Nem kötelező a zsidókat szeretni. Veszélyessé a dolog csak akkor kezd válni, amikor a hatalom mozgósítja az antiszemitizmust a társadalmi fe­szültségek levezetésére. Napjainkban is fennáll ez a veszély. Még veszé­lyesebb a cigányellenesség, mert a cigányság a zsidóknál sokkalta … Tovább »

Válasz a körkérdésre
„Ha nekilendül a polgári fejlődés”
Félek, hogy elég keveset. Leg­alábbis a közvetlen beavatkozás módszereivel.
Az antiszemitizmust a társadalmi mentálhigiéné hiánybetegségének tartom. S ha valóban az, logikus a következtetés: erősítenünk kell a … Tovább »

Eliezer Even a fő szervező
Aki csak egy kicsit is figyelemmel kíséri a magyarországi zsidóság kö­rében tapasztalható erjedési folya­matot, észre kell vennie, hogy ez – jó néhány egyéb örvendetes jelen­séggel egyetemben – az ivrit nyelv iránti érdeklődés ugrásszerű megnö­vekedésében … Tovább »

A 71. tanév

Iskoláink közül az Anna Frank Gimnáziumnak legszomorúbb az aulája. Több márványtábla emléke­zik a Budapesti Izraelita Hitközség gimnáziumának mártír diákjaira, ta­náraira, e falak között tanult és el­pusztult rabbinövendékekre, és arra, hogy 1944-ben a Gestapo … Tovább »

A HAZAI ZSIDÓSÁG társadalmi és közéleti szerepével kapcsolatosan föl-fölcsap a vita a sajtóban, és ez így megy közel két éve már. Vall­juk meg: sokakat ingerel ez. Hát nincs más, nincs fontosabb téma most ebben az országban, amikor pedig recseg-ropog a gazdaság egész épülete … Tovább »

A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »

1990. DECEMBER 9-ÊN fontos esemény zajlott le a ma­gyar zsidóság életében: a Budapesti Izraelita Hitközség közgyűlése és a Magyar Izraeliták Országos Képvisele­tének ezzel együtt megtartott plenáris ülése kimondta a két testület megszűntét, és egyben azt, hogy meg kell alakítani … Tovább »

Tisztelt Uraim,

olvastam szeptemberi számukban dr. Varga Lász­ló értékes és érdekes cik­két. Szíves engedelmükkel szeretnék pár gondolatot leírni ezzel kapcsolatban.
Mint sok mindennel, a „modern” fogalmával is úgy vagyunk, hogy sokfé­leképp tudjuk meghatároz­ni. Ha az … Tovább »

Gadó János: Megalakult a Zsidó Diákok Szövetsége
Virág Teréz: Közös Út Találkozó
Rajk András: „Mindenkinek, kiben lélek lakik…”
Kertai Klára: Kovács Johanna grafikusművész kiállítása a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Chagall Kamaragalériájában
Neukum Lea: „Játszani … Tovább »

Pauline Bebe párizsi lány, ott vé­gezte középiskoláit. Az érettségi után a londoni Leó Baeck Collégé­ben tanult tovább, Európa egyetlen olyan rabbiszemináriumában, amely nők előtt is nyitva áll. 1990. július 8-án avatták rabbivá és szeptember elsején már el is kezdte működését … Tovább »

 Interjú a kisinyovi főrabbival

A Progress East Hírügynökség interjúkörútjának Moszkva és Pozsony utáni állomása Kisinyov volt. A négy éve működő főrabbi, a szintén lubavicsi Zalmen Leib, szokatlanul rózsaszín képet festett a zsidóság moldovai helyzetéről. Panaszáradat … Tovább »

 A Zsidó Diákok Magyarországi Szövetsége 1989 októberében alakult, körül­belül 110 tagja van és nevének ellenére jelenleg in­kább ifjúsági, mint diákszervezet: tagjainak mint­egy fele nem diák és tevékenysége nem az egyete­mek falain belül zajlik. Az egyetemi diákság megnye­résére … Tovább »

A Szombat olvasói talán nem mindannyian tudják, hogy a Magyar Zsidó Kul­turális Egyesületben Kút címmel közös beszélgetést kezdtünk el „nagyszülőktől unokákig” azok számára, akik a vészkorszaknak vagy személyes túlélői, vagy az ő első, második ge­nerációs leszármazottaik. … Tovább »

Zsidó dallamok a Vigadóban
Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátoga­tás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szü­leimtől eredő. Más volt, ami mégis­csak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként … Tovább »

Oscar Wilde mondja: „Minden művészet egyszerre felszín és jel­kép.”
Minden festő a vérével fest. Min­den ecsetvonásban benne van ő ma­ga, a családja, a múltja, a jelene és benne van a történelem.
Kovács Johanna. A jelen: kedves, mosolygós, fiatal arc, láthatóan ki­egyensúlyozott … Tovább »

Halálos komolyan tudott játszani. Úgy, ahogyan Kosztolányi írta: „ját­szani mindent, ami élet”. Egy éve azt is eljátszotta, hogy meghal.
Antalffy Mária sohasem határozta el, hogy művész lesz; fel sem merült benne, hogy lehetne más választása. Anyja szobrász volt, s a gye­rek … Tovább »

Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció? A Budapesti Zsidó Tanács
Azt, hogy hatmillió európai – s közte több mint hatszázezer magyar – zsidó sátáni racionalitással meg­szervezett elpusztítása az európai szellem legsúlyosabb elfajulása volt, s a társadalmi-politikai fejlődés … Tovább »

 Linksz Arthur: Harc a harmadik halállal
A feledést, az emlékek múlandó­ságát tartotta a szerző a harmadik halálnak, s hogy attól megmentse a század elejei falusi zsidóság maga által is átélt történeteit, neveltetése szokásait, szellemét, papírra veti curriculum vitae-je első … Tovább »

Előző számunkban beszélgetést közöltünk Komoróczy Géza professzorral, az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának vezetőjével. Az alábbiakban rövi­den ismertetjük a kutatócsoport programját:
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoportja (Cen­ter of Jewish Studies) tudományos … Tovább »

Egy századfordulói angol író működésének néhány mai tanulsága
A Benedek Marcell által szerkesz­tett, 1927-ben megjelent Világirodal­mi lexikonban ez olvasható Israel Zangwill angol íróról: 1864-ben szü­letett, 1926-ban halt meg. A londoni gettó megható alakjainak életét raj­zolja … Tovább »