Aki sekelt adományoz szegény ember, szomszéd, vagy városlakó társa nevében, mentes a felár alól. Ha azonban kölcsön gyanánt adja a nevükben, akkor fizet felárat.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »

Ha ros-hásáná ünnepe szombatra esik, a szentélyben fújnak (sófárt), de (máshol), az országban nem. Miután a szentélyt elpusztították, Rábán Johánán ben Zákáj úgy határozott, hogy mindenütt fújnak, ahol működik bet din.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) … Tovább »

Ha már látta a bét din és az egész nép (az új holdat), és a tanúkat is meghallgatták, de közben besötétedett, és nem volt arra idő, hogy megszenteljék, a hónap szökőhónap lesz.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó … Tovább »

Hogyan gyújtottak tüzeket? Cédrusfa ágakat és vesszőket hoztak, valamint olajfa ágakat és kenderkócot, s mindezt kévébe kötötték. A kévét felvitték a hegytetőre és meggyújtották. (Az égő kévét) hozták és vitték, le és fel, amíg megpillantották a társuk (tüzét) a másik hegytetőn, majd a harmadikon.

(Az év során) négy alkalommal ítélik meg a világot: pészahkor a (gabona) termés szerint, sávuotkor a fák gyümölcse szerint, ros há-sáná napján minden ember a világon elvonul előtte, mint a nyáj a gazdája előtt, ahogy zsoltárban írva van „Ő alkotta mindnyájuk szívét, és érti … Tovább »

Ők vágatnak hajat a félünnepen: aki a tengeren túlról jött, vagy aki fogságból jött, vagy a börtönből, vagy a kiközösített, akit a Bölcsek visszafogadtak, és aki Bölcshez fordult, és elengedték (eskü kötelessége alól), a názir és aki a tisztátalanságától megtisztult.

Misna, … Tovább »

Aki keverte az olajbogyót, és közben gyász érte, vagy előre nem látott esemény történt, vagy a munkások cserben hagyták, félreteszi (pl. a padlásra) moed utánra.  Ezek Rabbi Yehuda szavai. Rabbi Joszi azt mondja: átteszi (az olajbogyót a présbe) és befejezi (a munkát), bedugaszolja … Tovább »

Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: átvezetheti a vizet az egyik fától a másikig, ha vigyáz, hogy ne öntözze a körülötte lévő földet. Magok (palánták), melyek a moed előtt nem kaptak vizet, a moed alatt se öntözze őket. A Bölcsek mindkét esetben megengedik.

Misna, magyarul … Tovább »

“Ez a szabály: azokon a napokon, amikor a további szertartás (héb. muszáf) kerül sorra, és nincs ünnep, négy embert hívnak fel a Tóraolvasáshoz, ha ünnep van, ötöt, jom kipurkor hatot, szombaton hetet. Soha nem kevesebbet, de a számuk lehet több.”

“…romos zsinagógában nem ravataloznak, nem vernek kötelet, nem terítenek hálót, nem szárítanak gyümölcsöt a tetőn… mivel akkor is marad bennük szentség, ha elhagyatottak.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, … Tovább »

“Aki megilát olvas, később, nem előírt időben, nem tesz eleget kötelességének. Kívülről mondta, vagy arámi fordításban (melyet nem ért), vagy más nyelven (melyet nem ért) nem tesz eleget kötelességének. Aki ért idegen nyelven, olvashatja ezen a nyelven. Aki nem ért héberül, de … Tovább »

Milyen város tekinthető nagynak? Bármelyik, amelyben található tíz semmirekellő férfi. Ha ennél kevesebb van, az falu.  

Ha az adószedő, vagy a tolvaj, akik a házban jártak, és visszaszolgáltatták a (lopott) edényeket, egyaránt megbízhatók, ha azt mondják: „nem érintettük meg azokat.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »

Aki a következő négy dolgot vizsgálja, jobb lett volna, ha nem születik meg, ezek pedig: mi van fent, mi van lent, mi van elől és mi van hátul. És az, aki nem tiszteli a teremtőjét, jobb lett volna, ha nem születik meg.

Mindenki köteles eleget tenni a jeruzsálemi zarándoklat parancsolatának, kivéve a süketet, a szellemileg fogyatékost, a kiskorút, a bizonytalan neműt, az androgünoszt, a nőt, a rabszolgát, aki nem szabad, a nyomorékot (sánta), a vakot, a beteget, az öreget és aki nem képes a lábai … Tovább »

“A szentélynek ajánlott parázsból elvehetnek, a szentélynek ajánlott lángot nem használják és nem vesznek belőle. Aki kiviszi a parazsat a közterületre, köteles áldozatot hozni, láng esetén mentes.”

“Aki boros korsókat visz egyik helyről a másikra (ünnepnap), ne vigye nyitott vagy fedeles kosárban, hanem a vállán vagy (a kezében) maga előtt.” 

Ha ünnep előtt csapdát állít a vadnak, vagy a madárnak, vagy halnak, ne vegye ki az ünnepen, csak ha biztos benne, hogy az már ünnep előtt csapdában volt. Egy idegennel történt, aki halat hozott Rábán Gámlielnek, aki azt mondta: ebből szabad enni ünnepen, de én nem fogadom el.

Misna, … Tovább »

„Azt mondta Rábán Gámliel: apám idejében, ünnepen soha nem sütöttek vastag cipót, csak vékonyat. Azt válaszolták neki: mit tegyünk apáddal? Az ő házában szigorúak voltak magukhoz, de engedékenyek egész Izraellel.”

“Bét Sámáj azt mondja: (ünnepen) nem visznek létrát a közterületen az egyik galambdúctól a másik galambdúcig, de egy dúcnál viheti nyílástól nyílásig. Bét Hilel megengedi.”