A zalaegerszegi polgármester szerint a cigányság a Kárpát-medence talán legárvább, sokat üldözött, sokat szenvedett népe: nem volt sem hazája, sem olyan értelmisége, amely igazán öntudatot adhatott volna; Gyutai Csaba a városban szerdán rendezett roma holokauszt megemlékezésen lovári nyelven is köszöntötte az egybegyűlteket.
 

„kinek a nyelve ez / melyet számba adtatok? / kinek a nyelve ez / melyen szólnom kell veletek? / e nyelven magamról nem szólhatok nem kiálthatok – Részleteket ajánlunk Szántó T. Gábor Koinónia kiadó gondozásában megjelent kötetéből.
 

Vasárnapi brit lapértesülések szerint nem csupán a nyugati terrorelhárító szolgálatok éberségének tesztelése, hanem tényleges merénylet elkövetése volt a céljuk azoknak, akik a Jemenből Amerikába induló teherszállító repülőgépeken felfedezett, robbanószert tartalmazó küldeményeket feladták. A brit sajtó szerint szaúdi informátor riasztotta a brit külső hírszerzést (MI6) arról, hogy a repülőgépeken pokolgépek vannak.
 

Csak a hidegháborúban működhetett együtt olyan furcsa páros, mint Shaike Dan és Gheorghe Marcu tábornok. Dan besszarábiai zsidó volt, akit a II. világháború vége felé dobtak le ejtőernyővel Romániába, hogy segítse az életben maradt zsidók kivándorlását. Később az izraeli titkosszolgálat rezidense Kelet-Európában, majd miniszterelnöki tanácsadó. Marcu a hírhedt Securitate tiszt…

Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető  2011. február 27-ig.
 

Rejtő Jenőnek nem életrajza van, hanem legendáriuma, mondja Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeummunkatársa, aki a múzeum 2003-as Rejtő-kiállításának egyik rendezője volt. Sok életadat olyan „bizonytalan”, mint a kilépés ama híres Rejtő-kocsmából, hová a belépés „díjtalan”.

A szervezők a világ különböző zenéit és ízeit kínálják a látogatóknak november 5-én és 6-án.
 

Koen Peeters flamand író A Nagy Európai Regény című kötetét a szerző jelenlétében mutatták be október 18-án. A regény tétje nem kevesebb, mint hogy lehet-e Európában múlttudat és identitások nélkül élni. Gyógyíthat-e a feledés, vagy egy emlékezet- és identitásvesztett világban az érzelmek is elenyésznek. A Gondolat Könyvkiadó „Akcentusok” sorozatában megjelent kötet lapunk főszerkesztője által írt előszavát közöljük és egy részletet a regényből.
 

Több mint négyszáz dokumentumból álló tárlat mutatja be Párizsban, hogyan hatott egymásra a zene és a politika az egykori Szovjetunióban Lenin és Sztálin idején.

Akkor, a háború végével, mindenkinek volt története. Hihetetlen, csodálatos, abszurd, arról, hogyan menekült meg, hogyan úszta meg, a frontot, a bombázást, a deportálást, a bezártságot, a menetet, az ínséget és az elmebajt. Élvezettel és szörnyülködve meséltük, magunk sem hittük, hogy megtörtént, hogy megtörténhetett, hogy megúsztuk, hogy túléltük. 

Anne Frank hat egykori osztálytársa, aki túlélte a holokausztot, megjelenteti visszaemlékezéseit: a könyv kiadásáról a frankfurti könyvvásáron folytak tárgyalások.
 

Komlós Aladár nyolcvan évvel ezelőtt megjelent esszéjét a Szombat folyóirat körkérdésével, néhány hónappal ezelőtt eljuttattam több irodalmárnak, pszichológusnak, rabbinak és társadalomtudósnak, hogy fogalmazzák meg álláspontjukat az egykori felvetésekről.

A válaszadók … Tovább »

Elragadtatva semmiképpen sem volt dr. Benedict Mallah párizsi urológus sebész, amikor kisebbik leánya, Andrée közölte vele, hogy férjhez menni készül. A doktor úr alig tudott valamit a  jövendőbeliről, Sárközy Pálról, aki 1949 júniusának végén kopogott be előkelő, rue Fortuny … Tovább »

Tom Lantos Intézet lesz, de még nem tudni, hogy mikor, és azt sem, hogy kikkel fogják létrehozni. A koncepciót a Külügyminisztérium készíti elő, több lényeges kérdés eldöntése azonban még Orbán Viktor miniszterelnökre vár.
 

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek példaképe lehet a mai magyar társadalomnak, mert hite és elvei mellett mindvégig kitartott, még akkor is, ha ezért üldöztetést kellett elszenvednie – mondta Soós Viktor Attila történész, levéltáros.
 

Az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága kedd délutáni, a parlamentben lezajlott ülésén három igen és tizenhat nem szavazattal úgy döntött, hogy nem veszi tárgysorozatba az „Az izraeli apartheid elítéléséről” címet viselő jobbikos indítványt.
 

A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.

A követ már ebéd előtt rátettem évszázada halott ükanyám sírjára. Még számban érzem Goldene hallevesének fenségesen finom ízét. A leves után megmaradt kenyérdarab utolsó falatjait majszolom. Nézem az öreg kóser étterem berendezését, minden a régi: a csipketerítők az asztalon, a székek, a pohárszekrények, a kopott barna réz gyertyatartóval díszített pianínó. 

A Lehet Más a Politika komoly sikert ért el az áprilisi választásokon. Magyarországon elsőként jutott be az Országgyűlésbe zöld, vagy pontosabban fogalmazva: ökológiai párt. Az LMP újonc létére magabiztosan lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a szavazatok közel nyolc százalékát szerezve meg. Emeli a siker jelentőségét, hogy számtalan zöld párt próbálkozott már Magyarországon a parlamentbe jutással, de legtöbbnek már a nevére sem emlékszünk.
 

Ez a közösség addig teljes közömbösséget mutatott az iskolai vezetés és a diáktanács munkájával szemben. De megszerették őt: a Mason-Dixon vonal félszeg, vonakodó, bocs-hogy-élek zsidrákjaiban tisztelet támadt a ravasz és rámenős New York-i bibsi iránt.