Archívum


Találatok ‘y’

Összesen 2,088 találat (901 - 920) : y.

Frei Tamás: „Sváb fiúként a zsidólistára”

Írta: Somogyi Marcell / valasz.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Hetek óta az eladási listák élén áll Frei Tamás új regénye, az Agrárbárók. A tévésből lett sikerszerző fikciós eszközökkel kísérli meg feldolgozni a jelen nagy küzdelmeit: az amerikai–orosz szembenállást vagy a kelet-ukrajnai harcokat éppúgy, mint az Orbán–Simicska-háborút. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Abszurd, komédia, keserédes tragikomédia – IV. Zsidó Filmfesztivál

Írta: Szentgyörgyi Rita - Rovat: Film, Kultúra-Művészetek

November 19. és 22. között megint a zsidó filmeké a főszerep a Művész Moziban. A negyedik alkalommal megrendezett Zsidó Filmfesztivál programjában tizenhárom játékfilm és két dokumentumfilm szerepel. A többségében itthon még nem vetített filmek – több mint nyolc országból – változatos műfajokat képviselnek. A ZsiFi szervezői igyekeztek minél szélesebbre tárni a kaput, zsidó és zsidó kötődésű filmesek a zsidó közösség problémáiról, másokhoz fűződő viszonyáról szóló alkotásaival.  Az elmúlt két év nemzetközi filmterméséből készült válogatásából Magyarország Oscar-nevezettje, a Saul fia sem maradhatott ki. Mint ahogy a tavalyi közönségkedvencet, A zsidó bíborost is újra vetítik a fesztiválon.

Horthy Miklósné: Napló 1944-45

Írta: Horthy Miklósné - Rovat: Történelem

Horthy Miklósné három vékony, kézzel írt naplókötete évtizedeken keresztül hevert elfelejtve Portugáliában, majd egy dél-angliai garázsban. ,,Holnapután lesz három hete, hogy idehoztak minket.” – így kezdődik az első füzet Bajorországban, Szálasi Ferenc hatalomátvétele s a Horthy család Németországba hurcolását követően, 1944. november 6-án. 1945 decemberében ér véget a harmadik kötet.

Ferenczi Sándor, a magyar Freud

Írta: Kerecsényi Zoltán / nepszava.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Az első világháború centenáriumi emlékéveit üljük. E kapcsán tavaly óta, s napjainkban is országszerte számos településen újították-újítják meg a száz esztendeje zajlott háború emlékjeleit, hadisírjait. A négy éven át – 1914-től 1918-ig – tartó öldöklő küzdelem több mint 15 millió ember halálát okozta, s ki tudja felmérni pontos számokban, hogy mennyi, de mennyi hadifoglyot, sérült, idegileg megviselt embert. Nem véletlen, hogy 1914 és 1918 között figyeltek fel először az idegorvosok egy sajátos tünetcsoportra, az úgynevezett „háborús neurózisokra”.

Bernard-Henri Lévy: A „késelős intifáda” csömörig ismételt szólamai

Írta: Bernard-Henri Lévy - Rovat: Politika

Igen kínos „magányos farkasok”-ról hallani azon maroknyi – holnap azonban talán már több tucatnyi vagy több száz – elkövetővel kapcsolatban, akik zsidókat gyilkolnak meg, miközben „ismerősök” ezrei „kedvelik” és tweetelők tízezrei „követik” őket, s olyan oldalak egész hálózatához kapcsolódnak (lásd az Al-Aqsa Media Center és annak „Harmadik jeruzsálemi intifáda” néven létrehozott aloldala), amelyek – legalábbis részben – szervezői a véres táncnak.

Kismama sárga csillaggal – Egy fiatalasszony naplója a német megszállástól 1945 júliusáig

Írta: Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

Nem hallgat a múlt

Írta: Ayhan Gökhan - Rovat: Kultúra-Művészetek

Sándor Iván legutóbb megjelent, A Vanderbilt-jacht hajóorvosa című kötetében, korábbi regényeihez hasonlóan a múltból kinéző események rekonstruálásáról, mint aktusról van szó, olyannyira, hogy az egész regény idősíkok közt ugrál, s szereplői díszletszerűen kölcsönöznek színt a fontosabb háttérhez, a történelemhez.  

[popup][/popup]