Összesen 30,820 találat (30341 - 30360) .
NAPRÓL NAPRA ERŐSÖDIK az a rossz érzésem, hogy az öbölháború nem fogja gyökeresen megváltoztatni a régió helyzetét, hiába a reá fordított tengersok pénz, a világtörténelemben mindeddig ismeretlen arányú légi bombázás, az anyagnak és az életnek a pusztulása. A tét ugyanis … Tovább »
Az első
Buchenwaldban találtam rá. Hamarjában kiszámítottam, hány éves is lehetett akkor. Tizenhárom-tizennégy? A nyolcas barakk „lakója” volt. Gyerekbarakknak neveztük. Pedig hol voltak ők már a gyerekektől? Mindnyájan, még azok is, akik a legkevesebb meghurcoltatáson mentek … Tovább »
Ha Budán, a Városmajor utcában járok, gyakran eszembe jut a halk szavú, hivatásának élő, szerény és figyelmes szívgyógyász orvos, Koricsoner doktornő története – ilyennek írták le betegei, ismerősei őt -, akinek élete negyvennégy vészterhes nyarán, itt, a 23-as számú házban … Tovább »
A HALOTT VEZÉR SZELLEME mozgatóerővé fog válni a jövőben, és ez az erő még hatalmasabb lesz, mint amilyen az élőé volt. Az ilyen embereknek kettős arculatuk van: Erejük, amíg élnek és működnek, csak rövid ideig szilárd, mint ahogy az ember élete is rövid. Tulajdonképpeni erejük … Tovább »
Vámbéry Rusztem (1872-1950) Vámbéry Ármin fia, sokoldalú tudós, a radikalizmus nagy alakja. Jogtudós, szociológus, politikus, esszéíró és publicista volt egy személyben.
Itt közölt írása részlet a Századunk 1931. VI. évfolyam 1. számában megjelent tanulmányból. A jeles szerző … Tovább »
Beszélgetés Bácskai Vera gazdaságtörténésszel
Szolgál-e a történelem tanulsággal? Közhely az igenlő válasz, és legtöbbször – sajnos – a tanulság is az: közhelyek, pózok ismétlése más helyzetekben. Pedig segíthet másként gondolkodni, a jelenségek mögött emberi érdekek, … Tovább »
A magyar-zsidó viszonyt taglaló egyik cikkében (1917) Ady Endre egy erdélyi „jeremiádiróra”, Farkas András prédikátorra hivatkozik, aki „Juda és Árpád balsorsának bolondul nagy hasonlatosságát” bizonyítgatta, majd egy ausztráliai néptörzs sajátos ünnepét, a korrobori elnevezésű … Tovább »
A nyilasok reggeli lapja két hasáb terjedelmű cikket közölt „Kossuth lesújtó véleménye a zsidókról, amit a liberálisok még mindig titkolni szeretnének” címmel. A cikk mintegy másfél hasábnyi magyarázgatással és elmélkedéssel és Kossuthnak egy 1844-ben megjelent cikkéből … Tovább »
Minden ülő- és állóhely megtelt a Budapesti Zsidó Hitközség székházának nagy tanácstermében február elsején, de igazán nem is a közönség töltötte meg a helyiséget, hanem a szellem. Megéreztük ezt nyomban, midőn belépett Teller Ede, és helyet foglalván a zöld posztós … Tovább »
A mi nemzedékünknek talán legnagyobb feladata lenne, hogy megteremtsük a lehetőséget egy átfogó magyar zsidó történelem megíráséra, amely felölelné a Magyarországon letelepedett zsidóság történetét a kezdettől a huszadik század végéig. Ennek a történelmi munkának mindenképpen … Tovább »
„Kevesebbet kell magolni és már nem félünk”
AZ ÖBÖL-HÁBORÚ okozta kényszerpihenőben hazalátogató, Izraelben tanuló magyar diákokkal beszélgetek. Vidámak, napbarnítottak, meglátszik rajtuk az ország levegője. Ez a kényszervakáció izgalmakkal, feszültségekkel teli. A hadiesemények … Tovább »
HADD KEZDJEM AZZAL, hogy felidézek egy esetet, amely a közelmúltban valósággal kettészakította a magyar értelmiséget, és meglehet, hogy a magyarországi fejlődés kommunizmus utáni korszakának vízválasztója lesz.
Tavaly nyár végén megjelent egy cikk Csoóri Sándor tollából. Mint … Tovább »
Interjú Tütős Sándorral, a Kárpótlási Hivatal elnökével
A Kürt utca 6-ban, a VII. kerületi rendőrkapitányság helyén, 1990. október 15. óta működik a kormány Kárpótlási Hivatala, hogy a személyes szabadságuktól megfosztottak és emiatt anyagi kárt szenvedettek ügyeit kezelje, … Tovább »
A magyarországi zsidók kárpótlásának ügye immár 43 éve húzódik. A lágerekbe, munkatáborokba elhurcoltakat, a munkaszolgálatosokat nem kárpótolták szenvedéseikért. A közülük még életben levők és hozzátartozóik joggal türelmetlenek és sértettek, hiszen elvárhatták volna, … Tovább »
In memoriam Demény Pál
Megajándékozott kiadatlan kéziratának egyik példányával, amelyben ezer kortársáról – munkásmozgalmi militánsokról, antifasiszta ellenállókról, a szocialista eszme és gyakorlat eltorzítóival szembefordult egykori „frakciósokról” – írt többnyire rövid, … Tovább »
Az 1990. július 8-i MIOK képviselőtestületi ülés a rabbikar javaslatára nyolcfős társadalmi bizottságot választott a zsidó szervezetek köréből. Feladata az volt, hogy az átmeneti időben „vigye tovább az ügyeket”, készítse elő a hitközség átalakulását, s a valamennyi zsidó … Tovább »
A MAGYARORSZÁGI rendszerváltás megérintette a magyar zsidóságot. Kit jobban, kit kevésbé. Ez az érintés egyszerre politikai, gazdasági, egzisztenciális és ideológiai volt. A baloldaliságra fogékony magyar zsidóság eltávolodott vagy eltávolodni kezdett ezen eszmekörtől. A korábbi … Tovább »
Légiriadó Izraelben és Ciszjordániában is: a zsidók az óvóhelyekre húzódnak, de arab házak lapos tetőin sok helyütt Szaddám rakétáit várják-köszöntik ujjongó lakosaik. Nyugat-Európában közben zajlanak a „béketüntetések”.
Nem Izrael védelmében, nem az állig felfegyverzett … Tovább »
A „Negyvenkedők Klubjának” közleményei
Olvasóink Írják
Vajda Róbert: Teccig tudni
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Magyar-izraeli sportkapcsolatok
Bihari Tibor: A Maccabi-VAC Sportegyesületről
Magén István: Esti beszélgetés Kádár Béla unokájával
L. Zs.: Klezmer-siker
Virág … Tovább »
A magyar zsidóság a Hágádá 4. stációjában van. (Gondoljunk arra a gyerekre, aki még kérdezni sem tud.) A 30-50 évesek már túl vannak első kudarcaikon, melyet részint identitásuk, részint neveltetésük folytán szereztek. A holocaust első generációja képtelen volt kiheverni a megpróbáltatásokat, … Tovább »