Összesen 409 találat (1 - 20) : PA.
Budapesti emlékmozaikok az Izraelbe tartó szovjet menekültekről
Amikor magyarországi tömegmigrációs hullámról beszélünk, a legtöbbünknek a 2015-ös, főleg szíriai menekültekből álló tömegek jutnak az eszünkbe, és az ezzel kapcsolatos hisztérikus, Soros-ellenes kampány, … Tovább »
Ábrahám Vera rendkívül sokoldalú könyvtáros, archívumkezelő, temetőkutató és kiadványszervező, a Szegedi Zsidó Hitközség egyik szellemi oszlopa. Öt éve faggatja a levéltárakat, könyv- és kézirattárakat, biográfiákat, annak az elkötelezettségnek a bűvöletében, hogy egy … Tovább »
A szegedi zsidó temető
A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »
“Mivel a zsidóknak jutott az a hálátlan feladat, hogy a hamis isteneket leleplezzék, és tanúskodjanak egy abszolút és korlátozó princípium mellett, Isten meggyilkolásának vágya a zsidók meggyilkolásának vágyában ölt testet…”
David Patterson, a Texasi Egyetemen működő Ackerman … Tovább »
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
A 2023. január 28-án 75. születésnapját ünneplő Kern András több mint ötven éve tagja a Vígszínháznak. Természetesen születésnapi koncertjét is a teátrumban tartja.
A Vígszínház Kossuth-díjas színművészének már több, mint negyedszázada jelent meg az első lemeze, … Tovább »
A könyv címében idézett kérdést az óvónő teszi fel ingerült hangon, újra és újra a gyermek Rubin Eszternek, aki nem hajlandó hozzányúlni a számára visszataszító óvodai koszthoz. Amilyen nyomasztó a gyerekkori élmény, olyan ínycsiklandó a könyvben felvonuló ételek sora – … Tovább »
Interjú Fináli Gábor rabbival
Hogy jutottunk oda, hogy nőket is felhívnának a Tórához?
Ami a zsidóság megélését illeti, a tradicionalizmus, a hagyománytisztelet mellett sokakban ott él az igény sokféle, különböző változásra is. De furcsamód ezzel párhuzamosan napjainkban … Tovább »
Pándi Pál irodalomtörténész, kritikus és politikai tanácsadó több, eltérő műfajú szöveget magában foglaló kötetének szerkesztője egészen kitűnő munkát végzett.
Ugyanis a személyiség legbelső magjához éppen a végső oldalakon férkőzhetünk a legközelebb. Az utolsó … Tovább »
Meghatározások
A haszid világ és történetei a magyar irodalom számára nagyrészt a külföldi mintáknak és befolyásoknak, a kelet-európai jiddis-héber próza és még inkább a nyugat-európai, Martin Buber által meghirdetett zsidó reneszánsz, valamint a haszidizmust feltáró, … Tovább »
Terepfelmérés.
Ha a haszidizmust vizsgáljuk a magyar irodalomban, világos, hogy nem beszélhetünk valamiféle alternatív irodalomtörténetről, mégis érvényesíthető egyfajta diakrón személet. Ebben a korszakhatárt a vészkorszak képviseli, hiszen az is világos, hogy a haszid hatást … Tovább »
Gera Judit, emeritus professzorral és műfordítóval beszélget Várnai Pál.
Az Ön fordításainak köszönhetően az utóbbi években számos holland zsidó témájú könyv jelent meg magyarul. Ezek közül a legkiemelkedőbb Etty Hillesum naplója (1941-43) A 29 éves korában mártírhalált … Tovább »
Részletek Patai József 1927-ben megjelent írásából.
A zsidó nép tragikumához tartozott, hogy nyelve az élet nyelvéből [a] „szentség nyelve” lett. De egyben szerencséje is, hogy így átmentődött határokon és időkön át. És nem aszott el, mint a latin meg [az] ógörög, … Tovább »
Spiró György íróval beszélget Várnai Pál.
Kezdeném a Malaccal teljes éveink című könyvének két esszéjével. Kérem, mondjon pár szót arról, mi is történt az Eötvös kollégiummal 1948-ban.
A Monarchia és a Horthy-korszak elitképző intézményéből a fordulat évében … Tovább »
Tanácsköztársaság, 1919 – A “zsidóuralom” legendája.
Részlet a szerző Rosszfiúk világforradalma – Az 1919-es magyar Tanácsköztársaság története című könyvéből, mely a Jaffa Kiadónál jelent meg:
A harsány „konjunktúrakommunistává” lett Bokányi nem volt zsidó, … Tovább »
“A hivatalos irodalompolitika (milyen dermesztő kifejezés!) számára, a végtelen leegyszerűsítésnek köszönhetően, és a homályosan körvonalazott hazafias nevelés ködképe okozta fókusztorzulás hatására – az egyetemes magyar irodalom határon túli kínálata és kánonja is még inkább … Tovább »
Épp 75 éve kezdődött a magyar holokauszt főbűnöseinek népbírósági pere a Zeneakadémia nagytermében. A vádlottak – Jaross Andor belügyminiszter, Endre László és Baky László államtitkárok – nagy mértékben felelősek voltak a vidéki zsidóság Auschwitz-Birkenauba és más német … Tovább »
Gyekiczki András (1958 – 2020) emlékére
2021 júliusában lesz egy éve, hogy Gyekiczki András eltávozott az élők sorából. Ahhoz a háború utáni nemzedékhez tartozott, amely a humánum és az emberi haladás szolgálatában akarta megújítani a magyar közéletet. S akihez hasonlóból … Tovább »
Számos emlékhely őrzi a magyar zsidóság több száz éves történelmét: az épületek, az utcák, amelyeken nap mint nap végigmegyünk, a borostyánnal benőtt temetők emberi sorsokról, egy gazdag kultúráról mesélnek, amely mindannyiunk öröksége. Október 18-19 között … Tovább »