Több mint hatvan év után Magyarországra érkezik Elie Wiesel magyar származású béke-Nobel-díjas író. A STOP a látogatás szervezőjétől, Köves Slomótól, az Egyesült Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjétől érdeklődött arról, hogy hol tartanak a szimbolikusan is fontos látogatás előkészületével.
 

Az izraeli katonai rádió vasárnapi közlése szerint új típusú, orosz rakétákat lőttek ki a zsidó állam déli részére a radikális Hamász vezette Gázai övezetből.
 

Az izraeli miniszterelnök kétségbe vonta a vasárnapi kormányülésen, hogy a palesztinok igazából békére törekednének.
 

2006 májusában az izraeli Naharija városában előadás-sorozatot tartottak a zsidó kórházakban végzett orvosi kutatásokról a náci korszakban. A konferenciára meghívást kapott Varda Weiszkopf, a Yad Vashem intézet hallgatója is, aki meglepetéssel tapasztalta, hogy a konferencián egy szó sem esett a náci megszállás alatt Budapesten működő zsidó kórházakról…

Noha a léleknek így elsősorban hangja van, és biztos vagyok benne, hogy ennek a hangnak léteznek regiszterei, amelyeket csak bizonyos emberek hallanak (meg persze olyan árnyalatai is, melyeket nem hallhatunk, akkor sem, ha hallani véljük – amennyiben mégis, az a művészet csodája); noha folyamatosan üldöz ez a „zsidó hang”, talán éppen azért, mert egyszer üldözőbe vettem…
 

A szakállas viccben megkérdezik Jóska bácsitól, van-e maguknál a faluban antiszemitizmus? – Az nincs, de igény vóna rá – jön a felelet. Most, 2009-ben, amikor az antiszemitizmus is új szintre lépett, a felelősen gondolkodó polgárnak érdemes feltennie a kérdést, vajon szükségünk van-e rá, jobb lesz-e a magyaroknak tőle? Az írást vitaindítónak szántuk.
 

Édes Hazám, drága Nemzetem, bocsáss meg, hogy így megszólítalak – nem is szokás, meg hát a mindenekfeletti tisztelet okán nem mondható túl gyakorinak sem, hogy bármely fiad, leányod a hűségen, a rajongáson és az imádaton túli húrokat is megpengessen, s téged megbotránkoztasson…
 

A Gólem budapesti zsidó Színház és a Nemzeti Színház együttműködésének köszönhetően a magyar közönség a jelenkori izraeli színház néhány különlegességét tekintheti meg december 3. és 5. között.
 

A kifejezés problémáját Kafka nem absztrakt, egyetemes módon veti fel, hanem a kisebbséginek nevezett irodalmakkal kapcsolatban – ilyen például a varsói vagy prágai zsidó irodalom. A kisebbségi irodalom [littérature mineure] nem egy kisebbségi nyelv irodalma, hanem olyan irodalom, amelyet a kisebbség a többség nyelvén ír.
 

Az áldozatok mellett legyen azoknak is emlékfala Magyarországon, akik zsidó embereket mentettek a holokauszt idején; a majdani felavatáson a magyar és az izraeli kormány is képviseltesse magát – kezdeményezte Karsai László történész, a Szegedi Tudományegyetem tanára A világ igazai Magyarországon a második világháború alatt című könyv bemutatóján.
 

Münchenben, a bajor tartományi bíróságon tegnap megkezdődött az emberiség elleni bűntettekkel vádolt John (Ivan) Demjanjuk – újabb, immár harmadik – pere. Az ukrán születésű, 89 éves férfi az ügyészség szerint azonos azzal a személlyel, akit a holokauszt túlélői kegyetlensége miatt csak „Rettegett Ivánnak” neveztek, és aki egyedül a sobibori náci meg­sem­mi­sítőtáborban több mint 27 ezer zsidó fogoly meggyil­kolásában vett részt.
 

Ritchie Kotzen (korábban a Poison, a Mr. Big tagja) ma koncertet ad Budapesten az A38 hajón. Korábbi magyarországi fellépése után készítettünk vele interjút. A gitárvirtuóz a Szombat munkatársa segítségével fedezte fel zsidó gyökereit.

“Ma a metrón az jutott eszembe, hogy vajon az emberek felfogják-e, mit jelent húsz évesen helyt állni ebben a rettenetes viharban, amikor ebben az életkorban éppen, hogy a világ szépségét kellene befogadnunk, és ki kellene tárnunk a szívünket az embereknek?” 

“Ma a metrón az jutott eszembe, hogy vajon az emberek felfogják-e, mit jelent húsz évesen helyt állni ebben a rettenetes viharban, amikor ebben az életkorban éppen, hogy a világ szépségét kellene befogadnunk, és ki kellene tárnunk a szívünket az embereknek?” 

Az izraeli kormány engedélye nélkül is folytatni akarják az építkezéseket a megszállt területeken létesült zsidó településeken – erről határozott a Telepesek Tanácsa.

Népszavazás döntött a kérdésben, a választók 57 százaléka mondott nemet.
 

“Nem a zászlóval van a gond, hanem a lengetőivel” – ez a Holokauszt Emlékközpont Árpádsáv tegnap és ma című konferenciájának egyik konklúziója. A szakértők mellett az utca emberének véleményére is kíváncsiak voltunk: kinek mi ugrik be e hívószavakra, turul, árpádsáv?
 

Háromszáz óra közmunkára ítéltek Csehországban egy jobboldali szélsőségest zsidóellenes nyilatkozataiért. Az ítéletet a pilseni városi bíróság hozta meg pénteken.
 

A mai Magyarországon mindenki valamilyen kulturális vagy történeti mintát keres magának, hagyományt, melybe belekapaszkodhat vagy hozzákötheti magát, elődöket, akikre feltétel nélkül büszke lehet. A szocialista évtizedek megakasztották a szerves társadalmi fejlődést (direkt nem „haladást” írok) hogy aztán maguk is szervesüljenek valahogyan a történelembe, de mielőtt távozott volna a korszak, azért meggyökereztetett számos szokást és gondolkodásmódot. A hagyományok utáni keresgélés nagyobb méretekben is folyt, a viszonyítási pontok felkutatása főleg a rendszerváltás után indult meg s sokáig a polgárosodás fogalma uralkodott egyes történetírói és közírói szférákban (a másik ilyen mindenre csodaszerként használt pszedudofogalom a  civil társadalom volt).
 

Dmitrij Medvegyev orosz elnök csütörtökön rezidenciáján fogadta az Európai Zsidó Kongresszus orosz elnökét, Mose Kantort, valamit a szervezet első ízben Moszkvában tanácskozó végrehajtó bizottságát, s velük Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját, a VB tagját, valamint Feldmájer Pétert, a Mazsihisz elnökét.