Összesen 835 találat (701 - 720) : ká.
Karinthy Márton
A boszorkánykérdés végső megoldása*
Dénes Miklós. Karinthy Frigyes volt titkára, 1983.
Dénes: Cini a Rottenbiller utcai Német Birodalmi Iskolába járt, amikor én Karinthyhoz szegődtem titkárnak. Cini egyszer hazajött az iskolából, és megkérdezte: – Mondd, … Tovább »
Gettó vagy misszió?A Sziget zsidó arcai (2003)
Amióta ők is szigetelnek, mindig a lubavicsiekhez vezet elsőnek az utam. Igaz, kikerülhetetlenek: akár Krisna-vacsorára, akár a Rádió C roma sátorba, vagy a kedvenc kultúrszínhelyemre, a Világzene színpadra igyekszem, a Chabad-haszidok … Tovább »
Pécsi Katalin
Zsidó fesztivál és össznépi zsidó találkozóhely
Miközben ezeket a sorokat írom, arcomon üdvözölt mosoly. Fülemen a fejhallgató, és Yale Strom amerikai klezmer zenész Carpati című CD-jének ritmusára csapkodom a klaviatúrát. Zsidók és romák játszanak … Tovább »
Az én mesém is lehetett volna
(Lugosi Viktória: Hümmögő. Noran, 2002, 122 oldal, 3000 forint)
Nekem tetszett. Pedig felnőtt vagyok. Persze biztos másként felnőtt az, aki a gyerekeinek olvassa fel a mesét, mint az, akinek a gyerekkorból csak a sajátja van.
Lugosi Viktória is biztosan … Tovább »
Esztertáska
Az első WlZO-bálon jártak az Esztertáska kiküldött tudósítói, és azon melegében beszámolunk olvasóinknak, hogy az adománygyűjtő társasági megmozduláson ki. mit és miért… Nőnapi kerekasztal-beszélgetésünk főbb gondolatait is felidézzük, reméljük, a résztvevőknek … Tovább »
EszterTáska
Mindig izgalmas élmény önéletírásokat olvasni, mert a tudomány által jelentéktelennek tekintett apró részletek, „semmiségek” gyakran többet árulnak el az adott korról, mint a komoly történelmi szakmunkák. Ráadásul a személyiség rejtegetett titkait is leleplezi … Tovább »
Újraélem az életem
Részlet Kemény Edit önéletírásából
„Két évvel ezelőtt kezdtem el írni az életem történetét. Arra gondoltam, hogy ha már pontosan emlékszem mindenre, ami velem történt, miért ne írnám le? A gyerekkoromat, a Fiatalságomat, amibe közbeszólt a háború… … Tovább »
„Fizetség a halottaknak” Randolph L. Braham 80 éves
„E két kötet nem csak könyv: a magyar Holocaustban a könyvek könyve” – írta Mezei András 1997-ben Randolph L. Braham professzor „A népirtás politikája” című munkájáról. Nehéz lenne Mezei mondatának igazát vitatni. … Tovább »
Esztertáska
Dalos Rimma költőt mutatjuk be nőnapi számunkban. Rimma január 31-i Esztertáska-estünk vendége volt: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyönyörűen felújított szalonjában hallgathattuk kétnyelvű felolvasását, és hozzá egy kis régi-új Kurtág-zenét.
Eszter táskájából … Tovább »
Esztertáska
Fenákel Judit írónő emlékei kerülnek ezúttal elő Eszter táskájából: az írónőt új regénye kapcsán kedvelt témánkról, a női emlékezet és a női hang mibenlétéről faggattuk.
Másik cikkünk praktikus tanácsokkal is kíván szolgálni azoknak a fiatal szülőknek, … Tovább »
Portré, szemből
Fenákel Judit új könyve, A fénykép hátoldala a legutóbbi Könyvhéten jelent meg.
Első pillantásra megtetszett nekem, a borítója miatt: elsárgult-megbarnult régi fotókból rakták össze, és ki ne szeretne turkálni, kutatni a véletlenszerűen előbukkant, … Tovább »
Esztertáska
A Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszékének Társadalmi nem- és Kultúrakutató Központja által november 22-23.-án megrendezett nagy, reprezentatív és úttörő társadalmi gender/nem/nemtan konferencián majd minden Esztertáska tagunk részt vett; Pető Andrea … Tovább »
Markas Zingeris
Kutyák a falon
Élete delén Max egyszerre úgy érezte, fájdalmasan becsapták. Apránként vált ez világossá számára, ahogy sorra levetette ábrándokból szőtt ruháit, akár egy hagyma leveleit, ami könnyekig marja a szemet. Az életnek az a hívása, amely nem a … Tovább »
Esztertáska
Van-e női irodalom?
Május végén kerekasztal beszélgetésen cseréltünk eszmét a „Mi a női irodalom?’ kérdésköréről. Témánkkal a Zsidó Múzeum időszakos, „A Zsidó nő” c. kiállításához kapcsolódtunk.
Meghívott vendégeink; azok hatan, akik az asztal … Tovább »
„Az én-jeim mellérendelésekben léteznek egymás mellett…”
Fabó Kinga költővel beszélget Pécsi Katalin a női identitásokról, a versbeli identitásokról és a szerepekről
Véleményed szerint létezik-e speciális női irodalom?
– Először a besorolhatóságról … Tovább »
Esztertáska
Éppen hogy véget ért az idei Zsidó Nyári Fesztivál, melyen mi is kivettük a részünket. A zsidó nő c. nagy sikerű kiállítás utolsó napján tartottuk meg az „Elmeséletlen történetek” első felolvasását, a Zsidó Múzeumban. Felhívásunkra számos kézirat és … Tovább »
Az első udvarlóm
Katz Katalin 1956-ban, tízévesen alijázott szüleivel Budapestről. Pszichológusként végzett, hosszú évek óta a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanít, a Szociálismunkás-képző szakon. Rendszeresen jár Budapestre szakmai rendezvényekre. Szűkebb szakmája mellett … Tovább »
Vladimir Kaminer
Orosz diszkó
Vladimir Kaminer 1966-ban Moszkvában született. Hangtechnikusi végzettséget szerzett, majd a Moszkvai Színházi Intézet dramaturg szakján hallgatott. 1990 óta feleségével és két gyermekével Berlinben él, szabadfoglalkozású szerzőként. … Tovább »
Bruck Edith-ről, az Olaszországban élő, magyar származású írónőről hosszú évek óta nem hallott a magyar olvasó.
A „Ki téged úgy szeret” c. regénye 1959-ben szenzációként hatott az olasz könyvpiacon: a szerzőnőt úgy emlegették, mint „az életben maradt Anna Frankot”. … Tovább »
Markas Zingeris
Trófea
Ég veled, régi Kaunas. Fehér gólya köröz feletted, de a gólya szárnyát is fénylő vörös vonás hasítja ketté. Az apám, akit fiatal koromban gyűlöltem, és akit annyira szerettem, amennyire azt egy férfinak illik, vagyis jobban bármely más embernél, ez … Tovább »