Ehud Olmert tegnap bejelentette, hogy nem sikerült megállapodást kötni a Hamásszal Gilad Salit tizedes szabadon bocsátásról – írja a jeruzsálemi napilap. Az izraeli miniszterelnök teljesíthetetlennek nevezte a szélsőséges palesztin szervezet azon követelését, hogy a túszul ejtett izraeli katona szabadon bocsátásáért Izrael 450 palesztint bocsásson szabadon, köztük több mint száz terroristát.

A német fiatalkorúak által elkövetett erőszakos cselekmények száma némileg csökkent az elmúlt évtizedben, viszont megdöbbentő mértékben terjed a szélsőjobboldali beállítottság – állapítja meg a hannoveri Kriminológiai Kutatóintézet tanulmánya. A Wolfgang Schäuble belügyminiszternek átnyújtott dokumentum a puszta véletlen révén került éppen most, a winnendeni fiatal ámokfutó által okozott tragédia után egy héttel a nyilvánosság elé – idézi a hamburgi hetilap a szerzőt, Christian Pfeffert.

A Gilad Salit kiszabadítása érdekében tett kormányzati erőfeszítések sok, kétértelmű momentummal terheltek.
 

„Aggódom Európa miatt. Pontosabban az egész világ miatt aggódom, hiszen a gazdasági világválság elől senki sem menekülhet. Európa azonban sokkal rosszabb helyzetben van, mint az Egyesült Államok” – írja Paul Krugman, a New York-i napilap kolumnistája. 

Marokkó megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, melyet azzal vádol, hogy „megengedhetetlen módon” beavatkozott az észak-afrikai ország belviszonyaiba. 

A Hezbollah és a Hamász súlyos veszteségeket szenvedett a 2006-os libanoni, illetve a tavaly decemberben indított gázai hadműveletek során. Mark Dubowitz, a Demokrácia Védelmében Alapítvány elnöke és Roberta Bonazzi, a Terrorista Média Elleni Koalíció vezetője azonban arra figyelmeztet a New York-i lap véleményrovatában, hogy az iszlám fundamentalizmus feletti győzelemhez azonban a szélsőséges szervezetek eszméit terjesztő propagandaadókra is csapást kell mérni.

Sokan állítják, hogy az Egyesült Államok közel-keleti politikája által okozott sérelmek motiválják az iszlámista terrorizmust. Melvin E. Lee, az Egyesült Államok haditengerészetének tisztje, a 6. flotta egyik kapitánya azonban úgy véli a Middle East Quarterly hasábjain, hogy az ilyen vélekedések félreértik az „ellenséget és annak természetét”. 

Gideon Levy kommentárja megállapítja: érdekes fordulatot vehetnek az események, ha végül is Benjamin Netanjahu kerül a kormány élére egy nagykoalíció keretében. A politikus, akit az arab világban „Mr. Terrornak” hívtak könnyen „Mr. Irán” lehet, ugyanis többször ígéretet tett már izraeli választóinak: nem engedi meg, hogy Teherán befejezze atomprogramját. De mit tehet Natanjahu e téren, illetve mi az, amit Izrael semmiképp sem tehet meg?
 

A mumbai terrortámadás után India megfenyegette Pakisztánt, hogy ha nem tudja, vagy nem akarja felszámolni a területén működő terrorista szervezeteket, akkor nem tartja tiszteletben Pakisztán szuverenitását, és katonákat küld az országba. 

A Vatikán szombaton közzétett dekrétumában XVI. Benedek pápa a tiltakozások ellenére visszavonta azt az 1988-as vatikáni határozatot, amely az egykori tradicionalista püspök, Marcel Lefebvre négy hívét annak idején kiközösítéssel sújtotta. 

Izrael és a Hamász között egyetlen dologban van egyetértés – írja Tomas Avenarius a müncheni lapban –: egyikük sem akar független tájékoztatást a háborúról. Már Napoleon is tudta, hogy kritikus lap „veszélyesebb, mint tízezer bajonett”. Tudta, hogy a hadisiker a közvéleménytől is függ. Következésképpen a sajtó manipulációjával minden háborúban élnek. A propaganda, a félretájékoztatás vagy a közönséges hazugság fegyverét minden vezérkar beveti, amióta csak létezik haditudósítás.

A jelek szerint feszültségek vannak az izraeli kabinetben a gázai hadműveletek jövőjével kapcsolatban – írja a Tel Avivban megjelenő napilap.
 

Az ENSZ diplomatái emberiség elleni bűncselekményt és agressziót emlegetnek. Mások szerint azonban Izrael jogos önvédelmi akciójáról van szó, amely nemzetközi jogi és erkölcsi szempontból egyaránt legitim. A Hamász az iszlám világát is megosztja: a hivatalos nyilatkozatokban is jelentős eltérések vannak egyes muszlim országok politikusai és gondolkodói között, s még élesebbek a különbségek a politika és a politikai korrektség felszíne alatt.
 

Általános felháborodást váltott ki Franciaországban a már korábbi hasonló megnyilvánulásairól is elhíresült humorista, Dieudonné legújabb provokációja.
 

New Yorkban újra kitört a Che-kultusz, miután múlt pénteken bemutatták Steven Soderbergh négy órás filmjét Ernesto Che Gueavara életéről – írja a konzervatív magazin.

December közepén egy szélsőjobboldali fiatalokból álló csoport meggyilkolt egy tadzsik származású munkásfiút, aki Moszkva egyik külvárosában dolgozott. A gyilkosok ezt követően levágták a munkás fejét, és az egyik moszkvai önkormányzati épület elé helyezték. Az esetet a moszkvai napilap példátlannak nevezte.

A konzervatív német napilap tudósítása szerint a Vörös Hadsereg 1945 áprilisában mintegy ezer polgári személyt terelt össze és lőtt agyon a Potsdam közelében lévő Treuenbritzenben.

1968 kapcsán Adam Michnik a Gazeta Wyborcza hasábjain hosszú beszélgetést folytatott Václav Havel egykori csehszlovák, majd cseh államfővel.

Barack Obamának beiktatása utáni első és legfontosabb feladata az izraeli-palesztin rendezés előmozdítása kell, hogy legyen – írja Zbigniew Brzezinski és Brent Snowcroft a washingtoni lap véleményrovatában. 

Az Egyesült Államok és Izrael szövetségesek, de – mutat rá Gérard Claude francia történész a Revue historique des armées legfrissebb számában – ez nem volt mindig így. A két ország közeledését a nemzetközi környezet fejleményei, a hidegháború, az enyhülés, a közel-keleti válságok tették lehetővé.