Összesen 34 találat (21 - 34) : g.j..
Másfél hónapig rajta voltunk az Interneten. (Nem a Szombat egésze természetesen, csak néhány válogatott írás.) Próbaidőnk lejárta után azonban Fischer Miklós, a Bálint-ház igazgatója – a házban működő számítóközpont s így e szolgáltatás fő felelőse – azt kívánta tőlünk, … Tovább »
(Viták, viszályok a rabbikarban)
Körülbelül egy hónappal ezelőtt a magyarországi rabbikar 9:1 arányban olyan döntést hozott, melynek értelmében Raj Tamás főrabbi többé egyetlen magyarországi zsinagógában sem gyakorolhatja hivatását.
A döntés valószínűleg egyedülálló … Tovább »
A magyar ortodoxia 1995ös zárszámadó közgyűlése
1996. február 27-én délután 4 órára hirdette meg a Budapesti Autonóm Ortodox hitközség éves zárszámadó közgyűlését. A fél ötkor kezdődő ülés elején 36 fő (döntő többségében 70 év feletti idős férfi) volt az ülés … Tovább »
1995. november 10. és 14. között Budapesten tartotta konferenciáját a B’nai B’rith nemzetközi zsidó szervezet X. szekciója, ami a kontinentális európai országokat foglalja magában.
A helyszín a Közép-Kelet-Európa iránti megnövekedett érdeklődést is tükrözte. Az egyik fő … Tovább »
A kárpótlás kérdésében kisebb áttörés következett be a magyarországi zsidó szervezetek egymással folytatott tárgyalásain: öt szervezet írásban megállapodott abban, hogy előzetesen egyeztetik álláspontjukat.
Hogy a tárgyalásokon mit képviseljenek, annak eldöntésében … Tovább »
Interjú Korn Józseffel, a Budapesti Zsidó Hitközség új elnökével
Választás után
Három – korábban esélyesnek mondott – budapesti hitközségi elnökjelölt. Az egyikből elnök lett, és interjút adott, a másik nem tartotta időszerűnek nyilatkozni, a harmadik írásban válaszolt, … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről
Előzmények
A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencvenedik … Tovább »
SZOCIOLÓGUS SZÁMÁRA az elmúlt tíz évben talán nem is az orosz zsidók bevándorlása volt a legnagyobb esemény, nem is az intifáda, nem is a PFSZ-szel létrejött megegyezés, hanem az, hogy Izrael egy erősen szocialista jellegű, kedvetlen országból, gazdagodó, kapitalista országgá … Tovább »
Amint már előző számunkban beszámoltunk róla, a. VAAD, az oroszországi zsidó szervezetek koordinációs csúcsszerve szeptemberben heves harcok színterévé vált. A tizenkét tagú elnökségből öten lemondtak, tiltakozásul az elnök, Mihail Cslenov politikája miatt, akit pénzügyi visszaélésekkel, … Tovább »
A tévében „Zsidó utca” címmel heti félórás műsor látható, a rádióban héber nyelvtan- folyamot hallgathatnak az érdeklődők, a gyermekboltban izraeli áruk kaphatók, a zsidó újságok külön „kékfehér” színű, jiddis felirattal ellátott kioszkban kaphatók. Az állam támogatja … Tovább »
Október 13-án egy napra Budapestre érkezett Joszi Beilin izraeli külügyminiszter-helyettes, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet felülvizsgálati konferenciáján az izraeli küldöttséget vezette. Zsúfolt programjába belefért még egy találkozó Kovács László … Tovább »
Csehország zsidó lakosainak a „bársonyos forradalom” után öt évvel, 1994 júliusában nyílt első ízben lehetőségük arra, hogy a nácik által elrabolt, majd a kommunisták által államosított javaikat visszakérjék.
A Csehországban érvényes jóvátételi törvény az elvett … Tovább »
Slomo Avineri professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanszékvezető tanára az Európa Intézet meghívására Budapesten járt és előadást tartott A kelet-európai változások izraeli szemszögből címmel.
A professzor a „Kelet-Európa versus Izrael” témakör rövid aktuálpolitikai … Tovább »
Kinek a feladata a kultúra?
Mintegy 70 ember, köztük 57 képviselőtestületi tag volt jelen március 31-én a Budapesti Zsidó Hitközség zárszámadó (1991) és költségvetési (1992) küldöttgyűlésén.
Hiába a rendszerváltás, a magyarországi zsidó fiatalság a vallásellenes nyomás … Tovább »