Hillary Clinton nyerte a New Hamphsire-i előválasztást a Demokrata Párt berkeiben, s ez az amerikai zsidók többségének kedve szerint való: köreikben az egykori first lady, jelenleg New York állam szenátora a legnépszerűbb elnökjelölt. Egy nemrég közzétett felmérés szerint Hillary Clintont támogatja 53 százalékuk, utána 41 százalékkal a republikánus Rudy Giuliani következik, s messze leszakadva harmadik a demokrata John Edwards.

A váci zsidó hitközségnek jó sajtója van. Egymást követik a lelkes beszámolók az újjáépített zsinagóga küszöbön álló megnyitásáról, s arról, hogy mindez, példátlan módon, a helyi hitközség erőfeszítéseinek köszönhető. Ez a jó hír. A rossz: a váci hitközség … Tovább »

2007. december /Gadó János Robert Aumann izraeli közgazdász, a közgazdasági Nobel-díj 2005 évi kitüntetettje, az Ybl Klub meghívására nemrég Magyarországon járt. A játékelmélettel foglalkozó professzorral Gadó János beszélgetett.

Robert Aumann, izraeli közgazdász

– … Tovább »

In Memoriam Lovász Ferenc

Az idén szeptemberben, hetvenhét éves korában elhunyt Lovász Ferenc egyszemélyes intézmény volt a hetvenes évek Budapestjén: lakásán jártak össze péntek esténként a zsidó társaságra vágyó fiatalok.

Életútja még a magyar zsidó világban is atipikus … Tovább »

Sebald regényeit olvasva folyamatosan úton lehetünk. Pontosabban útközben. Otthon az otthontalanságban. Antwerpen, London, Prága, Párizs, Manchester, New York, Isztambul, München. Pályaudvarok, bisztrók, kampuszok, üdülők, pubok, könyvtárak, temetők, gettók, kórházak – kultúránk … Tovább »

Egy kötetben, azaz egyszerre olvasni egy életmű összegyűjtött verseit valahogyan mindig regényszerű, városszerű élmény. Regényszerű, hiszen olyan, mint egy indigóra másolt önéletrajz. Az Útérintő esetében az időbeli fesztáv, az első vers és az utolsó darab születése között majdnem hatvan évet fog össze. Már az elképesztő, hogy ekkora idő így kézbevehető, hát még az, hogy Gergely Ágnes költészete micsoda mítikus és konkrét idősíkokat hidal át, szertefutó rendezettségével.Egymás után olvasva a maga idejében külön-külön szerkesztett, és kiadott verseskönyveket, tendenciákat, elmozduló, valahonnan valamerre tartó irányokat vélünk felfedezni.
 
 

2004 júniusa óta huszonnégy magyar képviselő is részt vesz az Európai Parlament munkájában. A Szombat megkereste a négy magyar parlamenti párt egy-egy képviselőjét, hogy válaszoljanak az olvasóinkat érdeklő kérdésekre: létezik-e együttműködés a magyar képviselők között?; hogyan fogadta az EP az új, szélsőjobboldali frakció létrejöttét?; mi a frakciók álláspontja az iszlám fundamentalizmussal, illetve a közel-keleti válsággal kapcsolatban?

„Én úgy vagyok a hitközséggel, mint a magyar futballal: már egyáltalán nem érdekel.” Zsidó ismerősöm válaszolt ekképp érdeklődésemre: értesült-e az áprilisban esedékes hitközségi választásokról. Fogalmam sincs róla; nem érdekel; tudod, mi a véleményem róluk – így reflektálnak a fenti kérdésre (magukat a zsidó közösségben exponáló) értelmiségiek.

…hogy ne sértsék a moszlimokat. A Daily Mail című brit napilap április 2-án számolt be egy iskolakutatás eredményeiről a fenti címmel. A tudósítás címét négy nappal később nem kevesebb, mint 93 ezer honlap vette át – a Google kereső adatai szerint. A hír tehát óriási visszhangot váltott ki – holott valójában nem olyan nagy újdonság. 

