Összesen 146 találat (21 - 40) : anna.
Mikor is volt? Talán a negyvenes évek végén. Ki tudja, mi lett velük azóta. Jó lenne valami jobbra gondolni. Elhatároztam, hogy ma Velencében leszek, mert ott mindig jól éreztem magam. Azonnal Sándor Sanyi jutott az eszembe és a Lido.
Ott voltunk Manóval és egy házaspárral. Hány … Tovább »
Vajon mi késztet arra egy hetvenharmadik évét taposó magyar zsidó férfit, hogy idejének tetemes részét levéltárakban, hivatalokban töltse, adatbázisokat bújjon, iratokat nyálazzon, szemét különféle képernyőkre szegezve mikrofilmeket böngésszen, rabbival, jogásszal, csinovnyikkal tárgyaljon, kérdezzen, könyörögjön, követeljen és sohase adja fel a reményt?
Az Izraeli Kulturális Intézet 70 év – 70 tárgy – végtelen történet címmel rendezett kiállítást a modern Izrael Állam születésének 70. évfordulójára. A tárgyakból és a köréjük írott szövegekből válogatunk.
Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója:
Henger … Tovább »
Sulem énekhangja azon a szombaton hangzik fel először teljes gazdagságában, amikor Manasse papa menyasszonyként üdvözli Malkelét. Két éven keresztül Sulem csak zümmögi a zemirószt, amikor először énekli szólóban az asztali énekeket, mindenkit meglep a hangja, a nők elragadtatással … Tovább »
Közel száz év után újra olvashatjuk J. L. Peretz, a jiddis irodalom óriásának írásait
„Volt néhány pillanat, amikor tényleg éreztem őt… nem mint anyát, hanem mint emberi lényt. Olyan emberi lényt, aki itt volt a világban.”
David Grossman baloldali, békepárti izraeli író új regénye, az Egy ló besétál a bárba nyugtalanító emlékezés-monológ. Nem kis érzelmi … Tovább »
A végtelen számú holokauszt film mellett jóval kevesebb szól a közvetlen háború utáni hétköznapokról. Nem sok filmes fantáziáját hozta lázba, hogy milyen lét- és lelkiállapotban voltak az emberek, akik örültek visszanyert életüknek (ami abból megmaradt) és miféle túlélési … Tovább »
.jpg)
Egy elsőre nevetségesen bárgyúnak tűnő, a holokausztot kihasználó szélhámosság válik lassan turisztikai sikertörténetté a szemünk előtt, a Dohány utcai zsinagóga tőszomszédságában.
Vannak dolgok, amelyek ugyan roppant bosszantóak elsőre is, de annyira … Tovább »
“A Zsidó Autonóm Terület növény-és állatvilága”
Tér és idő, ünnepek, dilemmák…
Az állandó kiállításokat sem az örökkévalóságnak tervezték.
A Zsidó Múzeum korábbi kiállítását még az Állami Egyházi Hivatal elnöke nyitotta meg 1984-ben. Ezt váltotta le tavaly a centenáriumi tárlat, a 100 év – 100 tárgy, … Tovább »
A Gólem Színház szerzőpárosa, Borgula András és Németh Virág írt és rendezett egy „zsidó teleregényt”, afféle komikus szappanoperát.
A társulat kiapadhatatlan kísérletezőkedve most ebben a színpadra hangolt folytatásos sitcom-ban mutatkozik meg, hisz a sorozat egyszerre … Tovább »
Turi Tímea versei rím nélküli hétköznapi tájak. Óvatlan és tétova félrímek, rímek mégis bukdácsolnak elénk a mélabús és epikus szabadversek erdejében. A spleentől függetlenül, központi gondolati elem a (társadalmi) nemek viszonya.
Rafinált szerkezetű ez a verseskönyv. … Tovább »
„Annyi bizonyos, hogy a rituális gyilkossággal vádolt zsidók ártatlanok, még akkor is, ha minden zsidó bűnös.”
Ad abszurdum, nem állítom, hogy egyszer sem mosolyodtam el ezen az irodalmi allúziókkal átszőtt groteszk rémhistórián, irodalmi panoptikumon, korrajzon és szatírán, … Tovább »
Féner Tamás jelképerdeje
„Jelképek erdején át”: Charles Baudelaire: Kapcsolatok c. versének részletét idézi Féner Tamás mikrokiállítása a 2B galériában.
A művész értelmezésében a rituális konstruktivizmus szentélyébe nyerünk bepillantást. Kétségtelen, … Tovább »
2011-es A háború – ha nem is szeretjük című kötetében1 Bernard-Henri Lévy elmondja, miként győzte meg Nicolas Sarkozy francia elnököt a líbiai katonai és diplomáciai közbeavatkozás szükségességéről. De mivé lesz az értelmiségi, ha kettős ügynökké válik?
“Eddig mindig … Tovább »
Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet egyik vezetőjének, a “balkáni mészárosként” és “kacaniki hentesként” is ismert, koszovói származású Lavdrim Muhaxherinek a migránsokkal együtt sikerült Szíriából Európába jutnia, és jelenleg is Koszovóban tartózkodik – számolt be a hírről … Tovább »
Húszéves lett idén az Izraeli Filmhét, és ezt decemberben restrospektív vetítésekkel ünnepelte az Izraeli nagykövetség a Puskin moziban.
Az utóbbi évtized egyik nagy hatású és sikeres szakácskönyvszerzőjét és séfjét, Yotam Ottolenghit, az izraeli születésű, Londonban élő újító szakácsot a magyar közönség leginkább a Tv Paprikán bemutatott Jeruzsálem ízei és a Mediterrán ízek Yotam Ottolenghivel című sorozatokból … Tovább »
„Kifakult épületek tükörképe a sötét pocsolyákban” – mint emberi arcok. Bő tíz éve szárnyra kapott egy köztéri projekt – nem réz, hanem plexitáblákkal. Hidegen hagyta a színesfémgyűjtőket. De most újjáéledt novelláskötetként „fotóalbummal.”
Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa