisán. Rémületes érzés keríti őket birtokába: úgy vélik, apjuk és anyjuk nem a valódi apjuk és anyjuk.

Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.

A hajléktalanok kriminalizálása keresztényietlen, egyszersmind sérti a hagyományos zsidó értékeken alapuló gondolkodást is.

’56 nekem elsődlegesen ugyanazt jelentette a nyolcvanas évek elején, amikor tudatosult bennem, mit jelent, mint a szabadságjogok és a humán kultúra iránt érzékeny gimnazista nemzedéktársaimnak.
A csendet, a kimondhatatlanságot, a félelemmel teli hallgatást.
 
 Ám egyszersmind jelentette … Tovább »

„Mi lennék Auschwitz nélkül? (…) Semmi és egy senki. Egy átlagember” – mondta Kertész Imre. Az író igennel felelt arra a kérdésre, vajon hálás-e azért, hogy „megtörtént” vele Auschwitz. „A haláltáborban váltam azzá, aki vagyok. Mit élhettem volna át Auschwitz nélkül? … Tovább »