Tamás Pál szociológussal beszélget Várnai Pál

Vázsonyi Vilmos (1868-1926), igazságügy-miniszter emlékezete

Nem adják át az április 16-i határidőre a zsidó szervezetek és történészek által is vitatott Sorsok Házát – ismerte el a Népszavának Fürjes Balázs, a projekt kormánybiztosa. Mindössze annyit ígért, hogy a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító intézmény “az emlékév során nagy biztonsággal elkészül”. A leendő emlékhely felelőse, Schmidt Mária nem adott választ a kiállítással kapcsolatos kérdéseinkre.

„Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”

Interjú Köves Slomóval.

Az EMIH vezető rabbija szerint sokan félreértik, hogy mi egy zsidó hitközség feladata. A bojkott kontextusát károsnak tartja, ugyanakkor ő sem szemléli kritikátlanul a német megszállás emlékművét vagy a Sorsok Házát.

A holokauszt-emlékévről elmondta, … Tovább »

Rubin Eszter Barhesz című regénye kétségtelenül ennivaló könyv. Egy huszonegyedik századi zsidó család mindennapjaiba enged betekintést. Van benne élet, halál, méz és keserű üröm, mert „Nevetés közben is fáj a szív”, ahogy Salamon király egyik ősi bölcsessége mondja.

A miniszterelnök főtanácsadója szerint nem kudarc a Mazsihisz távolmaradása.

A kulisszák mögött Hegedűs Zsuzsa szociológus, a miniszterelnök főtanácsadója felvette a kapcsolatot a Mazsihisz és más zsidó szervezetek képviselőivel. Végül ő javasolta Orbán Viktornak, hogy a vitás … Tovább »

Nők, akik nem hagyják elnyomni magukat sem a nemi sztereotípiák által, sem pedig vallási hovatartozásuk miatt. Nőnap a Szombat oldalán.

Az arab országok zsinagógái

iTeach: Multimédiás tananyagok az oktatásban. A Zachor Alapítvány és a USC Soá Alapítvány interjú-alapú tanár-továbbképzési programja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet támogatásával.
2014. március 1-jén a Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért civil oktatási … Tovább »

A marketing összetett dolog. Rengeteg elem együtthatásából kellene a kívánt eredményt elérni – azaz a terméket vagy szolgáltatást eladni.

Fájdalmas a múlttal való szembenézés, de enélkül nem lesz katarzis, nincs megújulás. Magyarok rontottak magyarokra” – mondta Nagy Andor, Magyarország tel-avivi nagykövete a magyar holokauszt hetvenedik évfordulója kapcsán Izraelben rendezett konferencián szerdán: ez volt a magyar … Tovább »

A Mazsihisz elnöke kilépett a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületéből. Heisler András erről levélben tájékoztatta Schmidt Máriát, a Józsefvárosba tervezett emlékközpont vezetőjét. Az alábbiakban közöljük levélváltásukat:

Tisztelt Főigazgató Asszony!

A “Sorsok … Tovább »

Az EL AL izraeli légitársaság bejelentette együttműködését a ViaSat céggel, így egy éven belül a 737-es európai járatokon elindulhat az internet-szolgáltatás.

Két és fél kudarcot vallott kísérlet után szkeptikusan látja a magyarországi zsidóság integrációjának esélyeit. A volt szerkesztő, ellenzéki aktivista, jogvédő, politikus az ország jövője miatt is aggódik, mert úgy látja, ismét egy agresszorral szövetkezünk, és ismét a vesztes oldalra kerülhetünk, mint annyiszor a történelemben.

Mennyire osztotta meg a Mazsihisz döntése a zsidóságot? Elég erősek-e ahhoz, hogy véghezvigyék terveiket? Mi lesz a választások után az emlékévvel? A hétvégén ezektől a kérdésektől volt hangos a Bálint Ház.

A rendezvényen összefogott az összes különösen vallásos zsidó irányzat, az arab országokból származóak, a szefárdok és az európai eredetű askenáziak együtt imádkoznak az új szabályozás ellen.

Hamarosan tudni fogjuk, hány Oscarral jutalmazza ma este Hollywood Woody Allen filmjét, a Blue Jasmine-t. Az viszont talán sosem derül ki, hogy mi igaz a rendezőt ért molesztálási vádból. Összeszedtünk mindent, ami a rusnya ügyről jelenleg tudható.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a jövő héten dönthet arról, hogy felállít-e egy bizottságot a holokauszt-emlékév körüli vita miatt visszaadott pályázati pénzek pótlására. A szervezet elnöke szerint már 250 millió forintra nőtt a visszaadott pályázati pénzek összege.

Tel-Avivot a világ egyik legjobb partivárosaként emlegetik az utóbbi években. A Budapestről három órányi repülőútra fekvő tengerparti városban az év szinte bármelyik évszakában felmelegedhetünk, de ebbe a mediterrán forgatagba csöppenve megérthetünk valamit a cionizmusról is. És közben megtapasztaljuk, hogy a fenyegetettség érzete máshogy edzi az izraeli embereket, mint az európaiakat. Pedig első pillantásra úgy tűnik, a jólét, a kényelem és kellem megteremtésén túl más nem is érdekli az ott élőket. Riport.