Úgy tűnik, mintha az elmúlt időszakban vallási közösségemben, a MAZSIHISZ-ben felerősödne egy olyan hivatalos álláspont, miszerint a MAZSIHISZ-nek kizárólag a zsidóságot, Izraelt, valamint az antiszemitizmust érintő közéleti kérdésekben kell, illetve szabad megszólalnia. (Fejlesztési … Tovább »

A Magyar Nemzetiszocialista Mozgalom napilapjának, a Magyarságnak az 1942. július 31-i lapszáma közölte a napilap nagyváradi tudósítójának részletes beszámolóját Szálasi Ferencnek, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének Nagyváradon tartott beszédéről.

A nyilas pártvezető beszéde … Tovább »

Aki szobrot kap, a kánon részévé válik. Legalábbis a szoborállítók kimondott, vagy kimondatlan szándékai szerint. Aligha lehet kétségünk afelől, hogy az idén 90 éve született Csurka István (1934-2012) is a kánonképzés tárgyává vált.

A Csurka Emlékév (feltehető) záróakkordja … Tovább »

Villányi Benjámin óva int attól, hogy a hazai neológia úgymond hozzácsapódjon a szerinte súlyos nehézségekkel küzdő konzervatív (masorti) mozgalomhoz.

Cikkében arra is utalt, hogy a hazai neológia az 1990-es években felvette a kapcsolatot a konzervatív mozgalommal, ám ez a kapcsolat … Tovább »

Nyilvánossá tette a Központi Statisztikai Hivatal a 2022. évi népszámlálás végleges adatait.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023. szeptember 26-án tette nyilvánossá a tavalyi népszámlálás végleges adatait, a vallási (egyházi) hovatartozásra vonatkozó adatokat is beleértve.[1] … Tovább »

Szerb Antal (1901-1945), a holokauszt áldozatává vált jeles író, irodalomtörténész, esszéista, a szegedi tudományegyetem habilitált egyetemi magántanára Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött személyes iratai között maradt fenn a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság … Tovább »

Végül is mi idézhette elő a Hochmuth Ábrahám és az elöljáróság összezördülését? Úgy tűnik, hogy a viszályt kiváltó okot a veszprémi főrabbi kielégítőnek nem tartott magyar nyelvismerete szolgáltatta.

Az 1865. február 10-i pénteki napon Francsics Károly, veszprémi … Tovább »

Márta néni szavai csengenek a fülemben: „Andris az egyetemen kísérletezik”.

A szüleimmel voltunk látogatóban Márta néninél, Andris anyukájának, Klári néninek a testvérénél – az Alkotmány utcai általános iskola szeretetreméltó pedagógusánál –, akik amúgy egyetlen … Tovább »

Jelentőségéhez képest a hír, miszerint Szántó-Várnagy Binjomin személyében ortodox vallási vezető kerül a neológ dominanciájú Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) által fenntartott Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) tanzsinagógája élére, eddig … Tovább »

Néhány héttel ezelőtti, „A zsidók és a népszámlálás” című írásomban amellett igyekeztem érvelni, hogy a 2022. október 1-én kezdődő népszámlálás alkalmával vállaljuk zsidó vallási kötődésünket.

A vallási hovatartozásra irányuló népszámlálási kérdést … Tovább »

Márkus Dezső és az izraelita felekezet törvényesen bevetté nyilvánítása

[…]

A zsidó vallás törvényesen bevetté nyilvánításának előmozdításában a kongresszusi alapon álló zsidóság erőfeszítései is szerepet játszottak. […] Az 1890-es évek elején felgyorsuló … Tovább »

„Számláld meg Lévi fiait atyáik háza szerint…”

Magyarországon tízévente tartanak népszámlást. A 2021-ben esedékes népességösszeírást azonban a pandémia miatt idén ősszel – október és november folyamán – tartják meg.[1] A számlálóíven szereplő kérdések egyike … Tovább »

A jelen állás szerint ma, 2022. augusztus 30-án Magyarország legfőbb népképviseleti szervének, az Országgyűlésnek egyik alelnöki szobájában helyezik el a Magyar Királyság 1920. március 1-e és 1944. október 16-a közötti kormányzójának (államfőjének), Horthy Miklósnak a szobrát. … Tovább »

Egy birodalom megingása és összeomlása

A Habsburg Birodalom időtlennek tűnt a 20. század elején. Legalábbis ezt sugallták Stefan Zweig „A tegnap világa” című keserédes visszaemlékezéseinek bevezető gondolatai. A csaknem ezeréves monarchiában „mintha minden örök életűnek … Tovább »

A magyarországi haladó (neológ) zsidóság fennmaradásának egyik zálogát továbbra is a nők zsinagógai értelemben vett egyenjogúsításában látom.

Alig néhány hét választ el bennünket Savuot – a szináji kinyilatkoztatás – ünnepétől. A törvényadásról szóló megemlékezés … Tovább »

A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »

Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros

Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »

Ki, mikor, hol és mit tudhatott a holokausztról, illetve milyen információk jelentek meg a hazai sajtóban – a zsidó sajtót is beleértve – a zsidóság kiirtásának kiteljesedéséről?[1] Grünvald Fülöp 1942-es és 1943-as esztendőről szóló összefoglalója nem jelenhetett meg a korabeli … Tovább »

Az örökjáradék megállapodást a kormány hagyta jóvá – írja a jogtörténész – és „a megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az alkalmazandó hatályos jogszabályok irányadóak.” Ez a kitétel azt is jelenti, hogy a megállapodásban részes … Tovább »

A Magyar Zsidóság Hitvédelmi Szövetsége 1931-es ankétja.

A szerző zsidó öngyűlölet témájában írt tanulmányának második részét közöljük.

Terjedelmes és elmélyült előadásában Kecskeméti György (1901-1944), író-újságíró a zsidóság belső meghasonlásában, … Tovább »