„Ez az én hazám, itt akarok élni, ne vegyétek el népem szabadságát” – énekli Tallin óvárosának főterén egy hatalmas gyerekkórus: száz meg száz szőke gyerek, élükön egy észt nemzeti viseletbe öltözött karnaggyal. A megakoncert végén a karnagy – aki mintha egy Andersen meséből lépett volna elő – az angol királynőhöz lép, és mélyen meghajol. 

Az alábbi írás nyolc karikatúra segítségével kísérli meg bemutatni, hogy a mai demokratikus nyugati világ, ezen belül is elsősorban Európa egyik legfontosabb véleményformáló eszköze, a mértékadó sajtó Izraellel kapcsolatos narratívája többrétegű. Miközben – forma szerint – a napi politikai történéseket és ezek hátterét mutatja be, a mélyben mindez időről-időre összekapcsolódik a zsidósággal kapcsolatos (elő)ítéletekkel, akár a legrégebben rögzült hiedelmekkel. 

Auschwitzban 1966 augusztusában jártam először. Frissen diplomázott tanárként, letelepedési segélyünkből, nászutunkat Krakkóban töltöttük. A közeli sóbánya (Wieliczka) után Oswieczimre is egy napot szántunk. Abban reménykedtem, hogy odaveszett rokonaim nyomára bukkanok. Katolikus arám s én sem sejtettem, hogy utunk szimbólum lesz, az örömben is emlékezés, a meg nem élt rítus, a chupa alatt összetört üvegpohár jelképe. Ugyanis véletlenek nincsenek, az összefüggéseket kell észrevenni, és megérteni. Erről szól az alábbi történet is.

2006 decemberében a konzervatív zsidóság nemzetközi szervezetének „bölcsei” New York-ban úgy döntöttek: a homoszexuálisok együttélése többé nem esik tilalom alá.
A hagyomány

Izrael kedvezőtlen nemzetközi megítélésének felülírása, az ország „átcsomagolása” a célja annak a tervezett kampánynak, amelynek előkészületeit nemrég hozta nyilvánosságra az izraeli külügyminisztérium.
  
 

Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól, hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? … Tovább »

Alfredas Jomantas a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal európai referense. Litván katolikus, ennek ellenére ő (és nem a hivatalos zsidó közösség) szervezi az Európai Zsidó Kultúra napját hazájában. Hogy miért? Hosszú utat járt be, amíg ide eljutott. A kilencvenes évek elején New Yorkban járva meglepve látta, hogy hazája egyik nemzeti étele, a kugelis, valójában zsidó eredetű, s hajdan kugelnek hívták.
 

Mint arról a magyar sajtó beszámolt, a Mazsihisz kérésére a Zala megyei bíróság 2006 áprilisában törölte a Keszthelyi Izraelita Hitközséget nyilvántartásából, és a keszthelyiek ingatlanjait a Mazsihiszre származtatta. A keszthelyiek fellebbeztek, s a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla az ítéletet megváltoztatta: peren kívüli ítéletében visszaállította a keszthelyi hitközség jogi személyiségét. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs.

GADÓ JÁNOS
Töredékek a litván zsidóságról 1. rész

„Szerdán sajnos nem érek rá, a ki­rálynőhöz vagyok hivatalos” – tudatja velem a zsidó közösség elnöke, aki cseppet sem ütődött: valóban az angol királynővel egy időben érkeztem Vilniusba, s a tiszteletére rendezett … Tovább »

A Kossuth téri „forradalomról”

Spinozától származik a gondo­lat: ha embertársunkról ítéle­tet mondunk, abból bennün­ket lehet megismerni, nem embertársunkat.
Ahogy a televízió épületét felgyújtó tömeget látva magát a tömeget ismerhet­tük meg, és nem a televíziót, … Tovább »

„Egy demokrata nem buzdít anarchiára”
Interjú Adam Michnikkel

Új könyvének* bemutatójára érkezett Magyarországra Adam Michnik, a Szolidaritás szakszervezet egykori alapító tagja és vezetője, aki a nyolcva­nas években, ellenzéki magatartása miatt, hat évet ült börtönben. … Tovább »