A Népszabadság szeptember 26-i számában Köves Slomóval készített interjút Czene Gábor. Az újságírói kérdésekre adott válaszok több helyen is pontosítást igényelnek. Dicséretes, hogy Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija felismerte: „nem jó, ha a zsidó szervezetek kizárólag … Tovább »

Richard Spencer, a nemzetközi fajvédő szervezet vezetője közölte, hogy a kormányzati tiltás ellenére is megtartja a hét végén a budapesti konferenciájukat. Spencer A Népszabadságnak nézeteiről azt mondta, a bevándorlókkal a legjobb lenne kiegyezni, hogy visszamenjenek oda, ahonnan jöttek. Remélhetőleg békésen, teszi hozzá.

A tette nem számít bűncselekménynek, ezért a II.–III. Kerületi Bíróság szerdán felmentette a csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság vádja alól Lenhardt Balázs volt jobbikos politikust, aki 2012 decemberében a budapesti Bem téren hangosan zsidózó hívei előtt felgyújtott egy izraeli zászlót.

Csaknem ötven százalékponttal esett vissza Netanjahu izraeli kormányfő népszerűsége az elmúlt egy hónapban. A közvélemény egyszerre fásult bele a gázai háborúba, és várt volna keményebb csapást a palesztin szélsőségesekre. A Hamasz ünnepel, de a blokád feloldásáért cserébe fokozott ellenőrzést kap.

Információink szerint a kormány gesztusokat próbál tenni a zsidó szervezeteknek, hogy oldja az igencsak feszültté vált viszonyt. A Zsidó Közösségi Kerekasztal szeptemberi ülésének egyik napirendi pontja lesz, hogy a kormány milyen plusztámogatásokat ad a holokauszt múzeumoknak és a holokauszt-emlékév eseményeire. 

A kormánynak nagy tervei voltak a holokauszt és a pharrajimos magyarországi kezdetének 70. évfordulójának méltó megrendezésére. Terveztek múzeumot, konferenciát, emlékművet. A jelek szerint a kezdeti kudarcok a kormány kedvét szegték, de a roma önkormányzat fideszes vezetése sem látszik elkötelezettnek saját áldozatainak emléket állítani.

Az antiszemiták nem szeretik, ha a zsidó állam és a zsidók megvédik magukat, és harcolnak, állítja Raphael Vago (68 éves), a Tel-avivi Egyetem oktatója, aki szerint aggasztó az európai, így a magyarországi zsidóellenesség, de nincs ok a pánikkeltésre.

Hende Csaba honvédelmi miniszter emléktáblát koszorúzott. Nincs ebben semmi különös, miniszter, néha kötelessége koszorúzni is. Viszont most beszédet is mondott (az MTI tudósítása szerint), ráadásul olyan beszédet, amely hemzsegett a tárgyi tévedésektől, tele volt durva történelemhamisításokkal.

„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.

Nemcsak az összetételével, de már a puszta méretével is megrendít a Szabadság téren készülő német megszállási emlékműnek nevezett szoborzat ellen protestáló civilek emlékpontja.

Az államigazgatásban tevékenykedő tömérdek jobbikos alvó ügynökről beszélt Vona Gábor, aki alelnöke szerint nem úgy értette, de sokak szerint a párt nemzetközi kapcsolatai jelentik a valódi kockázatot.

Szombaton kora este érkezett a hír: Együttműködési megállapodást kötött a Veritas Történetkutató Intézet, valamint a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány.

Tegnap estétől megszámlálhatatlan e-mailt és sms-t kapok barátaimtól. Mindenki megdöbbenését … Tovább »

Amikor a német csapatok 1944 márciusában bevonultak Magyarországra, ezt elsősorban azért tették, hogy megakadályozzák a magyarok kiugrását a háborúból.

A Tett és Védelem Alapítvány jelentős sajtókampányba kezdett. Néhány napja a Kurucinfo facebook oldala elleni lépéseikről, tegnap arról számolhattunk be, hogy 42.5 millió forinttal támogatja munkájukat a kormány, ma az alapítvány által felállított “Brüsszeli Intézet” májusi … Tovább »

Ez hihetetlen! – szaladt ki döbbenten az amerikai katonák száján, amikor 1945. április 29-én a dachaui koncentrációs táborban a hullahegyek és a legyengülten vánszorgó foglyok között az egyik barakkban felfedeztek hét asszonyt hét csecsemővel.

Előző nap, az utolsó „appelen” … Tovább »

Nem teljesen valós, ami a sajtóban megjelent – így kommentálta Szabó György, a Mazsök (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) kuratóriumi elnöke a testület rendkívüli üléséről szóló híreket. Tény, hogy a kuratórium feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, de Feldmájer … Tovább »

Nézzük a táncoló gólembohócokat, esetleg a muzsikáló, mulató, raftingoló, trambulinról kedélyesen felreppenő rabbikat.

„Két nagy titok él a magyar társadalomban: a levéltárak meg a zsidók. Mindkét témában egyszerre nyitunk a nyáron” – mondja a Magyar Zsidó Levéltár (Milev) vezetője. Toronyi Zsuzsanna a Dohány utcai látványraktár mellett azt is ígéri, hogy tanítványaival „benépesítik” Budapest első, zsidók lakta épületét, a legendás Orczy-házat.

Fáj nekem, ami Misuékkal történik”, írta egyik barátom e-mailben, aki egyébként önmagát rendes keresztény konzervatívnak tartja, szereti Scrutont, és most éppen Bibó írásainak javított angol fordításán dolgozik. Konzervatívként is Bibó szelleme élteti, aki talán a liberális demokrácia egyik legkritikusabb híve volt Magyarországon a múlt században, akárcsak Tocqueville a XIX. századi Franciaországban.
 

Legkésőbb jövő év január 1-jétől életbe lép a magyar világörökség-törvény, tudtuk meg hétfőn egy tízóraiszünetben rendezett sajtótájékoztatón Réthelyi Miklós erőforrás-minisztertől és Tamási Judittól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökétől.