Radnóti-sirató

elzuhant a teste, mint fűrész marta fa
a fák és az emberek egyformán halnak
gyönyörű törzsükre, ha gyilkos kéz lecsap
világgá sikoltják éhét a tavasznak

(2014) … Tovább »

Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.

– emlékezzünk László Klárira!

Képzeld el, hogy valaki tényleg odafigyel a problémáidra! Úgy figyel, hogy minden porcikájával jelen van. És képes úgy kérdezni, hogy a te valóságodba helyezi bele magát, mert tudja, hogy neked az segít, ha azon belül tudsz előrelépni egyet. … Tovább »

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

BZSH–Mazsihisz dominanciaharc – kínos mellékzöngékkel

 – részlet a rendszerváltás időszakát is felidéző kötetből

Hétfőn este a Kneszet alkotmánybizottsága második és harmadik olvasatban elfogadta az úgynevezett „betérési törvényt”, ami héberül „Hok hagijur” néven ismert és vitatott.

Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.

1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.

Törökország felszólította az Egyesült Államokat, hogy további légitámadásokkal akadályozzák meg a szíriai Kobane elestét. Eközben a határhoz felvonult török hadsereg egy lépést sem tesz, ami a kurd védőket segítené. Erdogan inkább az Aszad-kormányt buktatná meg.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

A Soá hetvenedik évfordulóján a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában nyílt meg az az emlékezetkiállítás, mely a keresztény-zsidó párbeszédre épülve kortárs művészek közreműködésével igyekszik a szembenézést, az emlékezést és a feldolgozást képviselni. Alábbiakban Galambos Ádám, a kiállítás kurátorának megnyitóbeszédét közöljük, mely az Imák Auschwitz után című kiállítás 2014. szeptember 1-jén, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tartott megnyitóján hangzott el.

A Hegedűs a háztetőn musicalt 1964. szeptember 22-én mutatták be először a New York-i Broadwayn, az Imperial Theater színházban. Az 1900-as évek elején, egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban, Anatevkán játszódó történetet Sólem Aléchem regényéből, a Tóbiás, a tejesemberből … Tovább »

Kétszeres szerencse volt, hogy láthattam. Először egy „mindenórás” kispapa mondott le az indulás előtti napon egy londoni útról. Aztán pedig Londonba érve elsétáltam a Royal Albert Hall felé, ahol másnapra hirdettek egy koncertet. Egyetlen jegy maradt csupán, 12 fontért. Nem haboztam … Tovább »

Az egyházi egy százalék és a zsidó felekezetek

…avagy kit képvisel Szabó György, amikor Zoltai Gusztáv tanácsadói megbízatását védi?

Francia zsidó hangulatjelentés

Reflexiók Zoltai Gusztáv kormánymegbízására