Összesen 37 találat (21 - 37) : Biró Tamás.
Napjaink zsidó közéleti vitáiban gyakran merül fel az a kérdés, hogy ha a Mazsihisz egy egyház, akkor miért nem „papság”, azaz a rabbik irányítása alatt áll. Erre a kérdésre kíván az alábbiakban választ adni Biró Tamás, nyelvész-hebraista, az Országos Rabbiképző – Zsidó … Tovább »
Szomorúan értesültünk arról, hogy 101 éves korában elhunyt Joshua Blau
(1919-2020) professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem nyugalmazott
professzora, az Izraeli Tudományos Akadémia tagja, a Héber Nyelvi Akadémia
egykori elnöke, számos egyéb elismerése mellett az 1999. évi Bacher Vilmos
Emlékérem … Tovább »
A plágium megítélése időben és kultúránként változik. A 21. században a nyugati világban jóval súlyosabb a megítélése, mint máskor és máshol, és ezt minden modern egyetem vezetőjének, oktatójának, hallgatójának tudomásul kell vennie.
1.
Az elmúlt két évtizedben … Tovább »
Szeptember 19-én zajlott egy konferencia az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen, Tudnak-e a neuronok imádkozni? címmel. Ez az esemény Biró Tamást, az intézmény tudományos rektorhelyettesét az alábbi utópisztikus tárca megírására késztette. Célja az, hogy a magyarországi neológ … Tovább »
A Szombat.org hasábjain a Sorsok Háza ügye körül kibontakozó Radnóti–Gadó-vitában véleményem szerint több kérdést is tisztázni érdemes.
„A 19. századi neológia abban a szellemben fogant, hogy a zsidók a magyar nemzet részei, illetve, hogy tudomány és vallás összeegyeztethetők. … Tovább »
A Szombat szeptemberi számában nagyobb összeállításban foglalkozunk a zsidó oktatás legfrissebb magyarországi fejleményeivel és kihívásaival. Addig is, ízelítő a közelgő lapszámból, annak apropóján, hogy Vajda Károly, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem új rektora július … Tovább »
„A nők egyenjogúsítása a neológia fennmaradásának egyik záloga” – írta Schweitzer Gábor vitaindító cikkének epilógusában, 2016 októberében. Az azóta kibontakozó vita a nők zsinagógai szerepvállalásáról, és általában a neológia mibenlétéről, számos kritikus kérdést … Tovább »
Csak örülhetünk annak, hogy a Szombat internetes hasábjain fellángolt a vita a neológia mibenlétéről.
Környezettudatos-e a zsidó hagyomány? Nyilván igen, mint arra annyian rámutattak. Nyilván nem, mert egy néhány évtizedes fogalmat anakronizmus ráhúzni több évezredes forrásokra. Nyilván igen is, meg nem is, hiszen a zsidó hagyomány sokszólamú, mindenre találhatunk példát, és annak ellenkezőjére is.
A Szombat márciusi számában közölte Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írását, mellyel érdemi indíttatást kívánunk nyújtani épp e párbeszédnek.
„Hagyomány!” – énekli Tevje a Hegedűs a háztetőn nyitódalában, vagyis szerinte a zsidó identitást a hagyományhoz való ragaszkodás tartja fent. Nem említi viszont azt, hogy az egyes helyi zsidó identitásformákat pedig a helyi hagyományok, a minhágok őrzik meg. A zsidó jog, … Tovább »
Paradoxonok imakönyvei
(Sziddur Tfílat Smuel, Sámuel imája – Zsidó imakönyv, ford.: Simon Sároni, szerk. és jegyzetekkel ellátta: Naftali Krausz, Chábád Lubavics Egyesület, 1996., 870 oldal, 2900 Ft.)
(Zikhron Jiszráel Menakhem, Makhzor le-Ros ha-Sana, Izrael fohásza – A zsidó újév … Tovább »
Huszonkét éves vagyok, 1990 óta veszek részt a korosztályomnak megfelelő zsidó ifjúsági életben. Az alábbiakban néhány jellegzetességet és tendenciát próbálok megfogalmazni azzal a generációval kapcsolatban, amellyel együtt nőttem fel. Hangsúlyozom, hogy az alábbiak személyes … Tovább »
E. P. – z .c .l.
1996. szeptember 20-án hunyt el Erdős Pál, azaz E. P., Pali bácsi, ahogy sokan hívták őt, matematikusok és nem matematikusok, egyaránt. Önmagát P. G. O. M.-nek, azaz Poor Great Old Man-nek nevezte. „Erdős-száma” – definíció szerint – 0-ás. Az Erdős-1- esek azok, … Tovább »
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »
Ekronban régészkedtem
Ekron1: egyike az öt, Bibliából ismert filiszteus városnak (Asdod, Askelon, Gáza, Gát, Ekron). Egyes tudósok – a bibliai leírás alapján – a Kibbuc Revadim területén lévő Tel Miqnével azonosítják. E helyen 1981-től egy amerikai- kanadai-izraeii expedíció … Tovább »
Néhány hónapja nagy botrányt keltett Izraelben az a tény, miszerint az Etiópiából bevándorolt zsidók (a „falasák”) által adott vért kiöntik, mivel körükben ötvenszer nagyobb a HIV-fertőzöttek aránya, mint az izraeli lakosság más csoportjaiban. A falasák tüntetését a … Tovább »