Hosszú interjút adott a világ egyik vezető napilapjának, a brit The Timesnak a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a beszélgetésben szólt a reformokról és az MSZP-n belüli viszonyokról, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnökről.

Az antiszemitáknak nincs jelentős támogatottságuk Magyarországon, és elvi szinten a Fidesz sem pártolja őket, de ez az ellenzéki párt gyakorlati politizálásán már nem mindig látszik – mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Timesnak adott interjúban fokozódó magyarországi zsidógyűlöletről beszélt, amellyel szerinte érdekközösséget vállal a Fidesz.

A szocialistáknak mindig az az utolsó eszközük, hogy antiszemitának nevezik a politikai ellenfelüket – reagált Répássy Róbert a The Timesban megjelent Gyurcsány Ferenccel készült interjúra.

Ha semmilyen váratlan esemény nem jön közbe, két vagy három év múlva megtudhatjuk, milyen ízűek voltak a Szentföldön a datolyák a bibliai időkben. Az egyedülálló pálmafa palántáját féltve őrzi Dr. Elein Soloway, az 54-éves kaliforniai születésű és több mint harminc éve a negevi Katura kibbucban élő növénytani kutatónő. „Nagyon kell rá vigyázni.

Spiró György Fogság című művét mutatja be Az év fiatal könyves szakembere címért meghirdetett nemzetközi versengés londoni döntőjében Fejérvári Boldizsár, a magyar jelölt.

Izrael egy politikai tartalmú folkrock dalt nevezett be a májusi Eurovíziós Táncdalfesztiválra. A TeaPack együttes “Push The Button” (gombnyomás) című száma a zsidó állam ősi ellenségéről, Iránról szól.

Kiderült, iskolai végzettségén kívül más adat sem stimmel az életrajzában. A hivatalos életrajzával ellentétben nincs diplomája az izraeli idegenforgalmi miniszterjelöltnek.

Iráni értelmiségiek egy csoportja bírálta, hogy országuk a zsidóság második világháborús tömeges megsemmisítését tagadó nemzetközi értekezletet rendezett; a bírálók szerint Teherán politikai tőkét akart kovácsolni a vészkorszak alatti emberi szenvedésből.

„Az Újlipótváros a pesti East-Manhattan, amelynek kopottan is legelegánsabb avenue-ja a Pozsonyi út, s amelynek legelőkelőbb parkjában a második világháború kitörése után már nem épülhettek meg az ambíciózusan megálmodott felhőkarcolók (…) a kulcsos-tükrös-ülőkés liftek (…) a nagypolgári kétszázhúsz négyzetméterek, a teniszpályányi tetőteraszok margitszigeti panorámával, a több száz eredeti Bauhaus-körablak, meg a frissen csiszolt parkettájú nappalik, falukon az obligát Scheiber Hugó-vásznakkal.”

 „Miniszterelnök Úr! Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyermekeim arcát…” E szavakkal „indokolta” Blaskó Péter színművész, miért nem volt hajlandó átvenni a Kossuth-díjat. Mondandóját felolvasták a Fidesz március 15-i … Tovább »

2008. március / Petri Lukács Ádám Miért nem jó seft csinálni finom boltot nekünk? Olyat, ahol ízléses helyiségben tiszta pultokról kínálják kedves és figyelmes eladók a jó portékát? Olyat, mint a bécsi Grabenen a Meinl, de legalább olyat, mint a Budagyöngyén a sajtos-sonkás, … Tovább »

A lakásom a 22. emeleten volt, magyar számítás szerint a huszadikon. Ugyanis Amerikában a földszint is emeletnek számít, továbbá sehol sincsen 13. emelet. A szállodákban sem. A 12. emelet után azonnal 14. emelet következik. Tipikus esete annak, ahogy az emberek becsapják magukat. Bár a 13. emeleten laknak, azt nem így hívják… Nem a tények, a nevek érdeklik őket. A dolog az, aminek nevezzük. Ha tizenharmadiknak neveznék a tizenharmadik emeletet, akkor senki sem venné meg az ottani lakásokat.

Az idősebbek még jól emlékezhetnek az elmúlt évtizedek híres fejszámolóművészére. A 87 éves Pataki Ferenc Dombóvár díszpolgára, számos kitüntetés tulajdonosa, egy Pozsonyi úti lakásban él és szelleme semmit sem kopott.

Találkoztam az igazival. Ő volt az, semmi kétség. Az Igazi. Mióta vártam rá! Már le is mondtam róla, hogy valaha összehoz vele a sors. És most: tessék. A nagy álom. Véletlen történt. Mit sem sejtve mentem le a Lehel téri metróállomásra. Persze éppen akkor gördült ki az én metróm, tehát időm volt rengeteg. Körülnéztem. És ekkor történt. Földbe gyökeredzett a lábam. Ott volt előttem.

A kultúrtörténet az építészeti és városi együttesekben a harmóniát, az egységes emberi akarás kőben/téglában történő megvalósulását méltányolja, akár a céhmesterek által épített középkori bártfai főtérről legyen szó, akár pedig a modern vállalkozói világ pesti együtteseiről. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a globalizálódó világban az összhang, a társadalmi és az építészeti egység azok a kivételek, melyek azt a reményt táplálják, hogy talán még van lehetőség egyensúlyi állapotra, harmóniára ember és ember, ember és a környezet között.

Az alábbi cikk megszületésekor még nem lehetett tudni, hogy az izraeli hadsereg szárazföldi akcióba kezd a Gázai-övezetben. Ez a mostani, katonai lépés azonban nem befolyásolja az írás tartalmát, lényegi mondanivalóját. A gázai dráma újabb fordulójához érkezett. Új felvonás egy régi darabban.

Orosz-zsidó művészek, 1910-19402008. március / Biró-Nink BeátaFigyelemre méltó új kiállítással jelentkezett a közelmúltban az amszterdami Zsidó Történeti Múzeum (Joods Historisch Museum – röviden JMH). Az intézmény, amely a híres Portugál Zsinagóga szomszédságában, stílusosan … Tovább »

Az Amerikában élő feketék (píszí szóhasználattal: “afroamerikaiak”) túlnyomó része keresztény, 10-15 százalékuk moszlim (ez az arány számottevően növekszik) és – bármilyen meglepő – akadnak köztük zsidók is. Arányuk valószínűleg az amerikai feketék egy százalékát sem éri el, de azért szép számmal vannak közösségeik. Ezek egyike a Beth Shalom gyülekezet, amely a Dél-Chicagóban élő feketék közül verbuválja híveit. Rabbijuk, Capers Funnye, azzal tűnik ki, hogy aktívan részt vesz a zsidó közösségi életben.

A neológ rabbiság munkájával elégedetlen öt fiatal rabbi külön platformot alakított. Önálló bét dint (rabbinikus bíróságot) hoztak létre, betéréseket intéztek, felvették a kapcsolatot az európai maszorti mozgalommal – egyéb sem hiányzott a régi vágású kollegáknak. A lázadók és a retrográdok február 25-én, hétfőn gyűltek össze egyeztetésre Zoltai Gusztáv Bzsh-Mazsihisz ügyvezető igazgató szobájában.

Koszovó február 17-én kikiáltotta függetlenségét. Az ott maradt maroknyi zsidó azonban nem ünnepel olyan eufóriával, mint albán honfitársaik. A gazdasági helyzet egyelőre kilátástalan, az albán nacionalizmus pedig távol áll tőlük, noha őseik ötszáz éve élnek ezen a tájon – még a spanyol inkvizíció elől menekülve telepedtek le az akkor oszmán uralom alatt álló Balkánon.