Budapesten, a Keleti pályaudvar oldalában, a Baross tér egészen otthonos mocskában található egy múlt rendszerből itt felejtett késdobáló, melynek működésképtelen neonja – lassan egyedüliként – emlékeztet arra hogy valaha virágzott ebben az országban a lovassportnak nevezett úri, burzsoá, kispolgári és reakciós foglalatosság, amely még a munkásosztályt is megrontotta bizonyos időszakokban.

Jane Haining skót presbiteriánus missziós nővér Magyarország 1944 márciusi német megszállása után sem hagyta el a rábízott zsidó gyermekeket – Budapesten maradt, jóllehet szabadon hazatérhetett volna hazájába. Tettéért még ugyanezen év augusztusában életével fizetett Auschwitzban.

Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója vehette át az idei “Magyar Zsidó Kultúráért” díjat, a “Várhegyi György – a Magyar Zsidó Oktatásért” elnevezésű elismerés kitüntetettje pedig Kovács András szociológus lett – tájékoztatta a most tizenegyedik alkalommal átadott díjakat létrehozó Magyar Zsidó Kulturális Egyesület hétfőn az MTI-t. 

Az Örkény István Színház színész-igazgatójával beszélgettünk.

Milyen szereppel indult a pályája, és melyik volt a kedvenc szerepe?

Pályám Rómeóval indult, huszonkét éves koromban, a Nemzeti Színházban játszottam. A másik kérdésre különben bajos válaszolni, … Tovább »

Szkítiába járni filoszemitizmus! – írja kedvenc mokkaügyi szakportálunk Bencsik András könyvesbolt-hálózatának terjeszkedésére utalva. Egyperces néma vigyázállással ünnepeljük a szélsőjobboldali dadaizmus megszületését. Aztán nagyítónkkal szemügyre vesszük a hazafiak állapotát, ugyanis a bomlás virágai mutatkoznak a nemzet jobbik felének testén.

Antall magatartása sok akkori és mai radikálisból vált ki dühöt, hiszen a rendszerváltás generációjának elfáradásáért, a képzelt Kánaán elmaradásáért az akkori politikai elitet vádolják, és teljes el/leszámolást követelnek. El sem tudják képzelni azt, milyen körülmények között vette át Antall József az ország szekerét.

Nem a Hősök terén, hanem a Műcsarnok előtti területen tartják meg a vasárnapi Hanuka rendezvényt – dőlt el csütörtök délelőtt. A Gój Motorosok Egyesülete és a szervezők majd két napig egyeztettek a mindkét félnek elfogadható kompromisszumos megoldásról.

Izrael budapesti nagykövete szerint a magyar társadalom nagy része igenis szeretne demokratikus értékeken alapuló, békés országban élni. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy civilek és a politikai erők együtt lépjenek fel a kirekesztés bármely formája ellen. Arról is beszél: a tolerancia tanítható alapérték. Herskovits Eszter interjúja.

Lehetséges, hogy magyar zsidó szervezeteket is sújt majd a nagy amerikai és izraeli alapítványok pénzét is forgató portfólió menedzser csalássorozata, hiszen számos honi szervezet is pályázott olyan alapítványokhoz, amelyek pénzét Bernard Madoff kezelte. 

Jelen írásunk az első Szlovák Köztársaság legsötétebb aktusaival, a zsidótörvényekkel foglalkozik is foglalkozik, továbbá a szlovákiai zsidók sorsával. Azonban el szeretnénk osztani azt a tévedést, amit gyakran leírnak ma Magyarországon: Szlovákia nem pénzért adta el a náciknak a zsidókat megsemmisítésre, hanem egy államközi egyezmény szerint telepítették ki őket, ennek ellenére a szlovák vezetők felelőssége egyáltalán nem kisebb.

Budaházyék csak akartak tüntetni, mert a rendőrség vasökle lecsapott, és könyörtelenül megvédte a Dohány utcai zsinagóga közlekedési rendjét a kb. háromtucatnyi potenciális érdeklődőtől.

A Századvég Kiadó gondozásában 2008 végén megjelent Amerikai neokonzervativizmus – Egy kisiklott ellenforradalom című könyvem egyik legfontosabb fejezetéből olvasható az alábbi részlet, amely több alfejezet bekezdését is tartalmazza.
 

Több, mint két évvel az elkövetés után a Fővárosi Főügyészség vádat emelt az ellen a főszerkesztő ellen, akiről már akkor is tudni lehetett, hogy főszerkesztő. Molnár Balázst azért vonják felelősségre, mert az őszi zavargások után “jogtipró talárosok”, azaz “vérbírák” és ügyészek személyes adatait tette közzé uszító honlapján.

Mitől véreznek a kőtáblák, szolidárisabb-e az erdélyi magyar, mint a budapesti, miért lett Dragomán György regényének hőse egy félzsidó fiú, s hiányozhatnak-e az erdélyi ízek? – Várnai Pálnak a Szombat lapszámbemutató estjéről szóló írásából minden kiderül.

Tenenbaumné, a Berson és Bauman kórház ápolónője Berenson ügyvéd barátnője volt. Mindennap ő tálalta fel neki az ebédet. Ebéd után az ügyvéd elszundított, s akkor eljött a nő illedelmes tizenhét éves kislánya, simára fésült, lenyalt hajjal, kikeményített fehér blúzocskában. Segített az anyjának takarítani.

Az Erzsébetvárosban nemrég kirobbant ingatlan-eladási botrány mellékszálaként egy “munkaügyi panama” körvonalazódhat az érintett politikusok körül – írja a Magyar Hírlap. 

Különleges terveket szövögettek a németek 1945 körül, a második világháború végéhez közeledve arról, miként támadják meg Angliát. A terveket azóta nem sokan látták. Ballonok, bombák, vitorlázóhajók szerepeltek bennük. De mi köze mindehhez a kocsmákban játszott dartsnak?

Antall József halálának tizenötödik évfordulóján három, a miniszterelnökké választását megelőző időszakból származó beszédéből idézünk részleteket, valamint a kormányalakítási megbízás átvétele és az eskütétel utáni beszédével emlékezünk. 

“Auschwitzban lettem zsidó” – mondja a 83 éves túlélő az egykori halálgyár kapujában a Nizzából érkezett kamaszoknak. Alkarját mutatja, rajta két tetoválás: belül 193189, kívül B9664. A megsemmisítő tábor minden szokását aprólékosan ismerő idegenvezető sem érti, miért kapott dupla azonosítószámot a volt fogoly. 

Bár családunk tagja egy távoli nagynéni, aki Kolozsvárott született, nem sokat tudtam az erdélyi zsidó konyháról. Fel is kellett őt hívnom Kanadában, hogy meséljen egy kicsit, hátha jobban beleáshatom magam a témába, egy-két recept alapján.

Hirtelen nem is tudott mit mondani, … Tovább »