Moran Haynal festő-grafikus

Már csak egy nem világos Borókai Gábor cikkét követően.

Hans-Henning Paetzke író-műfordító 

Lázár János államtitkár némileg fenyegető fogalmazása – miszerint a Mazsihisz, általa „ultimátum”-nak nevezett állásfoglalása „nem befolyásolja jó irányba a zsidók és magyarok együttélését” –, s a két közösség árnyalatlan szembeállítása nem segíti a kedélyek … Tovább »

A vészkorszak vesztesége és emlékezete nem alku tárgya, és nem lehet eszköz senki kezében.
A vészkorszak magyarországi eseményeinek 70. évfordulóján, zsidó szervezetek aggályaikat fejezték ki egy történelemhamisító közszolgálati rádióműsor, a Veritas Intézet vezetőjének … Tovább »

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

Ha valami, hát a hetvenkedés nem jellemző rá, aki most töltötte be a 70-et. Nem jellemző rá kelet-európai kislétünk gyakori kisszerűsége.

Úgy gondolom, ha itt élte volna le az elmúlt évtizedeket, s nem az Egyesült Államokban, akkor is a polgári jó modor, a polgárság kultúrája, … Tovább »

Érzékeny döntések előtt áll az elkövetkező héten a magyar zsidóság két legláthatóbb szervezete.

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

Embertársaink egy része gyermekkorában átesik a szorongás egy sajátos fázisán. Rémületes érzés keríti őket birtokába: úgy vélik, apjuk és anyjuk nem a valódi apjuk és anyjuk.

Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.

A hajléktalanok kriminalizálása keresztényietlen, egyszersmind sérti a hagyományos zsidó értékeken alapuló gondolkodást is.

’56 nekem elsődlegesen ugyanazt jelentette a nyolcvanas évek elején, amikor tudatosult bennem, mit jelent, mint a szabadságjogok és a humán kultúra iránt érzékeny gimnazista nemzedéktársaimnak.
A csendet, a kimondhatatlanságot, a félelemmel teli hallgatást.
 
 Ám egyszersmind jelentette … Tovább »

„Mi lennék Auschwitz nélkül? (…) Semmi és egy senki. Egy átlagember” – mondta Kertész Imre. Az író igennel felelt arra a kérdésre, vajon hálás-e azért, hogy „megtörtént” vele Auschwitz. „A haláltáborban váltam azzá, aki vagyok. Mit élhettem volna át Auschwitz nélkül? … Tovább »

Testkép, önkép, önemancipáció. Sámsontól a gettózsidón át az olimpikonokig.

Útirajz száműzötteknek

Nézz és emlékezz. Nézd az eget.
Nézz mélyen s mélyen a tengertiszta légbe,
A végtelen az ima végső menedéke.
Szólj most, beszéld tele a megszentelt kupolát.
Mit hallasz? Az ég mit felel neked?
Az egek elvétettek: ez nem a te hazád.

Nézz és emlékezz. … Tovább »

Magyarország és fővárosa jelenlegi vezetői egyszerre akarják integrálni a nacionalista – helyenként antiszemita – szavazóbázist, a számukra fontos szimbolikus történelmi és irodalomtörténeti alakok segítségével, és közben jó viszonyt akarnak ápolni a nyugati világgal és a … Tovább »