Összesen 246 találat (61 - 80) : Szántó T. Gábor.
Az alaptörvény és a megszállási emlékmű otrombaságán ez a szépségtapasz.
Kertész Imre magas állami kitüntetést kap. Alig néhány héttel azután, hogy a tiltakozások ellenére felépített, részben hamis üzenetű Szabadság téri szobrot – a botránytól tartva, ünnepélyes kormányjelenlét … Tovább »
Az Index állítólag szellemesnek, ironikusnak szánt írást tett közzé (A zsidóknak büdösek a majmok), melynek éle a zsidókat, izraelieket éri. A 444 – fiatal izraeli író holland interjúját felhasználva – éles Izrael-bírálatot eresztett meg: (Nir Baram: Amíg a zsidók felsőbbrendűnek … Tovább »
Moran Haynal festő-grafikus
Már csak egy nem világos Borókai Gábor cikkét követően.
Hans-Henning Paetzke író-műfordító
Lázár János államtitkár némileg fenyegető fogalmazása – miszerint a Mazsihisz, általa „ultimátum”-nak nevezett állásfoglalása „nem befolyásolja jó irányba a zsidók és magyarok együttélését” –, s a két közösség árnyalatlan szembeállítása nem segíti a kedélyek … Tovább »
A vészkorszak vesztesége és emlékezete nem alku tárgya, és nem lehet eszköz senki kezében.
A vészkorszak magyarországi eseményeinek 70. évfordulóján, zsidó szervezetek aggályaikat fejezték ki egy történelemhamisító közszolgálati rádióműsor, a Veritas Intézet vezetőjének … Tovább »
Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről.
Ha valami, hát a hetvenkedés nem jellemző rá, aki most töltötte be a 70-et. Nem jellemző rá kelet-európai kislétünk gyakori kisszerűsége.
Úgy gondolom, ha itt élte volna le az elmúlt évtizedeket, s nem az Egyesült Államokban, akkor is a polgári jó modor, a polgárság kultúrája, … Tovább »
Érzékeny döntések előtt áll az elkövetkező héten a magyar zsidóság két legláthatóbb szervezete.
A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.
Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről
2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam.
Embertársaink egy része gyermekkorában átesik a szorongás egy sajátos fázisán. Rémületes érzés keríti őket birtokába: úgy vélik, apjuk és anyjuk nem a valódi apjuk és anyjuk.
A Sorsok háza tervezett helyszíne. (Fotó: Kurucz Árpád, Népszabadság).
Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.
A hajléktalanok kriminalizálása keresztényietlen, egyszersmind sérti a hagyományos zsidó értékeken alapuló gondolkodást is.
’56 nekem elsődlegesen ugyanazt jelentette a nyolcvanas évek elején, amikor tudatosult bennem, mit jelent, mint a szabadságjogok és a humán kultúra iránt érzékeny gimnazista nemzedéktársaimnak.
A csendet, a kimondhatatlanságot, a félelemmel teli hallgatást.
Ám egyszersmind jelentette … Tovább »
„Mi lennék Auschwitz nélkül? (…) Semmi és egy senki. Egy átlagember” – mondta Kertész Imre. Az író igennel felelt arra a kérdésre, vajon hálás-e azért, hogy „megtörtént” vele Auschwitz. „A haláltáborban váltam azzá, aki vagyok. Mit élhettem volna át Auschwitz nélkül? … Tovább »
Testkép, önkép, önemancipáció. Sámsontól a gettózsidón át az olimpikonokig.