Bátyámmal jöttünk hazafelé, a villamoson ültünk egymással szemben. Csöndben néztük egymást. Hirtelen furcsa ötlet jutott eszembe.

Szeretsz engem? kérdeztem. Ezt a kérdést, így, vagy egy ugyé-t odabiggyesztve az elejére, százszor és százszor feltettem a szüleimnek, akik … Tovább »

Közismert a zsidó népzenészek szerepe a magyar zenekul­túrában. Rózsavölgyi Márk volt a legismertebb. Halálát Pe­tőfi Sándor is megsiratta:
Vén muzsikus, mit vétettem én néked,
Hogy mindig csak szomorítasz engemet?
Keseregtem, mikor szólt a hegedűd,
Hejh, nem szól már, s ez … Tovább »

-Bemutatkozás-
Egyszer volt, hol nem volt, és hála a kegyetlen Isten külö­nös kegyelmének, még mindig van egy család: a Schwarczok, ahogyan mi hívjuk magunkat, holott útlevele­ink szerint nevünk Fenyvesi, Békés, Thury meg Szegő, vagy Groszman, Színáj és Szádé. Közös óhazánk … Tovább »

Peszáh után megbetegedett a Báál Sém. Mégis ottma­radt az imaházban, a pult előtt állva tovább imádkozott, míg erejéből telt.
A tanítványainak, akik helyettesíthették volna, de most más helységekben tartózkodtak nem adott hírt ma­gáról, sőt, akik közülük Mesbizben voltak, … Tovább »

Válaszolhat-e erre, aki először és mindössze 12 napig járt ott, hiszen manapság Magyarországról is ezrek utaz­nak oda, többször, hosszabb időre. Mégis megteszem, mert minden ember élménye más, mindenki saját sze­mével látja, fejével érti, szívével érzi. Nekem ilyen volt.
Jeruzsálemben … Tovább »

Kedves Barátaim. Leterítem chartáimat. Február van, itt Casablancában vége a különösen száraz télnek, napozni lehet, ma épp egy keresztény és egy arab bará­tom társaságában nézzük a tizenharmadik századi tarotchartákat.
(Tiszteletem azoknak, akik a zsidógyűlölet megnyil­vánulásai … Tovább »

Stasi kézben a náci akták
 Amikor 1990 februárjában a polgárjogi aktivistákból álló, úgy­nevezett feloszlató bizottság birtokába vette az Állambiztonsági Minisztérium központját, az aktahalmazból olyan akták is elő­kerültek, melyek az 1933-1945 időszakra vonatkoztak. Ezt a … Tovább »

(Részlet)

Sigmund Freud szülei Lengyelországban születtek, de az ifjú Sigmund Morvaországban élte le gyermekko­rát, a mai Csehszlovákia területén. Ugyanúgy, mint Ed­mund Husserl és Gustav Mahler. Joseph Roth bécsi író szintén lengyel származású. A nagy cseh költő, Julius Zeyer … Tovább »

Sajnálattal olvastam, hogy a zsidó csúcsszervvel kapcsolatban szervezett kerekasztal-beszélgetésen a meghívott négy zsidó szervezet közül csak kettő képviselői jelentek meg. („Félkerekasztal”, Szombat, 1992. február).

Nem ismerem a nézeteltérések okait, egyben azonban biztos … Tovább »

Ha csillagomtól kijelölt:

kés alá kerülök,

és a jéghideg műbőrrel bevont műtőasztalon

hasas, izzó fény gömbök tüzelése alatt,

sebészek kikeményített, fehér álarcára meredve,

a gipszszerű, merev lárvákra,

leszíjazva, lekötözve,

a fejet acélkampókba … Tovább »

Egyike ez a legbonyolultabb teológiai kérdéseknek: miért van az, hogy a rosszak gyakran büntetlenül járnak-kelnek a világban, ugyanakkor a jók szenvednek? Amikor a Soaról van szó, a kérdés még specifikusabb. Hogyan engedhette meg Isten, hogy hatmillió ártat­lant megöljenek? Miért nem … Tovább »

Tudtad־e, hogy…

… Marokkóban a Széder-estét „lail al-rassz”-nak hívják. Ez azt jelenti, a „fejek éjszakája”, annak az emlékére, hogy a marokkói zsidók között bevett szokás volt a birkafej fogyasztása a szentélybeli áldozatok emlékére.

… sok évszázadon át éltek … Tovább »

(Elie Wiesel: Az eskü. Európa Könyvkiadó, Fordította: Dezsényi Katalin 1990. 324. old. 80 Ft.)

Alighogy elkezdtem a könyvet olvasni, máris ismerős tájak, szokások tárultak elém, és jól ismert emberi sorsok. Hiszen jómagam is innen, a Kárpátok vidékéről származom. Hanem az már … Tovább »

Joseph elvégezte az a héten esedékes ügyeit Haifában, és másnap reggel felszállt a tel-avivi autóbuszra. Jóformán végigaludta a háromórányi utat, amely Szamaria tengerparti síkságának narancs- és citrom-ligetein át vezetett. A part menti sáv zsidó tulajdonban volt, a párhuzamos … Tovább »

Egy 21 éves bécsi műegyetemista a történelmi determinizmus és az emberi szabadság viszonyáról vitatkozik orosz diáktársával, s a beszélgetés hevében az az érzése támad, hogy az egyénnek igenis lehetősége van a kettő együttes megélésére. Aznap éjszaka elégeti egyetemi indexét, … Tovább »

Olvasóink közül legtöbben, ha a közel-keleti harcokról van szó, az utóbbi évtizedek konfliktusaira gondolnak, s mivel ezekben Magyarország nem vett részt, nem is értik a címet. Pedig háromnegyed évszázaddal ezelőtt, az I. világháború palesztinai és szuezi frontjain jelentős osztrák-magyar … Tovább »

„Zákhór – ál tiskáh” – „Emlékezz – ne felejts” – az Egyiptomból csak éppen kiszabadult zsidó népet megtámadta Amálék, orvul, alattomosan. A harcképes férfiak a pusztában küzdöttek, a táborban csak a védtelenek maradtak gyermekek, nők, aggastyánok, betegek. Ámálék gyilkosai … Tovább »

Teste tüzelt, gennyes sebeit lángoló dárdák hegyei nyaldosták, mintha több ezer tűn feküdne. A határtalan fájdalomtól meggörnyedt, s ez rettenetesebb volt még az áhított halálnál is.

Tűznyelvek mardosták mindenfelől, fejét, lábát izzó szikrák hasogatták.

Élet és halál, … Tovább »

Telefoninterjú Elie Wiesellel

A tanítást, a nevelést Elie Wiesel legalább olyan fontosnak tartja, mint az írás művészetét. A Nobel-békedíjas író, aki maga is megjárta Auschwitzot és Buchenwaldot, s elvesztette családját, könyveiben megrázóan örökíti meg a legújabb kori zsidó … Tovább »

Az Izraeli Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, Reuvén Sáron egyszerre három országban látja el hazája képviseletét. Havonta egy hetet tölt Lengyelországban, egy hetet Csehszlovákiában, a fennmaradó időt pedig Budapesten. Kérdésünkre, hogy miért épp ezek az országok kerültek, … Tovább »