Összesen 197 találat (41 - 60) : hvg.
Tíz éve kutatja a szerbiai Bor bányavidékére 1944-ben elhurcolt magyar munkaszolgálatosok történetét Csapody Tamás, év végén jelent meg második kötete a témában. A jogász-szociológus szerint akadt emberséges keretlegény is az embertelenségben, és a legkegyetlenebbek sem bűnözőnek születtek: hogy azzá váltak, abban ők maguk és a körülmények is közrejátszottak.
Interjú Geert Wilders-szel, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjével.
“Rosszul vagyok még a gondolatától is, hogy valakinek a bőrszínéről beszéljek. Szabadságot akarok mindenkinek, a muszlimoknak is, nem emelek ki embercsoportokat, akiket alacsonyabb rendűnek tartok másoknál. … Tovább »
A hetven éve az életmentő tevékenysége miatt a Dunába lőtt katolikus hitoktatónőre, Bernovits Vilmára emlékezünk.
Egy újabb gázvezeték építését javasolta Izrael Európának, ezzel a kontinensen csökkenhetne az orosz gáztól való erős függőség.
A héten Rómába látogató izraeli energiaügyi miniszter, Silvan Shalom azt javasolta, hogy Európa fektessen pénzt egy Izraelből Cipruson és Görögországon … Tovább »
A barátságos környezet, a fenntarthatóság, a művészet és a technológia különös elegye az alábbi installáció.
Az Etree nevű környezetvédelmi vállalkozás különleges, hasonló, eTree nevű fáját egy napenergia-szakértő és egy művész hívta életre Izraelben.
A különleges … Tovább »
Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.
1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.
Szeretne hazatérni Ausztriába az a két bécsi tinilány, akik még húsvét körül hagyták el az országot és utaztak Szíriába, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozzanak.
Hajlandó vagyok valamiért bocsánatot kérni Öntől, ha megküldi nekem ezt a bizonyító erejű levelezést. Látni szeretném, mi történt pontosan.
Az Orbán-rezsimen a jogállamiságot számon kérő ballib tábort egyáltalán nem érdekelte, milyen eszközökkel akadályozza meg az állam néhány amerikai és eurázsiai bolond szólás- és gyülekezési szabadságát. Fő az antifasiszta látszat.
A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.
Zoltai Gusztáv ezúttal elszámította magát.
Zoltai Gusztáv a Mazsihisz nemrégiben távozott ügyvezetője – legyen bármekkora mestere is a kremlinizmusnak, a személyes kapcsolatok ügyes sakkjátszmáinak – úgy tűnik életében először (végzetesen) elszámította magát. Elmérte … Tovább »
Az alaptörvény és a megszállási emlékmű otrombaságán ez a szépségtapasz.
Kertész Imre magas állami kitüntetést kap. Alig néhány héttel azután, hogy a tiltakozások ellenére felépített, részben hamis üzenetű Szabadság téri szobrot – a botránytól tartva, ünnepélyes kormányjelenlét … Tovább »
Izrael nemcsak magát védi, hanem a nyugati civilizációt. Feltett kézzel kellene várnia az új holokausztot?
Izraelt jobban érdekli a palesztin gyerekek biztonsága, mint a saját szüleiket és kormányukat.
Tisztelt Európai Bizottság,
mindenekelőtt hadd gratuláljak ahhoz, hogy valamikor augusztus elején, több mint három héttel a gázai háború megkezdése után Barroso elnök úr az Európai Tanács elnökével együtt nyilatkozatot adott ki arról, hogy most aztán már ideje véget vetni a … Tovább »
Ha az embert folyamatosan rakétázzák a szomszédból, egy idő után megtanul védekezni ellene. Ha az országhatárok alatt futó alagutakból időnként ellenséges fegyveresek kandikálnak ki, azok ellen is kitalál valamit. Izraelben ötezer startup vállalkozás működik, jelentős részük – valamilyen formában – kötődik a hadsereghez. Ennek köszönhetően a zsidó állam mindig egy (vagy inkább több) lépéssel előrébb jár, mint szomszédos támadói.
Izraeli szakemberek egyre közelebb kerülnek egy olyan technológia kifejlesztéséhez, amit kihasználva lehetővé válik az eddiginél nagyságrendekkel kisebb számítógépek megalkotása.
Kevesen tudják, hogy a pendrive-ot a tel-avivi egyetem kutatói fejlesztették ki. Azt pedig … Tovább »
A boltok nem zártak be, a kávézók teraszai tele vannak, de arra senki nem merne fogadni, hogy meddig tartanak a Hamász rakétatámadásai Izraelben. A Vaskupola árnyékában élő magyarokkal beszéltünk.
A Gondolj rám! szép, vidám film lesz a halálról. De kell-e humor egy halálos betegségről szóló filmbe? Egyáltalán hány nézőre számíthat ma egy magyar mozifilm? Kern András 44 éve játszik a Vígszínházban, és most 18 év után újra filmet rendez. A Gondolj rám! forgatásán jártunk.