Összesen 7,824 találat (6441 - 6460) : r.
Lugosi Viktória
Harry Potter és a sötétség
Döbbentem bámulom a tévét. Ahogy mérsékelt reménnyel kapcsolgatok, hátha valami értelmeset találok, megüti a fülem egy mondat, és leragadok. A Harry Potter könyvek szörnyű veszélyesek, és borzasztó ártalmasak – mondja egy tanárnő, … Tovább »
Jefferson Chase
Hátukon a láda
A második német-zsidó írónemzedék
A holokauszt utáni német-zsidó irodalom „második nemzedéke” olyasmi, akár egy gólem. Alaktalan massza, amelyet fekete mágiát űző germanisták olykor mesterséges emberi alakká gyúrnak és életre hívnak. … Tovább »
Racionalitás és morális elkötelezettség
(Karády Viktor: Zsidóság Európában a modern korban. Társadalomtörténeti vázlat. Új Mandátum, 2000. 503 oldat, 2200 Ft.)
Karády Viktor neve egyre inkább kezd ismerőssé válni a zsidóság története iránt nem tudományos … Tovább »
Búcsú két filmestől
Schiffer Pál (1939-2001)
Pali, Te már biztos nem emlékeznél rá. Valamikor a 70-es évek elején történt. A Báthori utca 10. V. emeletén az 504. szobában ült Károly Kati, a Műsorosztály vezetője, négyen voltunk ott, és vezetésével szerkesztettük a … Tovább »
Fókuszban a vidéki zsidó múlt
(Csíki Tamás: Városi zsidóság Északkelet- és Kelet-Magyarországon. A miskolci, a kassai, a nagyváradi, a szatmárnémeti és a sátoraljaújhelyi zsidóság gazdaság- és társadalomtörténetének összehasonlító vizsgálata, 1848-1944. Doktor … Tovább »
Korn-Horváth Zsuzsa
A Szirtes-ügy
(avagy hogyan kezeli a rendszerváltás utáni Magyarország a magyarországi holokauszt történetét)
1996-ban Szirtes Zoltán, aki akkor 82 éves volt, kiadott Budapesten egy könyvet, amelynek ezt a címet adta: Temetetlen halottaink 1941, Kőrösmező … Tovább »
„Mondd, te kit választanál?”
„Miért legyek én transzvesztita, kiterítenek úgyis.
Miért ne legyek transzvesztita, kiterítenek úgyis”
(József Attila után, szabadon)
Remélem, hogy mire a lap megjelenik, a következő sorok már érvényüket vesztették. Ha Terry Black visszakapta … Tovább »
Esztertáska
Az ősz beköszöntével, az ünnepek elmúltával jól esik felidézni a nyári emlékeket. Munkatársaink sokfelé jártak a nyáron, s így beszámolóikból megismerhetjük a moldáviai és a szlovéniai zsidó nők helyzetét, valamint beszámolót olvashatunk a ravensbrücki … Tovább »
Kishúgaink egy kis országban
Zsidó közösség Szlovéniában
A mai Szlovénia zsidósága osztozván az ország történetében, három különböző fejlődési utat járt be. Közép-Szlovénia (központja Ljubljana) a hegyvidékekkel, a Trianonig Magyarországhoz tartozó Muravidék (Prekmurje), … Tovább »
Női tábor Ravensbrückben
Berlintől 90 km-re északra terül el az egykori ravensbrücki női koncentrációs tábor és a hozzá tartozó, nemrég felfedezett uckermarki fiatal lányok koncentrációs tábora.
A húszfős nemzetközi nőcsoport német, osztrák, spanyol, chilei és magyar … Tovább »
„Miben különbözik ez a válás a többi válástól?”
A válás nem túl hálás téma: általában még beszélni sem szeretünk róla. Gondolják csak meg, kedves olvasók, mennyiszer hallunk nosztalgikus élménybeszámolókat az esküvőkről, az előkészületekről, a vendégek számáról, … Tovább »
Golda Meir: Életem
(Filum, Budapest, 2000. 478 oldal, 2400 Ft.)
Ha a nőket támogató politikaelmélet jegyében a kvótáról, tehát a nők számarányának növekedését a parlamentben intézményesen segítő politikáról beszélek, a vitapartnerek, akik legtöbb esetben férfiak, … Tovább »
Zsidóság és Krisna-tudat Magyarországon
Néhány évvel ezelőtt figyelemre méltó könyv jelent meg az Egyesült Államokban Om Shalom Zsidóság és Krisna-tudat címmel (New York, Folk Books, 1990). A kötet Jacob N. Shimmel beszélgetéseit tartalmazza Satyaraja dasa Adhikarival, aki … Tovább »
Mózestől Buddháig
Dharamszalában vagyunk, a tibeti buddhizmus egyik központjában. A buddhista szerzetesek narancssárga tógájába burkolt, kopaszra nyírt fejű Tenzin Josh lótuszülésben ül a kis asztal előtt, és ősi tibeti szövegeket másol. Mögötte a Himalája havas csúcsai. … Tovább »
Francia zsidóság – új helyzetben
Egy amerikai zsidó turista éppen a Marais, azaz Párizs régi zsidó negyedét járta, amikor kíváncsiskodva megállt egy épület előtt, amelyen héber feliratot látott. Hirtelen megjelent mellette három fiatalember, akik udvariasan, de határozottan … Tovább »
Bárdos Pál
A történet, amely magát meséli
Van ez a történet. Alaktalanul lebeg. Formát szeretne ölteni. Ezért mindenféle csínytevésre képes. Szapora szívdobogással ébreszt álmomból. A legalkalmatlanabb pillanatokban eszembe jut. Például szeretkezés közben. Esetleg … Tovább »
Tábor Ádám
A szó-kincs
Zengett az Avar-domb.
Régi boldog esteken
Apám szobájában
Szóltak a szavak ott.
Hozzám szóltak, nekem.
Szellemteste a szobán
Hevekkel küzdve a végső heteken
Rémített suttogott:
Kincset hagyok itt rád.
Keresd csak. Neked, igen.
Irdatlan papír-halom.
Hallgattam … Tovább »
Szántó T. Gábor
Senkiföldjén
Mögöttünk tíz év – száz lapszám. Főszerkesztőként ennyi ideje jegyzem a lapot. Talán érdemes a visszapillantó tükörbe nézni, summázva: mit akartunk, mit akarunk, s milyen a fogadtatása munkánknak.
Egy fiatal irodalomtörténész a normalitás … Tovább »
Lugosi Viktória
Irracionalitás
Nézem az Afganisztánról szóló brit dokumentumfilmet, és a rejtett kamera kétséget kizáróan mutatja, ahogy az ENSZ pénzéből felépült sportpályán a közönség nagy ovációja közepette embereket végeznek ki. A két férfit és három nőt … Tovább »
Salman Rushdie írása még az amerikai bombázások előtt született, és azt a reményt fogalmazta meg, hogy az Afganisztán elleni háború elkerülhető. Ez illúziónak bizonyult, a kor a neves literátor véleményétől eltérően reagált a gyilkosok által kiváltott civilizációs kihívásra. … Tovább »