Az elmúlt 13 évben nem változott az izraeli-palesztin viszony, nem csökkent a zsidók és a palesztinok közötti gyűlölet és az erőszak – írja a londoni napilapban Simon Peresz, a knesszet elnöke a Jichak Rabin elleni merénylet évfordulója alkalmából.
 

Az amerikai elnökválasztási kampány – persze konzervatív oldalról – tele volt apokaliptikus jóslatokkal, írja a bukaresti napilap elemzésében. Obama győzelme esetén beteljesülnek az „amerikai baloldal” legképtelenebb stratégiái: antikapitalizmus uralkodik el az országon, a kisebbségek túltengő jogai sarokba szorítják a többséget, elszabadul az abortuszőrület és a vallásellenesség. Sokan még attól sem riadtak vissza, hogy azt állítsák: e győzelem esetén felgyorsul majd a színesbőrűek szaporulata, és megváltoznak az etnikai arányok.

Az antiszemita indíttatású bűnözés továbbra is komoly gondot okoz Németországban – tudósít a konzervatív napilap. 

A bukaresti napilap kommentárja az egyik fővárosi zsidó temető feldúlásának következményeivel foglalkozik. Megállapítja, ha csak a rendőrségi jelentésekre figyel az ember, akkor semmit sem tud meg a történtekről, sőt, a kiadott kommünikék inkább összezavarják az érdeklődőt.

Sokasodnak a xenofób incidensek Itáliában, amely a kivándorlás országából túl hamar vált a bevándorlás célországa. Az Északi Liga befolyása alatt álló kormány maga is elmérgesíti a helyzetet. A romatáborok körüli tavaszi-nyári konfliktusok után ősszel a bevándorlók elleni támadások következtek.

Az emberiség történetében Wallerstein szerint voltak hasonló korszakváltások, mert a 19. században elterjedt nézettel ellentétben, amely szerint a fejlődés folyamatos és elkerülhetetlen (van ennek marxista változata is), a haladás csak lehetőség, nem szükségszerű. 

Samuel Huntington amerikai filozófus tizenöt éve fogalmazta meg a civilizáció harcának tézisét. Huntington azt jósolta, hogy a hidegháború lezárultával a nemzetek közötti és az ideológiai konfliktusok helyét a különböző kultúrák, mindenekelőtt a muszlim és a keresztény civilizációk közötti összecsapások vehetik át. 

Izraelben egyre többször vetődik fel a kérdés, hogy kit kell zsidónak tekinteni, és mennyiben kell az államnak a vallási hagyományok betartását számon kérnie állampolgárain. Griff White, a The Washington Post kolumnistája egy nemrégiben történt eset kapcsán vizsgálja, hogy milyen súlyos jogi problémákat okoz az állampolgárság és a vallás összefonódása.

Patrick Buchanan, aki többször is elindult az amerikai elnökválasztáson, az Egyesült Államokban igen olvasott szerző. Legújabb könyve (Churchill, Hitler, and the Unnecessary War: How Britain Lost Its Empire and the West Lost the World. Crown, 544 oldal) már témája miatt is igen nagy visszhangot váltott ki. John Lukacs, a jól ismert magyar származású történész, a The American Conservative hasábjain fejtette ki véleményét.

1989-ben úgy tűnt, hogy a hidegháború befejeződésével és a kommunizmus bukásával a volt szocialista országok megindulhatnak a demokrácia útján. A kezdeti eufóriát gyorsan kiábrándulás követte – írja Slomo Avineri a baloldali The Nationben.