Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera

Palánkkal vették körbe a területet, megjelentek az első munkagépek, a szolgálati lakásokból ma az utolsó család is kiköltözik. Elkezdődött az építkezés a használaton kívüli Józsefvárosi pályaudvarnál, ahol a tervek szerint áprilisban megnyílik a vészkorszak áldozatainak emléket állító új központ, a Sorsok Háza.

Az elmúlt év őszén az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktuskutató Központ országos kérdőíves vizsgálatot végzett, melynek egyik, ha nem központi témája a kisebbség-többség viszony néhány vonatkozásának felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett két 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoport kontrollmintáját az azonos területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekben nem érintett környezetvédő „zöld” szervezet tagjai közül választottuk. Ebben a cikkben e három mintán kapott eredményeket mutatjuk be.

Idén lenne száz éves Hahn István, a 20. századi magyar judaisztika egyik legérdekesebb egyénisége.

Kedves Deutsch Tamás!

Mint talán Ön is tudja, a kurucinfót itt Kaliforniában jegyeztette be egy Varga Béla nevű úriember, aki tavaly elmondta, hogy a kurucosok szerzőgárdája kb. 20 főből áll, és többen közülük „fasiszta irányultságúak”.

Sokan egyetértünk Önnel abban, … Tovább »

John Kerry amerikai külügyminiszter idei kilencedik közel-keleti látogatásának végén is optimistán nyilatkozott, és úgy vélekedett, hogy az eredeti tervekkel összhangban április végéig megköthető egy teljes körű béke Izrael és a palesztinok között.

A külügyminiszter beszéde a Tom Lantos Intézet Zsidó élet és antiszemitizmus Európában című konferenciáján hangzott el, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter beszédével együtt. Idézték ugyan a lapok az általuk mondottakat, de teljes terjedelmükben nem közölték őket, így Martonyi János beszédének teljes szövege is a Szombat honlapján jelenik meg először magyarul.

Nagyjából annyi idő telt már el a kommunista diktatúra bukása óta, amennyi ideig a Horthy-korszak tartott. Húsz-egynéhány éve kutatható és publikálható, ami addig nem volt az. Ez idő alatt a Horthy-korszakról is, a kommunista uralomról is sok mindent megtudtunk. De arról, hogy a Horthy-korszak után itt maradt jobboldallal a háború utáni évtizedekben mi lett, szinte semmit.

Vagy különben megy, és ugróiskolát rajzol a Legfőbb Ügyészség épülete elé, mint korábban az MTVA elé is.

A zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?

Az ősszel volt 70 éve, hogy éj sötétjében halászhajók serege indult a dán partoktól a közeli svéd partok felé. Hétezernél több dán zsidót mentettek át így a szabadságba – a lakosság közös kiállása üldözött honfitársaik mellett példátlan volt Európa nácik elfoglalta részén. A történelmi eseményt hétfőn méltatták a Holocaust Emlékközpontban.

A Holt-tenger és a Vörös-tenger közti vízvezeték megépítéséről háromoldalú vízügyi megállapodást írnak alá Izrael, Jordánia és a Palesztin Hatóság képviselői hétfőn Washingtonban.

Az izraeli magyar ajkú közösség december 5-én tartott éves cfati találkozóján megzavarták Magyarország nagykövetének köszöntő beszédét. Dániel Péter, a körülbelül 200-300 fős hallgatóságból felállva, fennhangon az éledő Horthy-kultuszt kérte számon Dr. Nagy Andoron.

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

Hivatalból vizsgálatot kezdeményezett Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő ellen a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke, mert a politikus ügyvédként eljárva a múlt héten azt kérdezte egy bírótól, hogy nem zsidó származású-e. Gaudi-Nagy szerint erre azért volt szükség, mert az eljárásban testi sértés elkövetőjeként szerinte egy „zsidó származású magyar” is érintett, ezért csak az elfogulatlanság megállapítása érdekében tudakolta Rózsa Mária bíró származását.

… és nem volt szabad feltennünk a nevét a plakátra.” A bukaresti zsidó színház művészeinek emlékeiből.

Embertársaink egy része gyermekkorában átesik a szorongás egy sajátos fázisán. Rémületes érzés keríti őket birtokába: úgy vélik, apjuk és anyjuk nem a valódi apjuk és anyjuk.

Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.

Szomorúan tekintünk vissza 2019. január 5-én hat évvel ezelőtti cikkünkre. Ma érkezett a hír, hogy Robicsek György, a Frankel Leó úti zsinagóga tagja, a Lukács uszoda és a Földes Józsi vendéglő törzsvendége távozott közülünk. Rá emlékezünk.

„Édesapám fékezett habzással járt el a templomba. Vallás és liturgia terén mély tudatlanságban éltem az eddigi 67 évemet. Hiába tudtam már kisgyerekkoromban, hogy van pészah, purim, jom kipur stb., azt kérdeztem: nekünk miért nincs karácsonyfánk? Erre a szüleim azt mondták: tűzvédelmi okok miatt.” Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész.