Összesen 9,970 találat (6101 - 6120) : .
„Ne száradjon ki a forrás, és ne fonnyadjon el a fa.”
(Spira Lázár egykori munkácsi fôrabbi)
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az európai határok „légiessé” válásával egyre erősebben törekszik bemutatni a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, … Tovább »
Kárpátalja zsidó közössége kultúrájában a magyarországi ortodoxiától és neológiától egyaránt erôsen eltért. Az itteni állapotok sok tekintetben inkább a lengyel zsidóságra emlékeztettek. Kárpátalja zsidósága túlnyomórészt jiddis anyanyelvû volt, s vallási kultúrájában … Tovább »
A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »
A szerző Anyám pészahja című könyve, mely családtörténete mellett
Kárpátalja zsidóságának 20. századi történetét is megidézi, az ünnepi
könyhétre jelenik meg az Argumentum kiadónál. Ebből közlünk részletet.
Korábban közöltük a szerző írását, melyre kérésünkre Czeizel Endre és
Venetianer Pál reflektált. Az alábbiakban a viszontválaszt olvashatják.
Az élet szép Szász Lilla szerint, méghozzá nem is akárhogyan. Az
emberektől az, akik benne vannak. Akik újra és újra bizonyítják nekünk,
hogy a hihetetlen dolgok is igazak, hogy a legabszurdabb helyzetek is
valóságosak, hogy a legszomorúbb pillanatban is van, ami visszaránt.
A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében
A délután során az érdeklődők megismerkedhetnek a zsidó vallással, a
zsinagógák berendezési tárgyaival, a zsinagógák építészeti világával, az
ünnepekkel, a zsidó közösségi élettel és a zsidó kultúrával, Szegő Dóri
és Cseh Viktor idegenvezetők segítségével.
A BZSH után
a május 15-i Mazsihisz tisztújítást is vélhetően választási
szabályszegés tarkította, ugyanis az összes, és nem az érvényes
szavazatok 50%-át kellett volna Feldmájer Péternek megszereznie a
Mazsihisz Választási Szabályzata V/20-as pontjának kézenfekvő olvasata
szerint ahhoz, hogy elnökké válasszák a választás első fordulójában.
„Kisebbség és többség között” címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi Intézet. A gellérthegyi intézmény könyvtárában magyar, zsidó és magyar zsidó történészek cseréltek eszmét az emigrációban, diaszpórában élő közösségekről, a magyar és a zsidó diaszpórák közötti hasonlóságokról és különbségekről.
Valódi tétek nélküli választáson, tökéletesen eseménytelen eseményen
vettek részt, akik végülték a BZSH választási közgyűlését. Bármelyik
társasház lakógyűlésén ezerszer izgalmasabb dolgok történnek, mint a Síp
utca 12. alatt elnök, ügyvezető, elöljáró és bizottsági tag-választás
idején
Azt, hogy Zoltaiék miért kisgazdásítják el a Mazsihiszt rendkívül szórakoztató módon, értem. Hogy a kormány miért teszi magát nevetségessé ezzel a különadós történettel, nem.
Abeszélgetés a zsidó közösségek újjáéledésének sajátosságaiba, az
újfajta önmeghatározás több szinten megmutatkozó kísérleteibe, átmeneti
és tartós formáiba enged betekintést; igyekszik a különböző országokból –
mint Franciaország, Spanyolország, Anglia, Magyarország – származó
tapasztalatok alapján összehasonlítani és párhuzamokat mutatni a
közösségek típusai és működései között.
Lerner Balázs és Bisztrai Márton képes beszámolója az Anthropolis
Egyesület egy programjáról, a ‘Global Education Through Sports’ című
eseményről a Szimbiózis Napok 2011 keretein belül.
A Magyarországi Cionista Szövetség Izrael Állam 63. Függetlenségi Napja alkalmából ünnepséget rendez, az ünnepségre szeretettel meghívjuk barátainkat és szimpatizánsainkat!
Tábor Béla 1939- es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »
A 2011-es Liszt év kapcsán bemutatjuk kiemelkedő zeneszerzőnk budapesti kötődését, és bejárjuk azokat a helyszíneket ahol Liszt Ferenc megfordult, lakott, koncertezett.
A Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatói posztjáért az a Heisler András is ringbe szállhat a hitközség jelölőbizottságának döntése szerint, akinek BZSH és MAZSIHISZ-küldötté választását sokak gyanúja szerint jogtalanul akadályozták meg.
forrás: prae.hu A borítón régi fénykép, fonott copfos lány mosolyog az olvasóra. Teli élettel, vidámsággal. A könyv az ő naplója, tele borzalommal, szomorúsággal. A holokausztirodalom egyik elfeledett alkotása most újra olvasható magyarul. Az Éva lányom című könyvről Bárdos … Tovább »
“Istenbe és a költészetbe vetett hitem a körülményektől függetlenül továbbra is rendíthetetlen, mint az ólomkatona.”