Összesen 835 találat (761 - 780) : ká.
(Ron B. Kitaj: Szétszórva a világban. Akadémiai Kiadó, 1994)
A Londonban élő s világhírű amerikai zsidó festő magyarul megjelent könyvének alcíme pontosan megjelöli, miről szól a könyv: „Egy zsidó festő vallomása az életről, a művészéből. A diaszporizmus első kiáltványa.”
Kitaj … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
(Zsolt Béla: Gerson és neje. Magvető Könyvkiadó, 1994, 229 oldal, 520 forint)
Hogyan lehetséges, hogy az ember töprengve, fontolgatva választ nyakkendőt, mártást, filmet a moziműsorból – csak élettársat ritkán. A házasság inkább megtörténik vele. Csak azt ne higgyétek, … Tovább »
Apám imakönyvét másoltam
Ország Lili augusztusban lett volna 70 éves. Ungváron született, zsidó nagypolgári családban. Apja vallási műveltségéről ugyanolyan híres volt, mint arról, hogy kiválóan értett a szőlészethez, borászathoz. Ország Lili első rajzait a nagyanyjához … Tovább »
(Részletek)
Az alábbiakban néhány részletet közlök egy – a közeljövőben megjelenő – interjúkötetből. Édesanyámmal, Ancsel Évával készített beszélgetések ezek, amelyek nyomtatásban még sehol nem jelentek meg. Első ízben beszél életéről, gyermekkoráról, családjáról, … Tovább »
Néha belép a kávéházba, ahol dolgozom, egy idős, különös férfiú. Nehezen tudom eldönteni, hogy kicsoda és milyen ember. Végső soron jó megjelenésű, noha csak középtermetű és meglehetősen kövér, arca ráncos, örökkön borostás egy kissé, amúgy öregemberesen, de elegáns, … Tovább »
Napló
Gimnazista lehettem, amikor a Rómeó, Júlia és a sötétség című filmet láttam.
A történet egyszerű. Zsidó lány ül egy padon zuhogó esőben egy prágai téren, nagy bőröndöt szorít magához. Fiatalember szólítja meg, hazaviszi. Elbújtatja a padlásszobában. Ételt … Tovább »
(Részletek)
A múlt század második felében játszódó, szatirikus hangvételű regényben a szerző egy helsinki antikvárius életútján keresztül, a finnországi orosz-zsidó kisemberek világától kiindulva jut el a nagy társadalmi mozgalmakig.
Turkuban nem volt héder, mert … Tovább »
Az Amerikai Alapítványi Iskola első félévében önképzőkörünk lelke volt, aztán egyszer csak elköszönt: másnap alijázni fog. Három héttel később vastag paksaméta érkezett Beer Shevából, benne Dávid bejelentése: megalapította az önképzőkör „Izraeli Tagozatát”; s mellékelt … Tovább »
Thury Levente amerikai kiállításának visszhangja
Thury kerámiaszobrait 1996. február 15-től március 20-ig a Biblical World Galleryben láthatta az érdeklődő. Arról azonban sehol nem tájékozódhatott, hogy 1995 tavaszán Los Angelesben, az University of Judaism’s Platt Galleryben … Tovább »
A múlt és a jelen karikaturistái
Az Izraeli Karikaturisták Szövetsége és az izraeli külügyminisztérium támogatásával megjelentetett kiadvány tanulságos olvasmány is a rajzok keltette vizuális élmény mellett. Elfogódottsággal írom le: a harmincegyből öten Budapesten … Tovább »
A hivatalos gyásznak már régen vége, de még mindig azokra gondolunk, akiknek húsdarabjait, testi maradványait láttuk a kiégett autóbuszokban és az utca kövén. A közvetlen hozzátartozók fájdalmát ugyan nem viseljük, de ismeretlenül is úgy gondolunk rájuk, mintha szomszédunkat, … Tovább »
(Dina Wardi: Emlékmécsesek. A holocaust gyermekei. Bp., Ex Libris Kiadó, 1995. 255 old., 480 Ft)
A délszláv válság veszteségeinek felszámolására életre hívott számos bizottság egyikének feladata a háborút át- és túlélt, lelki sérült gyerekek sebeinek gyógyítása, terápiája … Tovább »
A bratislavai hitközséget nem jelzi tábla, az idegen akkor is könnyen elsétál a Kecske utcai, alacsony ház előtt, ha észreveszi a kaputelefon apró obec, kuchyna és klub feliratait. A konyhához le kell menni a volt óvoda udvarára. Az ebédlő ajtaját fél tizenkettőkor nyitják ki, … Tovább »
(Földes Judit: Chagall hegedűse. Győr, 1993, 56 oldal, ár nélkül)
(néhány szó egy fotóról) Kinyitva a magánkiadású, igénytelen külsejű, fűzött verseskötetet (inkább versesfüzetet) először a költőnő portréja – írhatnám – néz ránk, de a szép, fiatal zsidó nő nem néz … Tovább »
A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sarokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stemmer Ödön … Tovább »
(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft)
Van, aki Auschwitz után elhallgat, mint aki némasági fogadalmat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztetni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb … Tovább »
Persze láttam a jeleket én is
nem örültem neki
részegek okádtak a Szentélyben
leborulva imádták odakint a Tamúzt
a rézkígyó álla letörött
a várost viperák lepték el
rámfonódó combok között izzott
az ördögi szempár
Askenáz füstje szikrázva, zúgva … Tovább »
A Szentföld a világ közepe, és a Szentföld közepén van Jeruzsálem, és Jeruzsálem közepén van a Szentek Szentje…
(Zohár 157)
Jeruzsálem hivatalos, dokumentált története 3000 évvel ezelőtt kezdődik, amikor Dávid király ezt a várost választotta fővárosának, idehozta … Tovább »
Asher Cohen: Soá. Cserépfalvi-Múlt és Jövő, Bp., 1994, 115 oldal, 250 forint
Amikor két évvel ezelőtt először vettem kezembe Asher Cohen haifai professzor légiesen karcsú Soá-monográfiáját, azt kérdeztem a szerzőtől, hogyan jutott egyáltalán eszébe, hogy a Vészkorszakról … Tovább »