Mandl Péter neve nem ismeretlen a hűséges Szombat olvasóknak. Különös hangulatú várostörténeteiből közöltünk válogatást egy ízben, s Mákonypersely című könyvéről is írtunk annakidején. Mesék voltak ezek is, mint a Sári és a Nemszemétke című könyve, mely a Pagony kiadó által elindított, s 2010 óta a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése által rendezett Aranyvackor pályázat idei első díját nyerte, s amelyhez illusztrációkat Kismarty-Lechner Zita készített.
 

Olyan pillanatban kéne visszaszereznünk autonómiánkat, amikor a demokrácia kulcsintézményeinek sora veszíti el azt. De jó, ha nem felejtjük, az autonómia (jó esetben) nem pusztán intézményes állapot, hanem belső hangoltság is, ezt pedig nehezebb kívülről „felszámolni”, mint az intézmények önállóságát. Vagyis, akár élhetnénk is az alkalommal.

A Nyíregyházi Zsidó Hitközség a közeljövőben tervezi a zsidó temetőben az 50-es években felállított mártírok emlékfalának felújítását.
 

Bojkottálni fogja Irán az 2012-es londoni olimpiát, ha a szervezők nem változtatják meg az olimpiai logót. Irán szerint a logóból egyértelműen kiolvasható a Zion szó, ezért rasszista. Ziont a zsidó vallásban többek között Jeruzsálem megnevezésére is használják, de Salamon templomára is utalhatnak vele, Irán ezért a logó megszületése mögött zsidó konspirációt sejt.
hirdetés
 

Életének 74. évében elhunyt Moacyr Scliar brazil író, a Max és a macskák szerzője.
 

Február 20-án a Mazsihisz Síp utcai székházában ülésezett a Magyar Zsidó Kongresszus. A megjelentek között nemcsak nők, de negyven alattiak is csak mutatóban voltak. A tanácskozás szünetében a Szombat tudósítója afelől érdeklődött Zoltai Gusztávtól, a Mazsihisznek a díszteremben rágyújtó ügyvezető igazgatójától, hogy szabad-e itt dohányozni. „Nem, de lehet” – hangzott a válasz.

Tisztán csillogó szemű kereszténnyel beszélgettem múltkoriban. Filmekről esett szó, és mondtam, hogy szeretem Roman Polanskit. Összehúzta tisztán csillogó szemét, és megkérdte: a kis buzi zsidót, aki gyerekeket erőszakol?
 

Elindult a Szuezi-csatornán a Földközi-tenger felé kedd hajnalban az a két iráni hadihajó, amely már napok óta várakozott a Vörös-tengeren – közölte a csatornát üzemeltető egyiptomi hatóság.
hirdetés
 

A Mazsihisz a házszabály olyan módosítását kéri, amely lehetővé teszi, hogy meg lehessen akadályozni az olyasmit, ami az Országgyűlés február 14-i ülésén történt, amikor Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője egy betiltott szervezet egyenruhájában jelent meg, majd az egyik kisebbség “elképesztő és indokolatlan népszaporulatáról” értekezett. A Mazsihisz közleménye az aznapi parlamenti történések közül hivatkozik arra is, amikor a Jobbik egy másik képviselője azt kiabálta Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkárnak, hogy “nem találja a kipáját”. Az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte “ez a zsidózás kategóriáját meríti ki”.
 

Védelmére keltek a rendőrségi nyomozás alatt álló magyar filozófusoknak a nemzetközi akadémiai közösség tagjai – írta vasárnap a felsőoktatással foglalkozó University World News című brit szaklap. A globális felsőoktatással foglalkozó lapnak Heller Ágnes kijelentette: azért érik őket “ideológia zaklatásnak” nevezett támadások, mert baloldali beállítottságúak. A lap megjegyzi, hogy bár a filozófusok elleni nyomozás nagy felháborodást okozott az intellektuálisok között világszerte, a nyugati sajtó alig foglalkozott az üggyel.
 

Elhalasztották annak a két iráni hadihajónak az áthaladását a Szuezi-csatornán, amelyek hétfőre kértek engedélyt az egyiptomi hatóságoktól az átkelésre a Vörös-tengerről a Földközi-tengerre – közölte egy magát megnevezni nem kívánó iráni illetékes, de a halasztás okáról nem tett említést.
 

Antik görög dráma, kortárs magyar felhangokkal, sok testiséggel. Lüszisztraté, avagy a hálófülkék forradalma a Saltomor(t)ale társulat előadásában a Menta teraszon, vagy ahol éppen lehet. Eldőlt, legalábbis számomra: nem szabad, hogy a Budapesti Zsidó Színházból Saltomor(t)ale-vá lett társulat állandó játszóhelyet kapjon.
 

A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…

A nyugati típusú demokráciát a felső-középosztály és az értelmiség egy része preferálja – talán. De ők is hasadt lelkűek, mert a nemzeti/etnikai/civilizációs sérelmi politika körükben is erős. A Mubarak-ellenes tüntetők jócskán skizofrén helyzetben vannak: látják, hogy országuk egyre jobban lemarad a nyugati világtól, de a nyugati világ értékeit zászlajukra tűzni nem merik, nem akarják. A nyugati találmányok (Internet, mobiltelefon) segítségével szervezett tüntetéseken nyugati nívójú hatékony kormányzást követelnek, a nyugat alapértékei nélkül, egy nyugatbarát autoriter rezsim ellenében.
 

Fáj nekem, ami Misuékkal történik”, írta egyik barátom e-mailben, aki egyébként önmagát rendes keresztény konzervatívnak tartja, szereti Scrutont, és most éppen Bibó írásainak javított angol fordításán dolgozik. Konzervatívként is Bibó szelleme élteti, aki talán a liberális demokrácia egyik legkritikusabb híve volt Magyarországon a múlt században, akárcsak Tocqueville a XIX. századi Franciaországban.
 

Tom Segev: Simon Wiesenthal. The Life and Legends. London: Jonathan Cape, 2010. 482 Pgs. A héber eredetiből angolra fordította: Ronnie Hope.

Tom Segev az izraeli „új történészek” egyik legismertebb reprezentánsa. E csoport az elmúlt évtizedek során kulcsszerepet … Tovább »

Jakov Glatstein, az amerikai jiddis kultúra emblematikus alakja, költő, író, kritikus 1896-ban született Lublinban.

Jakov (Jacob, Yakov, Yaakov, Yankev) Glatstein (Glatshteyn) anyai ágon rabbi-ősök leszármazottja, apai ágon zenei indíttatást kapott, és jiddis írók ismeretségét. … Tovább »

Sok évtizede, nincstelen diákként érkeztem a kaliforniai San Francisco-ba, ahol egy kis lakást béreltem. Az épület házmestere és a fiatal lakók önzetlen istápolója egy középkorú, jól megtermett hölgy volt.  Ma is jól emlékszem Helga kemény német akcentusára. Gyakran segítettem a jókedélyű asszonyságnak felcipelni bevásárlókosarát a legfelső emeletre, hálából meghívott ebédelni olcsó kínai törzsvendéglőjébe, ahol nagy megdöbbenésemre kínaiul rendelt…

Lehet, hogy több közel-keleti országban hatalomra jutnak az iszlamisták, ismét kiéleződik az arab világ és Izrael viszonya, az Egyiptom és a zsidó állam közti több mint három évtizedes “hideg békét” pedig forró háború követi? Ettől félnek sokan mind az Egyesült Államokban, mind Nyugat Európában. De – érthető módon – leginkább Izraelben. Mennyire reális ez a veszély?
 

Az MSZP azt kifogásolja, hogy a Jobbik a Fidesz “alkotmányozó szövetségese”, miközben az európai neonácik által “Becsület Napja”-ként megálmodott rendezvénysorozatot tervez Budapesten.