A friss Heti Válasz hasábjain a lassan állandó külső munkatárssá váló Schmidt Mária újabb óriásesszével gazdagítja az egyetemes kultúrtörténetet. A látszólag a Sorsok Házát és a magyar holokausztemlékezetet tárgyaló nekifutás egyfelől szívet tépő tónusban és kíméletlen részletességgel számol be ismét, menetrendszerűen, az üldöztetésről, amelyet a Főigazgatónak a honi és nemzetközi balliberálisok gyűlöletorgiái miatt bő másfél évtizede el kell szenvednie, amiért merő hazafiságból eligazgat például egy tekintélyes méretű állami intézményhálózatot.

A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.

Dragomán György (fotó: Kovalovkszky Dániel, forrás: 168ora.hu)

A Népszabadság szeptember 26-i számában Köves Slomóval készített interjút Czene Gábor. Az újságírói kérdésekre adott válaszok több helyen is pontosítást igényelnek. Dicséretes, hogy Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija felismerte: „nem jó, ha a zsidó szervezetek kizárólag … Tovább »

avagy: lehetséges és lehetetlen választások

Mindennél többet ér a jó hírnév koronája

Az Orbán-rezsimen a jogállamiságot számon kérő ballib tábort egyáltalán nem érdekelte, milyen eszközökkel akadályozza meg az állam néhány amerikai és eurázsiai bolond szólás- és gyülekezési szabadságát. Fő az antifasiszta látszat.

Előadások helyett sörözéssel és városnézéssel kellett beérniük azoknak a külföldieknek, akik a National Policy Institute (NPI) által meghirdetett fajvédő konferenciára érkeztek Budapestre. Az eseményt a hatóságok szabotálták el, pénteken az amerikai főszervezőt és egy francia társát lekapcsolták, de a többiek itt tartózkodását is megkeserítették. A csalódott résztvevőkre a búcsúbulijukon, egy belvárosi pubban találtam rá vasárnap este.

– őszi tűnődés halottról és élőről –

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

Jom kipurt a nem vallásos zsidók közül is sokan megtartják. Nincsenek ezzel másképp a zsidó sportolók sem. Nekik azonban sokszor komoly dilemmát okoz, ha egy fontos verseny éppen jom kipurra esik.

A főigazgató asszony a közélet ritkán látható mélységeibe süllyedt – reagált Schmidt Mária új cikkére Heisler András, a Mazsihisz elnöke, aki „színvonaltalan csapkodásnak” minősítette az írást. Heisler szerint mintha Schmidt Mária számára elkezdődött volna valamiféle … Tovább »

Egyébként Zoltai Gusztávon, a Miniszterelnökség tanácsadójának a kinevezésének veszekednek.

Richard Spencer, a nemzetközi fajvédő szervezet vezetője közölte, hogy a kormányzati tiltás ellenére is megtartja a hét végén a budapesti konferenciájukat. Spencer A Népszabadságnak nézeteiről azt mondta, a bevándorlókkal a legjobb lenne kiegyezni, hogy visszamenjenek oda, ahonnan jöttek. Remélhetőleg békésen, teszi hozzá.

… és közli velem, hogy én egy harcos vagyok… Verő Tamás rabbi beszéde Ros Hasana első estéjén.

Már a rendszerváltáskor feltették e kérdést azok, akiknek elegük volt a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) kollaborációjából a diktatúrával. Az antiszemitizmus azonban az 1990-es években egy táborba lökte a zsidó szerveződéseket, a MIOK-ból lett Mazsihisz (Magyarországi … Tovább »

Válasz György Péter Magyar Narancsban megjelent cikkére.

Az identitás szabad konstruálásának elve értékes, felvilágosult eszme. Az önazonosság megválasztásának lehetséges stratégiái, a tájékozódás a megválasztott identitások sokaságában a modern kor érdekes, sokszor terhes … Tovább »

Az önazonosság magától értetődőségének elvesztése ismerős trauma azok számára, akik nemcsak osztályt, vallást, de országot is váltanak – önként vagy kényszerből, asszimilációjuk reményében, túlélésük érdekében. Másként történik ugyanez mindazokkal, akik saját … Tovább »

Avagy: higiénia és tisztálkodás, mint  a polgári világ vívmányai 

Jeruzsálem régi városfalaihoz érkezni valami egészen döbbenetes élmény, akárhány alkalommal jár itt az ember. A modern, európai városokat idéző központtól egy réges régi, szűk utcán sétálunk az óváros egyik hatalmas kapuja felé. A méretes, nyers sziklákból faragott kőtéglákból … Tovább »