Egy súlyos, krónikus betegségben szenvedő gyermek megsegítésére és külföldön történő kezelésére ad jótékonysági koncertet Fellegi Ádám zongoraművész a Bálint Házban szeptember 14-én, hétfőn este 7 órakor.

Bajnai Gordon szerint tanulni kell a múltból, hogy az soha ne ismétlődhessen meg, és ebben a kormány nagyon elkötelezett. A miniszterelnök erről hivatalos izraeli látogatása során beszélt, miután meglátogatta a Jad Vasem holokausztmúzeumot kedden Jeruzsálemben.

Tíz izraeli polgár közül hat úgy gondolja: Benjamin Netanjahu miniszterelnök el kellene utasítsa azt az amerikai sürgetést, hogy állítsák le a Jordán nyugati partján az új zsidó települések bővítését.
 

Jean-Luc Godard 80. éve küszöbén is meglepetést szerez rajongóinak. Spielberg, Polanski és Lelouch nyomdokain haladva ő is megpróbálja filmre vinni a XX. század egyik legnagyobb tragédiáját, a holokausztot.

Az őskortól a Holt-tengeri tekercseken vagy Rembrandt és Poussin művein át a kortárs alkotásokig nyújt reprezentatív válogatást a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből
 

Megválasztották hétfőn a brit parlament alsóházának új elnökét, John Bercow konzervatív párti képviselő személyében.
 

Koráh neve (Károli fordításában: Kóré) súlyos viszályt jelöl, közte és Mózes között. A bukott lázadókat és vezetőjüket élve elnyelte a föld: „És megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé őket és Kórét, meghalván az a gyülekezet, mivelhogy megemészte a tűz kétszáz és ötven férfiút, akik intő például lőnek. Kóré fiai pedig nem halának meg” (4Mózes 26, 10-11). Koráh, Lévi törzsének leszármazottja, akárcsak Mózes.
 

A térfigyelő kamerák nem rögzíthették azt, amikor a múlt hét elején ismeretlen tettesek sertéslábakat helyeztek a Duna parti holokausztemlékműbe, ugyanis a Széchenyi rakpart érintett szakaszán az épületekre nincsenek ilyen szerkezetek felszerelve – tudta meg lapunk. Érdeklődtünk a nyomozás jelenlegi állásáról a rendőrségnél is – kevés sikerrel.

Egy brit akadémikus alaposan megváltoztatja a Franz Kafkáról kialakult képet. James Hawes a British Libraryben kutatva jutott hozzá azokhoz a könyvtári dokumentumokhoz, amelyekből az Excavating Kafka (Kafka kiásása) című könyve táplálkozik.

Harminc éve halt meg Örkény István, a huszadik század egyik legnagyobb magyar… estébé. Tankönyvízű méltatás helyett üzenjen most ő, egy perc erejéig a palackból, hátha meghalljuk az éjszaka sűrű sötétjében, a zuhogó esőben.

Több száz drúz tüntető csapott össze vasárnap az ellenük kivezényelt rendőrökkel Jeruzsálemben, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala előtt.
 

Az eddig leghosszabb ideig érlelt láger-regény Gosztonyi János új könyve. Tulajdonképpen megmenekülésének csodával határos, olykor azon is túli története.
 

Miért lesz női jogvédőből egy erőszakot dicsőítő férfipárt egyetlen női képviselője? Az a kérdés is tisztázásra vár, hogyan jut el valaki egy tiszteletre méltó társadalmi vállalástól a dicstelen kalandorságig. Lévai Katalin írása az egykori női jogvédőről

A miniszterelnök szerint a Jobbik előretörésével olyan ordas eszmék szabadulhatnak ki és kerülhetnek a közbeszédbe, a hétköznapokba, amelyeket egyébként karanténba kellene zárni.
 

A kelet-európai szélsőjobb szavazataránya az európai parlamenti választáson nem volt sokkal nagyobb, mint a jóval régebbi demokratikus hagyományokkal bíró Nyugat-Európában, a szélsőségre adott voksok jelentős aránya mégis nagyobb veszélyt jelent ebben a térségben, mint nyugaton – áll a Financial Times pénteki elemzésében. 

Kilencven éve, 1919. június 20-án halt meg Csontváry Kosztka Tivadar, a modern magyar festészet egyik legeredetibb alakja.
 

Imahellyé átalakított lakókocsi járja a moszkvai utcákat, hogy segítsen a zsidóknak “visszatérni a gyökereikhez”.
 

Az Európai Néppárt, így a konzervatív vonal további megerősödését hozta az európai parlamenti választás. A győztesek közé sorolhatja magát a Zöld párt és a liberálisok is, ha utóbbiak nem is tudták növelni mandátumaik számát. Európai trendnek tűnik továbbá, hogy a szocialista, szociáldemokrata vonal nem tudott profitálni a gazdasági válság „kínálta” lehetőségekből.

Hogyan lehet Európát Auschwitz után újrafogalmazni? – ez a nagy kérdés foglalkoztatja Kertész Imrét a Le Monde című napilap kritikusa szerint A holocaust mint kultúra című esszékötetében.
 

„Nem azért jöttem Magyarországra, hogy a Turullal dolgozzak. Véletlenül vettem észre a szobrot, amikor busszal a Budai hegyekbe tartottunk.