Eran Riklis Zaytoun című filmjét az Izraeli Filmhéten láthatta a közönség.

Dés Andrással beszélget Ayhan Gökhan

Az eset vasárnap történt Jeruzsálemben.

Egy palesztin férfi először autójával próbálta elgázolni a gyalogosokat, majd miután az eredménnyel nem volt elégedett, kiszállt és késsel támadt a járókelőkre. Három embert sebesített meg, szerencsére egyiket sem súlyosan A felvételen … Tovább »

Legendák, szokások, furcsaságok

Pénteken este tel-avivi otthonában váratlanul elhunyt Joszi Szárid politikus, író, újságíró.

Halálát szívroham okozta. 75 évet élt.

Rehovoton született 1940-ben. Katonai szolgálatát a páncélosoknál töltötte le, újságírói pályáját katonai tudósítóként kezdte.

Politikusként … Tovább »

Újabb késeléses merénylet történt péntekre virradóra a ciszjordániai Hebronban; egy izraeli katona megsebesült, a két merénylőt pedig lelőtték a biztonsági erők – közölte az izraeli közszolgálati rádió.

Az izraeli katonát egy tizenkilenc és egy tizenhat éves palesztin … Tovább »

A felső középosztálybeli zsidó családban született, Temesváron és Szabadkán felnőtt Bédy-Schwimmer Rózsa a polgári leányiskola, és egy kereskedelmi esti iskola után előbb nevelőnőként, majd könyvelőként és kereskedelmi levelezőként próbált elhelyezkedni, de negatív tapasztalatai … Tovább »

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

Az ünnepre készülve Amerika ismét gyászol, noha a gyász lassan rutinszerű: 2015-ben eddig 352 lövöldözés volt az Egyesült Államokban. A legvalószínűbb, hogy a mostani elkövető, Syed Rizwan Farook magányos merénylő volt. De valóban hithű muszlim volt? Honnan jön a történetbe a szaúdi szál? Minden, amit most tudni lehet.

Részlet Sayed Kashua – angolul Second Person Singular címen megjelent regényéből. 

Évtizedek után a világ elé tárták az 1972-es müncheni olimpián meggyilkolt izraeli sportolók özvegyei, hogy a palesztin terroristák brutálisan megkínozták férjeiket

A jeruzsálemi körzeti bíróság két elkövetőt bűnösnek mondott ki egy tavaly nyári bosszúgyilkossággal kapcsolatban, amely egyike volt az augusztusi gázai háborúhoz vezető incidenseknek – közölte az izraeli média.

Egy orosz harci repülőgép a közelmúltban tévedésből megsértette Izrael légterét, de miután az izraeli hatóságok kapcsolatba léptek vele, rögvest visszatért Szíria területe fölé – ismerte el Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter a közszolgálati rádióban.

November 27-én, péntek este szülővárosában, Haifában győzte le a rák az 52 éves izraeli írót, Izrael egyik legsikeresebb kortárs szerzőjét. Gutfreund néhány éve a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt izraeli írótársaival, mi is interjúztunk vele A mi holokausztunk magyar megjelenése kapcsán.

A cél az iráni fegyverszállítmányok megsemmisítése

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

A nyugat-európai közvélekedés szerint antiszemita megnyilvánulások az átlagot meghaladó mértékben köthetők a moszlimokhoz. Erre a következtetésre jutott Günther Jikeli is, a párizsi ISGAP (Institute for the Study of Global Antisemitism and Policy) igazgatója is, aki közelmúltban publikált tanulmányában (Antisemitic Attitudes among Muslims in Europe: A Survey Review) összegezi az európai muszlimok antiszemitizmusára vonatkozó kutatások eredményeit.