Összesen 247 találat (21 - 40) : Szántó T. Gábor.
Akkor is csoda történik, ha mi, ma, képesek vagyunk adni.
A zsidó legenda szerint egy napi olaj nyolc napig égett a Jeruzsálemi Szentély elnyomóktól való visszafoglalásakor és felavatásakor: ez a hanuka.
Egy napi szűz olaj maradt az ellenség által megszentségtelenített Jeruzsálemi … Tovább »
Kovács András Communism’s Jewish Question című angol nyelvű kötete a napokban jelent meg a De Gruyter nemzetközi kiadónál. A könyv elsősorban az 1956 utáni magyar kommunista rendszer zsidó-politikáját mutatja be a pártállami archívumokban felhalmozott dokumentumok alapján, melyek … Tovább »
Szántó T. Gábor új könyve, az 1945 és más történetek a Berlinalén, Miamiban és a Titanic filmfesztiválon is közönségdíjjal jutalmazott film, az 1945 alapjául szolgáló elbeszéléssel a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg. A kötetet április 21-én, pénteken 16.00-kor … Tovább »
Kovács Mónikával beszélget Szántó T. Gábor
Részlet a szerző 1945 és más történetek című kötetéből, mely a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Noran Libro Kiadónál. A könyv címadó történetéből, a szerzővel közösen írt forgatókönyvük nyomán Török Ferenc rendezett nagyjátékfilmet 1945 címmel.
A kóser városnegyedben vacsoráztunk Los Angelesben, Steven Spielberg édesanyjának vendéglőjében. Mindez ma már múlt. A Milky Way tulajdonosa, Leah Adler elhunyt.
Bármennyire kellemetlen is felismerni a jelenséget, nevén kell nevezni. Az Élet és irodalom január 20-i számában közölt, Mi az ördögöt fogunk csinálni? című zavaros írása, György Péter szövegértési, vagy valami egyéb hiányosságáról árulkodik.
Alábbi, egymással összefüggő … Tovább »
Vona Gábor, a Jobbik elnökének hanukai üdvözlete nagy visszhangot váltott ki.
Az utóbbi években a Jobbik pártvezetése részéről – legalábbis a nyilvánosság előtt – csökkenő mértékű antiszemitizmusból és rasszizmusból többen messzemenő következtetéseket vontak le.
Operatőr, rendező, 1948-ban született. Vizsgafilmje feltűnést keltett: egy besúgó költözik az író lakásába, akit megfigyel, és megkéri, hogy segítsen neki megírni róla szóló jelentéseit.
Az elhunyt énekes, szövegíró, költő és regényíró 1934-ben született a kanadai Montrealban. Korán elhunyt édesapja rá hagyott életjáradékának jóvoltából, fiatal korától kezdve a zenének és a szövegírásnak élhetett, és vált világhírűvé.
Szeptember címmel jelent meg Jean Mattern (1965) francia író regénye a Jelenkor Kiadó gondozásában, Tótfalusi Ágnes fordításában, melyből részletet is közöltünk. A könyv az 1972-es müncheni olimpián, tizenegy izraeli áldozat életét követelő merénylet és egy férfiszerelem története. A magyar zsidó felmenőktől származó író a Sorbonne-on tanult összehasonlító irodalmat, irodalmi szerkesztőként dolgozik Párizsban, s ez a harmadik könyve magyarul. A Margó Fesztivál alkalmából Budapestre érkezett szerzővel nemcsak irodalomról, hanem homályba vesző családtörténetéről is beszélgettünk.
Néhány héttel a II. világháború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben, régi magyar nevén Rohoncon. Éjfél körül a vendégek, köztük náci tisztek, Gestaposok, SS-ek, elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan, ahogy az is, mit tudtak a mulatozó családtagok az éppen azon az éjszakán történtekről.
És nekem mi közöm ehhez? – teszi fel könyve címében a kérdést Sacha Batthyany.
Elie Wiesel már életében intézménnyé vált. A khurbn, a soá emlékezete, egy kiirtott nép, füstté vált holtak nagykövete volt.
Kovács Mónika Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című frissen megjelent könyve nemcsak a traumatikus történelmi múlt feldolgozásának szükségéről, kísérleteiről, lehetőségeiről és eredményeiről szól elméleti megalapozottsággal és nemzetközi összehasonlításra is lehetőséget … Tovább »
Nem először járt Pesten a Beer Seva-i színház, mely ezúttal Hana Azoulay-Hasfari Slichot című darabját hozta el Shmuel Hasfari rendezésében az Átrium Színházba a Zsidó Művészeti Napok keretében. Egy eltűnt marokkói zsidó anya és őt kereső négy lánya történetét láttuk Netivotból, … Tovább »
Kár is belefognom, úgysem értheti ezt senki, aki nem kósert eszik, aki nem mond le nap, mint nap a street food gyönyöreiről, nem haraphat bele mustárba mártott sültkolbászba és hurkába a piacon, miközben kovászos uborkát, foszlós fehérkenyeret eszik hozzá. Nem fogják érteni, vállukat … Tovább »
A hazai lapokból tájékozódó újságolvasó kapkodja a fejét, amikor az amerikai zsidó mágnások és kampánytanácsadók itt-ott vállalt szerepéről hall. Különösen az előítéletes embereket érintheti érzékenyen az a bonyolult jelenség, hogy zsidók a jobboldalon és a baloldalon is találhatók, és nagyjából ugyanolyan eltérően gondolkodnak, mint a nem-zsidók.
Nagyszabású szociológiai kutatás vette kezdetét ezekben a hetekben a magyarországi zsidóság identitásáról. Ennek kapcsán kérdeztük a kutatás vezetőjét, Kovács András szociológusprofesszort, a Közép-európai Egyetem Zsidó Tudományok Programjának vezetőjét.
A zsidó nyilvánosság résztvevői évről évre érdeklődve figyelik, mivel rukkolnak elő adónk 1%-áért kampányolva a zsidó hitközségek.
Van szerencsénk bejelenteni, hogy a Magyar Művészeti Akadémia által elfoglalt Nemzeti Kulturális Alap (NKA) – évtizedes hagyományt megszakítva – más rangos folyóiratok mellett, idén először nem támogatta a Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat és honlapja, a szombat.org pályázatát sem.